Nem hanyatlik a bölcsészet, csak átalakul: a Pázmányt kérdeztük, és megnéztük a nemzetközi trendeket

Megszűnik a germanisztika a Pázmányon – tette közzé a tanszék az addig csak szűk közösség által látogatott Facebook-oldalán, ahol fél év után ez volt az első poszt. Egy-két napon belül nyolc cikk elemezte, hogy a jobboldali kormánynak nem érdeke a bölcsészet fenntartása, sőt az elsorvasztására törekszenek, ezért szűnik meg a germanisztika a Pázmányon 32 év után.

A Károli Gáspár Református Egyetem is úgy döntött, hogy 2025 szeptemberétől nem fognak elindítani tizennyolc-féle mester- és posztgraduális képzést (úgynevezett szakirányú továbbképzést). Ez érinti többek közt a magyar alap- és mesterképzést, a szabad bölcsészetet, ennek specializációit , az osztatlan mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári, dráma- és színházismeret tanári képzést.  Az Eduline szerint a hallgatók máris petícióznak, állítván: „jogunk van ott és azt tanulni, amit szeretnénk.” 

Kérdés, hogyan van ez összhangban a fenntarthatóság kérdésével, illetve azokkal a hallgatók közti trendekkel, amelyek épphogy egyre inkább a haszonelvűségre és a gyakorlati felhasználhatóságra koncentrálnak. 

Azonban valójában semmi sem úgy történt, ahogy írták. A Mandiner kifaggatta a Pázmány bölcsészkar vezetőit, megnézte az Európai Unió, az OECD és az Egyesült Államok adatait, és arra jutott, hogy 

De vajon hanyatlik-e a bölcsészet? Ilyesmiről korántsem beszélhetünk, ám sok klasszikus bölcsészszak van bajban. 

Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja hangsúlyozza: az egyes bölcsészszakok  iránti igény csökkenésének nincs köze a kormány politikájához, ráadásul más bölcsészszakok  iránt nő a kereslet, és így nem beszélhetünk a bölcsészkarok hanyatlásáról, inkább átalakulás van, ami nemzetközi tendencia is.

Bölcsész nem vész el, csak átalakul

Birher Nándor és a Pázmány bölcsészkar dékáni hivatalának vezetője, Hajdu Gábor a Mandinernek elmondta: nem számolják fel teljesen a germanisztika tanszéket, a hallgatók egy részét átveszi a Károli, de másik részük vendéghallgató lesz ugyancsak a Károlin bizonyos tantárgyakra, a református egyetem átveszi az érintett tanárokat is, sőt a képzésben lévő hallgatók igény szerint a Pázmányon is be tudják fejezni a tanulmányaikat.

2024-ben ugyanis négy hallgató vett részt  a nappali alapképzésben. Így az előző tanévben minden képzéstípus összes évfolyamán egyszerre 31-en voltak olyan hallgatók, akik bármilyen formában érintettek voltak a germanisztika oktatásában – a tanárszakosokkal együtt. 

Mindennek oka, hogy elfogytak a jelentkezők, ami országos trend. A germanisztika egykor nagy szak volt, de kis szak lett. Birher Nándor rámutat: 

Ha ugyanis valaki csak egy nyelvet szeretne elsajátítani, ma már sokkal több lehetőség közül választhat, mint egy magyar egyetem képzése: elmehet akár az adott nyelvterületre tanulni, ha behatóan érdekli a kultúra is, ha viszont csak a nyelvet szeretné elsajátítani, akkor a nyelviskola vagy szélsőséges esetben a Duolingo is megteszi. 

Birher rámutat: a világ egyik legrégebbi bölcsészképzésén, a német Humboldt Egyetemen az olasz szak szűnik meg.

De akkor vajon minden klasszikus, de kicsi bölcsészszakra a vég vár, például az egyiptológiára és hasonlókra? Birher kifejti: szerinte minden egyetemnek meg kell találnia azokat a kis szakokat, amelyek fontosak az identitásának, ezért mindenáron fenntartják. A Pázmányon az olasz és latin mellett ilyen a filozófia, mivel fontos számára a katolikus filozófia művelése, ráadásul a filozófia a „szent tudományok”, a teológia számára is központi jelentőségű. 

A Pázmányon hagyományosan erős  volt az arab szak, azonban itt is alig van jelentkező. A dékán elmondja: ezt úgy oldják meg, hogy kötöttek egy szerződést az Avicenna Központtal, s ha van valóban kiemelkedő tehetségű jelentkező, akit felvesznek, akkor a központtal együtt képzik az illetőt. Emellett kialakítottak egy Modern Közel-Kelet Tanulmányok nevű mesterképzést, ami társadalomtudományosabb és interdiszciplinárisabb a hagyományos filológus arabszaknál, jobban koncentrál a kortárs társadalmi problémákra, és így az előzetes érdeklődés magasabb iránta. 

Mind emögött a dékán szerint az áll, hogy 

Emellett ma is vannak sztárszakok: a kommunikáció- és médiatudomány népszerűsége húsz éve töretlen, a másik tömegszak pedig a pszichológia. A gazdaságtudományi képzések is igazán népszerűek. A Pázmány is elindította el az angolszász világban csak politikusképzőnek tartott Filozófia, politika, gazdaság szakot. Ez nem három szak, hanem ez a szak neve, ami erre a három területre koncentrál, és az angolszász világban nagy hagyományai vannak. Itthon Pécsen, a Corvinuson és a Pázmányon van ilyen szak. 

Még inkább a korral való lépéstartást szolgálja a mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzés, ami három éve van a Pázmányon, stabilan harmincas létszámmal, jórészt bölcsész előképzettségű hallgatókkal..

A bölcsészet diákjainak szociológiai összetétele más szempontból is változik. Míg tíz-húsz éve az „alap” az volt, hogy a nappalis diákok csak egyetemre járnak, és utána kezdenek el dolgozni, ma már egyre megszokottabb, hogy az alapképzést is munka mellett végzik el a hallgatók. Emellett elterjedt az a téves  attitűd, ami szerint nincs szükség  igazán mély elméleti megalapozásra, és a valóban hasznos tudást a gyakorlatban, gyakornoki helyeken lehet megszerezni. Birher szerint ez téves felfogás, mert az elméleti alapozás a bölcsészet lényegéhez tartozik. 

Hozzáteszi: sokan az alapszak elvégzése után, már dolgozó emberként kezdenek el igazán érdeklődni egy terület iránt, és így az igazán elkötelezett hallgatók jó része levelező képzésen van. 

Ellenpontként Birher rámutat: rendkívül rossz érzés az, amikor egy egyetemen tanító tanárnak egy vagy két hallgatója van a szemináriumon és az előadáson. Nem csak nem éri meg, hanem motiválónak sem mondható, és módszertanilag sem kedvező – kevés, tehetséggondozásra fókuszáló képzéstől eltekintve.

A dékán hangsúlyozza: a hallgatóknak ma elsősorban nem a tudás-, hanem a kompetenciafejlesztésre van igénye. Ez persze kritizálható, de Birher szerint 

Birher Nándor idézi Ferenc pápa Dilexit nos enciklikáját is, mely szerint a mesterséges intelligencia korában nem felejthetjük el, hogy a költészet és szeretet szükséges az ember mivolt megmentéséhez. 

A Pázmány dékánja felhívja a figyelmet, hogy érdemes ezeket a képességeket alaposan fejleszteni, mivel 

Mit mondanak a számok?

A felvi.hu statisztikáit Hajdu Gáborral közösen elemezzük ki. Tudni kell, hogy nem mindegy, mely adatsort böngésszük: nem ugyanaz egy német szak teljes létszáma minden képzéstípusban (nappali, esti, levelező) és minden évfolyamon, mint ezeket különszálazva. Nem ugyanaz a jelentkezések, jelentkezők és felvettek száma. És nagyon nem mindegy, hogy azokat vizsgáljuk, akik első helyen jelöltek meg egy adott szakot, vagy akik bármelyik helyen jelölték meg – utóbbi szám magasabb, ám az első jelzi a valódi prioritást. S mindez a felvételi pontszámokat is befolyásolja. 

Ahogy csökken a jelentkezők száma, úgy ugyanis átlagosan a felvételi ponthatár is csökken, még akkor is, ha mindig van egy-egy egyetem, ahol egy-egy kis szakon megközelíti a ponthatár a maximumot, az ötszázat – ilyenkor jellemzően egy diákot vesznek fel, akinek ilyen jól sikerült a felvételije. 

A germanisztika (német) alapképzésre Budapesten belül akárhanyadik helyen 2013-ban még 551-en, 2024-ben már csak 376-an jelentkeztek. Ugyanígy Budapesten belül első helyen 2013-ban 115 jelölték meg a képzést, míg 2024-ben már csak 74-en – minden képzési formában (azaz nem csak a nappali alapképzésre, hanem összesen jelentkeztek ennyien, estit és levelezőt is beleértve, a fővárosi képzési helyekre). 

De ettől még a Pázmány számára kifejezetten prioritás a bölcsészkar fenntartása, a germanisztika hanyatlása nem jelenti a bölcsészet hanyatlását. 

Ugyanakkor érdemes megnézni az anglisztikás számokat is: 2013-ban 5303, 2024-ben 5188 jelentkezés volt országosan anglisztikára (alap- és mesterképzésre minden formában), ebből első helyen 2013-ban 1265-ben, 2024-ben pedig 1354-en. Akiket pedig felvettek, azok száma 2013-ban 1191, 2024-ben 1222 volt. 

S hogy mit jelent ez pontszámokban? Az anglisztika alapképzés ponthatárai nagyjából 240-350 között mozogtak 2024-ben, egy-egy lefelé vagy felfelé kiugró eset kivételével. A germanisztika ponthatárai jellemzően a kétszázas tartományban mozognak, a legalacsonyabb 2024-ben 174 volt. 

Mindez azért fontos, mert nem csak az a kérdés, hogy hányan jelentkeznek egy szakra, hanem az is, hogy mennyire felkészült, tehetséges és motivált a felvett diákság. Azaz a jelentkezők számának csökkenésével bizony a „minőség” is csökken. A Pázmány stratégiája Birher Nándor szerint az, hogy a kis szakokra csak a nagyon tehetséges diákokat veszik fel, és így tehetséggondozásnak is tekintik azok fenntartását. Ehhez azonban olyasfajta együttműködésekre van szükség, amit az arab szak esetében az Avicenna Központtal tudtak kialakítani.

Mi a helyzet az EU-ban és az OECD-ben?

A nyugati világ nagyrészét magában foglaló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban 2015 és 2018 között a bölcsészettudományi területeken odaítélt alapképzési, mesterképzési és doktori fokozatok aránya átlagosan 5, 11 és 9 százalékkal csökkent. 

A STEM-képzésekből kikerülők ugyanakkor csak 6-7 százalékát adják az EU-ban és USA-ban a munkaerőnek. Ben Goldstein 2021-es cikke szerint két oka van a bölcsészetek hanyatlásának: a népszerűtlen változások a tananyagban, illetve az „autoriter populáris” kormányok állítólagos bölcsészellenessége.

Mi a helyzet Amerikában?

Egy 2014-es Harvard-útmutató szerint a bölcsészkaron diplomát szerzettek „nemzetközileg kompetens kulturális közvetítők” lesznek – de hát mi a fenét jelent ez? Amerikában és Nyugat-Európában a humánszakok homogenikusan és erősen balosak lettek, amit a konzervatív diákok kifogásolnak. 

Az új-angliai Cambridge-ben székelő, Amerika alapításával egyidős American Academy of Arts & Sciences (Tudományok és Művészetek Amerikai Akadémiája) pár éve rendszerint frissíti Humánindikátorok (Humanities Indicators) című nyilvántartását.  

A második világháború óta a bölcsészettudományi alapképzések népszerűsége ingadozott: az 1950-es évek közepétől meredeken emelkedett, az 1970-es évek elejére és az 1980-as évek elejére zuhant, majd részben növekedett 2012-ig. Azóta a megszerzett bölcsész diplomák száma jelentősen csökkent.

Mint írják: „1988-tól 2020-ig hat humán tudományterület (regionális tanulmányok, kommunikáció, angol nyelv és irodalom, történelem, az angolon kívüli nyelvek és irodalom, valamint a művészettörténet) adta a területen évente odaítélt MA-fokozatok körülbelül háromnegyedét. Kettő kivételével mindegyik tudományágban a megszerzett diplomák száma 21–25 százalékkal csökkent 2012-ről 2020-ra. A kisebb tudományágak összességében valamivel nagyobb visszaesést mutattak (28%). A nagyobb mértékű visszaesés alól a kommunikáció és a művészettörténet jelentett kivételt, mivel az ezeken a tudományterületeken szerzett mesterdiplomák száma 3, illetve 7 százalékkal nőtt.” 

A BA-szakokon kiadott diplomák aránya a 2012-es csúcshoz képest 2021-re 18 százalékkal, azaz majdnem egyötödével csökkent. Új-Angliában, a Közép-Nyugaton és Észak-Nyugaton ez az esés 25 százalék, azaz negyedével kevesebben végeznek. 2012-ben majd’ 237 ezer bölcsészdiplomát adtak ki szerte az Egyesült Államokban, 2022-ben viszont csak 179 ezret.

A legnagyobb arányú csökkenés a kiadott diplomákban a régészet, a „regionális tanulmányok” (area studies), a klasszika tanulmányok, az angol, a történelem, az angoltól eltérő nyelvek és irodalom, valamint a vallástudomány területén következett be: mindegyikben legalább 38 százalékkal kevesebb diplomát adtak ki, mint 2012-ben. Két területen azonban jóval kisebb volt a visszaesés: a kulturális/etnikai/gender tanulmányok és a kommunikáció terén, amely kevesebb mint 1 százalékkal esett vissza. (Míg a diplomák száma a legtöbb tudományterületen folyamatosan csökkent ebben a 10 éves időszakban, a kommunikáció jelentős növekedést mutatott 2012 és 2017 között.) A nyelvészet az egyetlen terület, amin növekedett a kiadott diplomák száma 2012-2022 között, 1,7 százalékkal. 

Ugyanakkor a statisztikák szerint határozottan többet lehet keresni bölcsészdiplomával, mint (bármilyen) diploma nélkül: négy tagállamot leszámítva 

 néhány tagállamban ez a különbség a 80 százalékot is eléri.

Persze itthon nem az érettségizettek keresetéhez, hanem a többi képzési területen végzettek fizetéséhez mérjük a bölcsészfizetést. A szerzők szerint az amerikai bölcsészek ugyanannyit vagy jobban keresnek, mint azok, akik társadalomtudományos, viselkedéstudományi, művészeti vagy pedagógiai diplomával rendelkeznek, és 

A legtöbb teljes állású bölcsészt Vermontban alkalmazzák (8,3 százalék), a legkevesebbet Mississippiben (1,9 százalék). 31 tagállamban a bölcsészek leginkább az oktatásban dolgoznak (16-25 százalék között), 14 további tagállamban viszont a szolgáltatószektorban és a sales-osztályokon. Van öt tagállam, ahol a legtöbb bölcsész menedzsment-pozíciókban van. A leginkább a jogász szakma, a múzeumok és a könyvtárak függenek a bölcsészektől: átlagosan a jogászterületen dolgozók 28, a múzeumokban és könyvtárakban dolgozók 35 százalékának van humánvégzettsége.

Viszont az akadémia egy 2019-es adata szerint a bölcsészkarokon végzettek 40 százaléka ma már máshová iratkozna be – igaz, más területeken is van 30 százalék utólagos elégedetlen.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy Amerikában fizetős a felsőoktatás, és teljesen bevett a kékgalléros munka, azaz megbecsült munkaerő az is, akinek érettségije van.

Nyitókép: MTI / Faludi Imre