Indul a fordulat éve.
Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a gazdasági kamara évadnyitó rendezvényén szombaton a Puskás Arénában.
A kormányfő azzal kezdte, hogy az uniós szabályokat csak megfelelő körültekintéssel lehet átvenni, ezért azt kérte az MKIK elnökétől, hogy segítsen a kormánynak abban, hogy
az uniós szabályokat megfelelően ültesse át Magyarország.
A miniszterelnök szerint a legfontosabb kérdés most, hogy milyen lesz a kamara és a kormány együttműködése. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy milyen volt korábban a kapcsolat a két testület között.
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a kormány a regionális szintre csökkentette a vállalkozók adóterheit, hitel- és tőkeprogramokat indított az elmúlt 15 évben, létrehozott egymillió új munkahelyet, az EU-s pénzek ötven százaléka pedig kis-, és középvállalkozásokhoz jut.
A miniszterelnök szerint a kormány az MKIK új vezetésével is meg tud majd egyezni,
a megállapodás adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokrációcsökkentést is tartalmazni fog.
Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a kormány gazdaságpolitikájának leglényegesebb elemei és filozófiai alapjai nem fognak változni.
Mi vagyunk az adócsökkentések kormánya, és azok is maradunk”
– fogalmazott. Majd hozzátette, Magyarország a fejlett országok között a hetedik legversenyképesebbb adórendszerrel rendelkezik.
A kormányfő szerint a magyar adórendszerben a következő három alapelv a legfontosabb: „munkára ösztönözzön, gyermekvállalásra kell, hogy ösztönözzön és alacsony adófizetéssel, adókedvezményekkel valósítsa meg mindezt”.
Munka, család és adó kombinálódik ebben a megoldásban”
– fogalmazott. Az élethosszig tartó adókedvezményeket már nem lehet azoktól elvenni, akik azt egyszer megkapták.
A másik kiemelten fontosabb szempont a magyar gazdaságpolitikában a munkahelyteremtés lesz.
Nem fordulunk vissza szocialista irányba”
– mondta a miniszterelnök. A kormány nem akarja visszahozni a „költségvetési osztogatás” korszakát, és azzal egy segélyalapú gazdasági rendszert. A kormány „kifejezetten” munkaalapú rendszerben gondolkodik. Mint Orbán Viktor fogalmazott: „a teljesítményt akarjuk jutalmazni, elismerni és megbecsülni.”
Orbán Viktor elmondta, hogy nem fogyott még el a munkaerő Magyarországon, a kormány elemzései szerint ma az országban van még 300 ezer ember – magyar állampolgár –, aki munkába állítható.
A magyar gazdaságpolitika harmadik pillére a vállalkozásfejlesztés lesz.
Ezért a kormány továbbra is támogatni fogja a vállalkozókat és értéknek tekinti őket – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormány tervei szerint idén 1730 milliárd forinttal több pénzt fognak a gazdaságba jutattni a vállalkozásokon – főként kis-, és középvállalkozásokon – keresztül, mint 2024-ben.
A miniszterelnök szerint a világban jelenleg technológiaváltás zajlik, ezért Magyarország nem mondhat le azokról a külföldről érkező működőtőke-beruházásokról (FDI), amelyek ezt a technológiaváltást támogatják.
Orbán szerint akármi is történik a világban, Magyarország nem adhatja fel, hogy a költsgévetésnek egyensúlyban kell lennie. A kormányak ezt kell szem előtt tartania. A miniszterelnök szerint az is jelzi, hogy a kormány elkötelezett a pénzügyi fegyelem mellett, hogy
eddig minden választási évben csökkentette a költségvetési hiány mértékét.
Az uniós csúcsról szólva a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország három éven keresztül harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, „ezt a pozíciót most,
amikor az amerikaiak is a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni több mint hiba, bűn lett volna”.
„A háború miatt az elmúlt három évben 20 milliárd eurót vesztett el Magyarország, ezért ha valaki érdekelt abban, hogy véget érjen a háború, akár holnap reggel, akkor az Magyarország” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint hibát követnek el azok, akik amiatt kritizálják itthon, hogy Magyarország miért nem vesz részt a legutóbbi uniós megállapodásban.
A nemzetközi környezet legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a háború után” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint Magyarország biztonsága miatt „nem kell aggódnunk”, mivel Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig a háború után is megmarad, ráadásul a katonai szövetség két legnagyobb hadseregével rendelkező ország, az Egyesült Államok és Törökország hazánk két legszorosabb szövetségese. „Katonai biztonság lesz” – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a háború után Magyarország és az Egyesült Államok között stratégiai szövetség lesz. Ez a szövetség politikailag már létrejött, a gazdasági kereteit pedig most alakítják ki.
Lesz egy magyar-amerikai gazdasági csomag,
amely jelentős segítséget fog jelenteni a magyar gazdaság számára” – fogalmazott. Hozzátéve, ez a magyar gazdaságnak akkor is jó lesz, ha közben lesz egy vámháború, amelyen a magyar gazdaság is veszíteni fog, mint minden más európai gazdaság is.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak egy olyan együttműködésre van szüksége az Egyesült Államokkal, amely a vámháború veszteségeit korlátozni, csökkenteni tudja. Példaként említette a kettős adóztatásról szóló egyezmény újrakötését.
Az Európai Uniónak olyan léptékű változásra van szüksége, amelyre az elmúlt 20-30 évben nem volt példa – jelentette ki a kormányfő. Ráadásul ennek egy olyan váltásnak kell lennie, amely szembe megy az elmúlt évtizedek logikájával, így nem is biztos, hogy képes lesz rá az Európai Unió.
A probléma lényege, hogy az EU szabálya eddig az volt, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kell lennie. Miközben az Európai Unió versenytársai már évtizedek óta „nem ezt csinálják”. Az Európai Unió pedig most szembesül ennek a következményével.
A miniszterelnök szerint a gyakorlatban az unió gazdaságfilozófiáját Németország határozza meg. Németország pedig azt tervezi, hogy feladja a költségvetési fegyelmet. 800 milliárd eurót akarnak külteni „infrastrukturális fejlesztésekre” valamint haderő fejlesztésre.
A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ennek következtében olyan helyzet alakulhat ki, ami a második világháború óta nem volt:
Európa közepén megkezdődik Németország újrafegyverzése, lesz német hadsereg, az lesz a legnagyobb egész Európában, és a mögötte álló ipari bázis is a legnagyobb lesz.”
Hozzátette, ugyanakkor nem tudjuk, hogy „ezt az amerikaiak és az oroszok hagyják-e”. A miniszterelnök szerint oroszoknak nincsenek eszközeik, hogy ezt megakadályozzák, amerikaiaknak viszont vannak – első sorban az euró árfolyam alakításával.
A kormányfő szerint rövidtávon jó lesz a német terv a magyar gazdaság számára, uniós szinten ugyanakkor okozhat problémákat, mivel német mintára Brüsszel az Európai Uniót is közös hitelfelvételre akarja majd rávenni.
A magyar stratégia arra az elgondolásra épül, hogy semmilyen elszigetelődést nem szabad vállalni. A magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy mindenkivel a lehető legjobb kapcsolatot tartsa fenn, ebben nem szabad engedni semmilyen ideológiai nyomásnak.
Magyarországnak nem szabad abba a helyzetbe kerülni, amibe az Európai Unió sodorta magát. Az Európai Unió vitában áll az Egyesült Államokkal, elszigeteli magát Kínától és elszigeteli magát Oroszországtól.
A magyar stratégia alapjai: a béke, az adócsökkentés, a Demján-Sándor Program, valamint az, hogy „az uniós pénzek jönnek és jönni fognak”.
A miniszterelnök megismételte, hogy az idei év az áttörés éve lesz, ehhez az kell, hogy a magyar gazdaságban lévő pénzt mozgásba hozzák.
***
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Úgy butázzátok Macront, hogy ő jött rá egyedül Costa tervére.
Magyar Péternek nem sikerült teljesítenie legfőbb célkitűzését.
„Nekünk kell többen lennünk!” – szólított fel a magyar miniszterelnök.
Most kell igazán sokan legyünk! – üzente a miniszterelnök.
A reménybeli Trump–Putyin-csúcs budapesti helyszíne külön jelentőséggel bír.
A kritikus azon is kiakadt, hogy egy olyan nőt hord a tenyerén a magyar szórakoztatóipar, aki azért „hisztizik”, mert valaki rosszat mond rá.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
