A Pázmány germanisztika szakjának bezárásától volt hangos a média február elején, az ellenzéki lapok a kormányra lőcsölték a bölcsészet bajait. Megkérdeztük a Pázmányt, és utánamentünk a nemzetközi trendeknek is. Kiderült: a bölcsészet nem hanyatlik, csak átalakul.
Megszűnik a germanisztika a Pázmányon – tette közzé a tanszék az addig csak szűk közösség által látogatott Facebook-oldalán, ahol fél év után ez volt az első poszt. Egy-két napon belül nyolc cikk elemezte, hogy a jobboldali kormánynak nem érdeke a bölcsészet fenntartása, sőt az elsorvasztására törekszenek, ezért szűnik meg a germanisztika a Pázmányon 32 év után.
A Károli Gáspár Református Egyetem is úgy döntött, hogy 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (úgynevezett szakirányú továbbképzést). Ez érinti többek közt a magyar alap- és mesterképzést, a szabad bölcsészetet, ennek specializációit , az osztatlan mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári, dráma- és színházismeret tanári képzést. Az Eduline szerint a hallgatók máris petícióznak, állítván: „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.”
Kérdés, hogyan van ez összhangban a fenntarthatóság kérdésével, illetve azokkal a hallgatók közti trendekkel, amelyek épphogy egyre inkább a haszonelvűségre és a gyakorlati felhasználhatóságra koncentrálnak.
Azonban valójában semmi sem úgy történt, ahogy írták. A Mandiner kifaggatta a Pázmány bölcsészkar vezetőit, megnézte az Európai Unió, az OECD és az Egyesült Államok adatait, és arra jutott, hogy
a Pázmány germanisztika elhalása egy nemzetközi folyamatba illeszthető.
De vajon hanyatlik-e a bölcsészet? Ilyesmiről korántsem beszélhetünk, ám sok klasszikus bölcsészszak van bajban.
Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja hangsúlyozza: az egyes bölcsészszakok iránti igény csökkenésének nincs köze a kormány politikájához, ráadásul más bölcsészszakok iránt nő a kereslet, és így nem beszélhetünk a bölcsészkarok hanyatlásáról, inkább átalakulás van, ami nemzetközi tendencia is.
Birher Nándor és a Pázmány bölcsészkar dékáni hivatalának vezetője, Hajdu Gábor a Mandinernek elmondta: nem számolják fel teljesen a germanisztika tanszéket, a hallgatók egy részét átveszi a Károli, de másik részük vendéghallgató lesz ugyancsak a Károlin bizonyos tantárgyakra, a református egyetem átveszi az érintett tanárokat is, sőt a képzésben lévő hallgatók igény szerint a Pázmányon is be tudják fejezni a tanulmányaikat.
2024-ben ugyanis négy hallgató vett részt a nappali alapképzésben. Így az előző tanévben minden képzéstípus összes évfolyamán egyszerre 31-en voltak olyan hallgatók, akik bármilyen formában érintettek voltak a germanisztika oktatásában – a tanárszakosokkal együtt.
Mindennek oka, hogy elfogytak a jelentkezők, ami országos trend. A germanisztika egykor nagy szak volt, de kis szak lett. Birher Nándor rámutat:
a nyelvszakok túlnyomó többségére csökken a jelentkezők száma az országban, csak az anglisztika stagnál.
Ha ugyanis valaki csak egy nyelvet szeretne elsajátítani, ma már sokkal több lehetőség közül választhat, mint egy magyar egyetem képzése: elmehet akár az adott nyelvterületre tanulni, ha behatóan érdekli a kultúra is, ha viszont csak a nyelvet szeretné elsajátítani, akkor a nyelviskola vagy szélsőséges esetben a Duolingo is megteszi.
Birher rámutat: a világ egyik legrégebbi bölcsészképzésén, a német Humboldt Egyetemen az olasz szak szűnik meg.
A Pázmány és a Károli lényegében egyeztetnek egymással, hogy a kisebb szakoknál ne kannibalizálják egymást. A Pázmány dékánja úgy fogalmaz: identitás és kultúra szempontjából a protestánsoknak a német a fontosabb, a katolikusoknak az olasz és a latin.
De akkor vajon minden klasszikus, de kicsi bölcsészszakra a vég vár, például az egyiptológiára és hasonlókra? Birher kifejti: szerinte minden egyetemnek meg kell találnia azokat a kis szakokat, amelyek fontosak az identitásának, ezért mindenáron fenntartják. A Pázmányon az olasz és latin mellett ilyen a filozófia, mivel fontos számára a katolikus filozófia művelése, ráadásul a filozófia a „szent tudományok”, a teológia számára is központi jelentőségű.
A Pázmányon hagyományosan erős volt az arab szak, azonban itt is alig van jelentkező. A dékán elmondja: ezt úgy oldják meg, hogy kötöttek egy szerződést az Avicenna Központtal, s ha van valóban kiemelkedő tehetségű jelentkező, akit felvesznek, akkor a központtal együtt képzik az illetőt. Emellett kialakítottak egy Modern Közel-Kelet Tanulmányok nevű mesterképzést, ami társadalomtudományosabb és interdiszciplinárisabb a hagyományos filológus arabszaknál, jobban koncentrál a kortárs társadalmi problémákra, és így az előzetes érdeklődés magasabb iránta.
Mind emögött a dékán szerint az áll, hogy
a 2020-as évek hallgatói többnyire nem egy szűk területen szeretnének elmélyedni, hanem mindenből egy kicsit szeretnének mélyfúrás helyett.
Emellett ma is vannak sztárszakok: a kommunikáció- és médiatudomány népszerűsége húsz éve töretlen, a másik tömegszak pedig a pszichológia. A gazdaságtudományi képzések is igazán népszerűek. A Pázmány is elindította el az angolszász világban csak politikusképzőnek tartott Filozófia, politika, gazdaság szakot. Ez nem három szak, hanem ez a szak neve, ami erre a három területre koncentrál, és az angolszász világban nagy hagyományai vannak. Itthon Pécsen, a Corvinuson és a Pázmányon van ilyen szak.
Még inkább a korral való lépéstartást szolgálja a mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzés, ami három éve van a Pázmányon, stabilan harmincas létszámmal, jórészt bölcsész előképzettségű hallgatókkal..
A bölcsészet diákjainak szociológiai összetétele más szempontból is változik. Míg tíz-húsz éve az „alap” az volt, hogy a nappalis diákok csak egyetemre járnak, és utána kezdenek el dolgozni, ma már egyre megszokottabb, hogy az alapképzést is munka mellett végzik el a hallgatók. Emellett elterjedt az a téves attitűd, ami szerint nincs szükség igazán mély elméleti megalapozásra, és a valóban hasznos tudást a gyakorlatban, gyakornoki helyeken lehet megszerezni. Birher szerint ez téves felfogás, mert az elméleti alapozás a bölcsészet lényegéhez tartozik.
Hozzáteszi: sokan az alapszak elvégzése után, már dolgozó emberként kezdenek el igazán érdeklődni egy terület iránt, és így az igazán elkötelezett hallgatók jó része levelező képzésen van.
Sokan alapszakos tanulmányaikat folytatják, mások egy másik alapszakot végeznek el, többnyire levelezőn, de a klasszikus kis bölcsészszakok hallgatói is egyre inkább levelezősök.
Ellenpontként Birher rámutat: rendkívül rossz érzés az, amikor egy egyetemen tanító tanárnak egy vagy két hallgatója van a szemináriumon és az előadáson. Nem csak nem éri meg, hanem motiválónak sem mondható, és módszertanilag sem kedvező – kevés, tehetséggondozásra fókuszáló képzéstől eltekintve.
A dékán hangsúlyozza: a hallgatóknak ma elsősorban nem a tudás-, hanem a kompetenciafejlesztésre van igénye. Ez persze kritizálható, de Birher szerint
a klasszikus bölcsészkompetenciákra mindig szükség lesz, mint a logikus gondolkodás, elemzési képesség, kreatív asszociáció.
Birher Nándor idézi Ferenc pápa Dilexit nos enciklikáját is, mely szerint a mesterséges intelligencia korában nem felejthetjük el, hogy a költészet és szeretet szükséges az ember mivolt megmentéséhez.
A Pázmány dékánja felhívja a figyelmet, hogy érdemes ezeket a képességeket alaposan fejleszteni, mivel
kimutatások igazolják, hogy átlagosan idővel többet keres egy öt évet, azaz MA-t végzett, mint egy csak három éves alapképzést, BA-t végzett bölcsész.
A felvi.hu statisztikáit Hajdu Gáborral közösen elemezzük ki. Tudni kell, hogy nem mindegy, mely adatsort böngésszük: nem ugyanaz egy német szak teljes létszáma minden képzéstípusban (nappali, esti, levelező) és minden évfolyamon, mint ezeket különszálazva. Nem ugyanaz a jelentkezések, jelentkezők és felvettek száma. És nagyon nem mindegy, hogy azokat vizsgáljuk, akik első helyen jelöltek meg egy adott szakot, vagy akik bármelyik helyen jelölték meg – utóbbi szám magasabb, ám az első jelzi a valódi prioritást. S mindez a felvételi pontszámokat is befolyásolja.
Ahogy csökken a jelentkezők száma, úgy ugyanis átlagosan a felvételi ponthatár is csökken, még akkor is, ha mindig van egy-egy egyetem, ahol egy-egy kis szakon megközelíti a ponthatár a maximumot, az ötszázat – ilyenkor jellemzően egy diákot vesznek fel, akinek ilyen jól sikerült a felvételije.
A germanisztika (német) alapképzésre Budapesten belül akárhanyadik helyen 2013-ban még 551-en, 2024-ben már csak 376-an jelentkeztek. Ugyanígy Budapesten belül első helyen 2013-ban 115 jelölték meg a képzést, míg 2024-ben már csak 74-en – minden képzési formában (azaz nem csak a nappali alapképzésre, hanem összesen jelentkeztek ennyien, estit és levelezőt is beleértve, a fővárosi képzési helyekre).
2024-ben az általános felvételi eljárásban a germanisztika német szakirányára Budapesten belül a nappali munkarendre az ELTE-re 42-en, a Károlira 13-an, a Pázmányra 4-en jelentkeztek első helyen. És a hat pázmányos jelentkezőből 0, azaz nulla jelentkező volt a nappali képzésre. Nem a kormány bármilyen preferenciái, hanem emiatt „zár be” a német szak a Pázmányon.
De ettől még a Pázmány számára kifejezetten prioritás a bölcsészkar fenntartása, a germanisztika hanyatlása nem jelenti a bölcsészet hanyatlását.
Ugyanakkor érdemes megnézni az anglisztikás számokat is: 2013-ban 5303, 2024-ben 5188 jelentkezés volt országosan anglisztikára (alap- és mesterképzésre minden formában), ebből első helyen 2013-ban 1265-ben, 2024-ben pedig 1354-en. Akiket pedig felvettek, azok száma 2013-ban 1191, 2024-ben 1222 volt.
S hogy mit jelent ez pontszámokban? Az anglisztika alapképzés ponthatárai nagyjából 240-350 között mozogtak 2024-ben, egy-egy lefelé vagy felfelé kiugró eset kivételével. A germanisztika ponthatárai jellemzően a kétszázas tartományban mozognak, a legalacsonyabb 2024-ben 174 volt.
S akkor nézzük a legnépszerűbb , bölcsész területhez tartozó képzést, a pszichológiát! A pszichológiára jelentkezők leadott jelentkezések országos száma a 2013-as 10 ezerről (!) 2024-re 25 ezerre (!) nőtt. Ebből első helyen jelentkeztek 2013-ban közel háromezren, 2024-ben több mint hatezren. A felvettek száma 2013-ban 1458, 2024-ben 2768 volt. A pszichológia ponthatárai így aztán jellemzően 400 felett vannak (egy-egy az alá kerülő képzési hely kivételével).
Mindez azért fontos, mert nem csak az a kérdés, hogy hányan jelentkeznek egy szakra, hanem az is, hogy mennyire felkészült, tehetséges és motivált a felvett diákság. Azaz a jelentkezők számának csökkenésével bizony a „minőség” is csökken. A Pázmány stratégiája Birher Nándor szerint az, hogy a kis szakokra csak a nagyon tehetséges diákokat veszik fel, és így tehetséggondozásnak is tekintik azok fenntartását. Ehhez azonban olyasfajta együttműködésekre van szükség, amit az arab szak esetében az Avicenna Központtal tudtak kialakítani.
A nyugati világ nagyrészét magában foglaló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban 2015 és 2018 között a bölcsészettudományi területeken odaítélt alapképzési, mesterképzési és doktori fokozatok aránya átlagosan 5, 11 és 9 százalékkal csökkent.
A STEM-képzésekből kikerülők ugyanakkor csak 6-7 százalékát adják az EU-ban és USA-ban a munkaerőnek. Ben Goldstein 2021-es cikke szerint két oka van a bölcsészetek hanyatlásának: a népszerűtlen változások a tananyagban, illetve az „autoriter populáris” kormányok állítólagos bölcsészellenessége.
Egy 2014-es Harvard-útmutató szerint a bölcsészkaron diplomát szerzettek „nemzetközileg kompetens kulturális közvetítők” lesznek – de hát mi a fenét jelent ez? Amerikában és Nyugat-Európában a humánszakok homogenikusan és erősen balosak lettek, amit a konzervatív diákok kifogásolnak.
Az új-angliai Cambridge-ben székelő, Amerika alapításával egyidős American Academy of Arts & Sciences (Tudományok és Művészetek Amerikai Akadémiája) pár éve rendszerint frissíti Humánindikátorok (Humanities Indicators) című nyilvántartását.
A második világháború óta a bölcsészettudományi alapképzések népszerűsége ingadozott: az 1950-es évek közepétől meredeken emelkedett, az 1970-es évek elejére és az 1980-as évek elejére zuhant, majd részben növekedett 2012-ig. Azóta a megszerzett bölcsész diplomák száma jelentősen csökkent.
Mint írják: „1988-tól 2020-ig hat humán tudományterület (regionális tanulmányok, kommunikáció, angol nyelv és irodalom, történelem, az angolon kívüli nyelvek és irodalom, valamint a művészettörténet) adta a területen évente odaítélt MA-fokozatok körülbelül háromnegyedét. Kettő kivételével mindegyik tudományágban a megszerzett diplomák száma 21–25 százalékkal csökkent 2012-ről 2020-ra. A kisebb tudományágak összességében valamivel nagyobb visszaesést mutattak (28%). A nagyobb mértékű visszaesés alól a kommunikáció és a művészettörténet jelentett kivételt, mivel az ezeken a tudományterületeken szerzett mesterdiplomák száma 3, illetve 7 százalékkal nőtt.”
Az akadémia 2024-es összefoglalója szerint az Egyesült Államokban három kivételével minden tagállamban csökken a bölcsészkarokon kiadott diplomák száma.
A BA-szakokon kiadott diplomák aránya a 2012-es csúcshoz képest 2021-re 18 százalékkal, azaz majdnem egyötödével csökkent. Új-Angliában, a Közép-Nyugaton és Észak-Nyugaton ez az esés 25 százalék, azaz negyedével kevesebben végeznek. 2012-ben majd’ 237 ezer bölcsészdiplomát adtak ki szerte az Egyesült Államokban, 2022-ben viszont csak 179 ezret.
A legnagyobb arányú csökkenés a kiadott diplomákban a régészet, a „regionális tanulmányok” (area studies), a klasszika tanulmányok, az angol, a történelem, az angoltól eltérő nyelvek és irodalom, valamint a vallástudomány területén következett be: mindegyikben legalább 38 százalékkal kevesebb diplomát adtak ki, mint 2012-ben. Két területen azonban jóval kisebb volt a visszaesés: a kulturális/etnikai/gender tanulmányok és a kommunikáció terén, amely kevesebb mint 1 százalékkal esett vissza. (Míg a diplomák száma a legtöbb tudományterületen folyamatosan csökkent ebben a 10 éves időszakban, a kommunikáció jelentős növekedést mutatott 2012 és 2017 között.) A nyelvészet az egyetlen terület, amin növekedett a kiadott diplomák száma 2012-2022 között, 1,7 százalékkal.
Ugyanakkor a statisztikák szerint határozottan többet lehet keresni bölcsészdiplomával, mint (bármilyen) diploma nélkül: négy tagállamot leszámítva
átlagosan 40 százalékkal magasabb egy bölcsész MA diplomával rendelkező amerikai keresete, mint egy középiskolai végzettségűé,
néhány tagállamban ez a különbség a 80 százalékot is eléri.
Persze itthon nem az érettségizettek keresetéhez, hanem a többi képzési területen végzettek fizetéséhez mérjük a bölcsészfizetést. A szerzők szerint az amerikai bölcsészek ugyanannyit vagy jobban keresnek, mint azok, akik társadalomtudományos, viselkedéstudományi, művészeti vagy pedagógiai diplomával rendelkeznek, és
kicsivel keresnek csak kevesebbet, mint a természettudományos és üzleti diplomával rendelkezők. Akik sokkal többet keresnek mindenkinél, azok a mérnökök. A bölcsészek munkanélküliségi rátája ugyanakkora, mint bármilyen más felsőoktatási képzésből kikerülőké (átlagosan 3 százalék), míg a diploma nélkülieké 6 százalék.
A legtöbb teljes állású bölcsészt Vermontban alkalmazzák (8,3 százalék), a legkevesebbet Mississippiben (1,9 százalék). 31 tagállamban a bölcsészek leginkább az oktatásban dolgoznak (16-25 százalék között), 14 további tagállamban viszont a szolgáltatószektorban és a sales-osztályokon. Van öt tagállam, ahol a legtöbb bölcsész menedzsment-pozíciókban van. A leginkább a jogász szakma, a múzeumok és a könyvtárak függenek a bölcsészektől: átlagosan a jogászterületen dolgozók 28, a múzeumokban és könyvtárakban dolgozók 35 százalékának van humánvégzettsége.
Viszont az akadémia egy 2019-es adata szerint a bölcsészkarokon végzettek 40 százaléka ma már máshová iratkozna be – igaz, más területeken is van 30 százalék utólagos elégedetlen.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy Amerikában fizetős a felsőoktatás, és teljesen bevett a kékgalléros munka, azaz megbecsült munkaerő az is, akinek érettségije van.
Nyitókép: MTI / Faludi Imre
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
Orbán Viktor valóságból kiinduló politikáját dicsérte a német politika szakértő.
Sikerült elérni az amerikai felsőoktatás mélypontját?
Több mint hetven magyar és harminc régiós tervező mutatta be a 16 alkalommal megrendezett Budapest Central European Fashion Weeken a munkáit.
Egyre több transznemű bánja meg, hogy nemet váltott, őket hívják detranzícionálóknak. A transzneműséget megbánók egyre jelentősebb problémát jelentenek a terapeuták, a pszichológusok számára egy amerikai tanulmány szerint.
Nehezményezte a katolikus egyetem által előírt képzést, amelynek célja a katolikus tanítás mélyebb megismerése volt.
Nagy Gábor Bálint azt is elárulta, hol tart az ügy.
A harci repülőgépeket kizárólag gyakorlatozásra és kiképzésre használják.
