Az ókori népek mitológiája tele van erőszakkal, fájdalommal és könnyel, általában mégis odáig vagyunk érte. 20 éve egy amerikai alkotó jóvoltából pont ezért született meg a God of War.
Csak egy jó ötlet és igazi tehetség. Ennyi szükséges az „örökléthez”. Bár öröklétről beszélni minimum furcsa egy olyan iparban, ahol szinte minden a digitalizációhoz, így lekapcsolható szerverekhez és egy gombnyomással törölhető adathalmokhoz köthető. De ahogy mindennek, így ennek a saját törvényekkel rendelkező világnak is megvannak a maga úttörői. És 2005-ben, pontosan 20 esztendeje, egyetlen kiváló ötlettel, a God of War megteremtésével az amerikai David Jaffe is csatlakozott ezen pionírokhoz.
Olyanokhoz, mint John Romero és John Carmack, akik a belső nézetes műfajban hoztak hatalmas áttörést; mint Sid Meier, aki a stratégiák világát teremtette meg; vagy mint Gabe Newell, aki új platformon élesztette újra a halódó játékvilágot, miután Romeroék nyomába lépett a Half-Life-fal.
Illusztris klub, meg kell hagyni, Jaffe pedig jókor és a jó időben tett valami forradalmit ahhoz, hogy megszerezze privilégiumát. A Sony második otthoni konzolján, a 2000-ben megjelent PS2-n a Capcom Onimusha játékából, az 1981-es Titánok harcából és a Heavy Metal magazinból egy új legendát gyúrt az ókornak, mely dühből, bánatból, erőszakból és vérből született, hogy magát Olümposzt hívja ki és rombolja le – aztán persze a korral nemesedve változzon és jelleme is fejlődjön, miközben új otthon után néz a családalapításhoz. De a lényeg: 2005-ben megszületett Kratos, az ókori háborúk istene. Megszületett a God of War.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden eddiginél nagyobb szabadság jellemez minket, legyen szó mindennapi életünkről vagy szórakozásunkról. Vagy éppen a Sid Meier nevével fémjelzett, díjnyertes Civilization-sorozatról.
Az első, 2005. március 22-én megjelent God of War igazi újdonság volt, miközben gyökerei messze a múltba nyúltak vissza. Addig az antik éráig, melyben a legendák istenei kedvükre irányították híveiket, játszadoztak velük intrikáik kedvéért. Így tett többek között Arész és Athéné is. Előbbi egy árulással fordította maga ellen Kratost, a harcost, aki a csel és ármány következtében vesztette el feleségét és gyermekét, a bosszúhoz az eszközt pedig utóbbi adta meg neki – megtehette, hiszen a félisteni férfi pokoli haragjával egész Olümposzt hívta ki maga ellen.
Bosszúhadjárata pedig három fő epizódon (2005, 2007 és 2010) és három mellékszálon (Chains of Olympus, 2008; Ghost of Sparta, 2010; Ascension, 2013) keresztül futott, mielőtt éghajlatot és mitológiát váltva meg nem lelte a hamis nyugalmat és az ideiglenes békét.
A God of Warban a háború istenévé váló, az istenek hegyét az emlékezetből is kitörlő mitológiai alak nem egy pozitív hős, akiért hagyományos értelemben rajongani lehet, sőt majdnem minden tette, kendőzetlen brutalitása morálisan megkérdőjelezhető. Mégis, a játékmenet és a karakter egyaránt tett róla, hogy a sorozat sikerei azonnaliak és tartósak legyenek. Hozzáteszem, hogy ez a játékmenet, avagy a hagyományos hack and slash műfajból eredező, csak éppen sokszor madártávlatba helyezett akció-orientált mechanika sem volt éppen újkeletű.
Kicsit viccesnek is tartottam, mikor a 2010-es Castlevania: Lords of Shadow megjelenésekor az ifjú Sony-rajongók a játékot szimpla God of War-klónná degradálták: elvégre pont Kratos kalandja volt az, amely rengeteget köszönhetett az 1986 óta futó, a Drakula elleni örökös küzdelmet bemutató japán szériának.
Már maga a hack and slash műfaj is közös pont, éppen úgy, ahogy a fejlődés és a különböző képességek megszerzése, sőt még a mitológia sem idegen a vámpírvadász krónikáktól. A különbség azonban, hogy sikerült egy érthető motivációkkal rendelkező, emberibb karaktert főszereplővé tenni, aki korbács, kereszt és szentelt víz helyett a káosz pengéivel pusztítja a szörnyetegeket, elhozta a világhírnevet. Emellett megjelent és népszerűvé vált az úgynevezett QTE (quick time event) mechanika, amely számos akciót egy gyors reflexeket igénylő, szimbólum-kódolt gombnyomással tett lehetővé, amihez egyébként a PlayStation kiváló platformnak bizonyult a háromszög, négyzet, kör és X jelzésű gombjaival.
Ezt is ajánljuk a témában
Vagy nem, ez még nem tiszta. Az viszont biztos, hogy a legújabb Assassin’s Creed érkezését hatalmas botrány előzte meg, így mi is kíváncsian álltunk neki a feudális Japánban játszódó játéknak.
A Jaffe alkotta istennek azonban nem voltak láncai, mint Prométheusznak, és nem léteztek határai. A jelenet, ahogy megmássza Gaia-t, és a titán testén harcol a harmadik rész elején, az szerintem minden játékos emlékezetében ugyanúgy örökre ott ragadt, mint az, amikor megküzdött a rodoszi kolosszussal vagy amikor olyanok tyúkszemére lépett, mint Poszeidón. A God of War-széria minden egyes epizódnál kihasználta a PS2, majd a PS3 minden lehetőségét és képességét, így látványban is olyat sikerült mutatni minden egyes esetben, amilyet a gamer közösség még nem látott.
Valahol nem csoda, hogy egy idő után szinte mindenki God of War-klónt akart gyártani – a kórusos, komolyzenei témákkal és a monumentális, brutális jelenetekkel a God of War újra és újra beírta magát a videójátékos történelembe.
Ugyanúgy, ahogy 2018-ban, mikor Kratos PS4-en, a Cory Barlog fejlesztő által készített epizódban, a fagyos északra látogatva gondolta újra saját legendáját. A normál, külső nézetet alkalmazó, ismét csak God of War címre hallgató játék új harcrendszert és új fegyvert, sőt egy új Kratost hozott el a játékosoknak: itt a háború istene a skandináv mitológiában jelenik meg, egy új családdal, bár feleségét elvesztve, de fiát kevésbé haragosan nevelve egészen addig, míg meg nem gyűlik a baja az északi istenekkel. A visszatérés és újragondolás pedig még nagyobb sikereket hozott az új platformon, sőt 2022-ben egy PS5-ös folytatást, egyben az éra lezárását is, amit a rajongók ismét hálásan fogadtak – szerintem mondjuk, a 2018-as epizód sokkal izgalmasabbnak és emlékezetesebbnek bizonyult a Midgard-kígyóval (Jörmungand) és számos elemével.
20 éves a Sony nagyágyúja, a God of War
Lehet, hogy a játékmenet a Castlevania elemeit is használta, de tény, hogy a God of War valami olyat mutatott az embereknek, amire korábban nem volt példa. A God of War szinte minden epizódja hatalmas siker lett, ami nem is csoda. Terrence C. Carson után Christopher Judge hangja kiváló karaktert adott a háború istenének, akinek Barlogék ráadásul remek történetet és forgatókönyveket írtak. És hogy lesz-e folytatás? Miután a széria 2022-ben a PlayStation-exkluzivitásnak búcsút intve PC-n is tiszteletét tette, ezzel még nagyobb közönséghez eljutva, ez szinte biztos. Sőt, a befejezés alapján jó esélye van az egyiptomi mitológiának is. Így aztán nagy reményekkel várjuk, hogy Kratos vagy épp fia, Atreus („boooy”) visszatérjen az ómega jel égisze alatt, és a vég nevében újabb mitológiai helyszínt döntsön romokba.
Nyitókép: Sony, SIEE
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.
Az internetes szinkron adatbázis adatai szerint közel nyolcezer produkcióban hallhatjuk őt.
Tíz esztendeje zajlott le a mészárlás Yharnamban, amely sokak számára meghatározóvá vált. De annyira, hogy külön közösségi oldal foglalkozik azzal, hogy a Bloodborne még mindig falak mögé van zárva.
2022-ben derült ki betegsége, a filmiparból is visszavonult, de még ma, 70 évesen is John McClane-ként, simlisként vagy a halottlátó fiú pszichológusaként gondol rá mindenki.
Vagy nem, ez még nem tiszta. Az viszont biztos, hogy a legújabb Assassin’s Creed érkezését hatalmas botrány előzte meg, így mi is kíváncsian álltunk neki a feudális Japánban játszódó játéknak.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
Az ember nem tehet jobbat, minthogy teljesíti Isten akaratát.
