„Orbán Viktor háborús bűnös” – a német lap ezúttal túl messzire ment

A Deutsche Welle szerzőjének minden bizonnyal elgurult a gyógyszere.

Orbán Viktor kíméletlen küzdelmet ígért a USAID honi kitartottjai ellen, és extra jóléti intézkedéseket jelentett be; Magyar Péter azt akarta bizonyítani, hogy a Tisza Pártnak vannak szakértői; Gyurcsány Ferenc pedig egy hitét vesztett közönségnek beszélt.
Hivatalosan hétfőn rajtolt el az idei belpolitikai főszezon, ezen a napon kezdődött meg a parlament tavaszi ülésszaka, amelyen Orbán Viktor beszámolt a kormány eddigi munkájáról és terveiről, a frakcióvezetők pedig reagáltak rá. Minden a megszokott rend szerint zajlott, a miniszterelnök sok újdonságot nem mondott, a szombati évértékelőjén mindezekről már szót ejtett, az ellenzékiek pedig – csakúgy, mint eddig – vérszegényen kommentálták az elhangzottakat.
Valójában azonban már január eleje óta tart a politikai nagyüzem, a karácsonyi, újévi leállás után azonnal megindult a küzdelem a közélet főszereplői között a választók kegyeiért. Az előző csaknem két hétben pedig különösen felpörögtek az események, ekkor tartották meg évértékelőjüket a legmeghatározóbb politikusok. A beszédek elvileg a magunk mögött hagyott esztendőről szólnak, de a pulpitusra lépők a víziójukat, a konkrét elképzeléseiket és a terveiket is a nyilvánosság elé tárták.
A sort Magyar Péter kezdte, de nem önálló produkcióként, az elnök beszéde a Tisza Párt első kongresszusának fő attrakciója volt. A többórás eseménysorozat
egyértelműen azt kívánta bemutatni, hogy a one-man-show-nak vége,
a pártnak jelentős aktivistabázisa és szakértői csapata van, amely kész megvívni a következő hónapok csatáit, így garantált a választási siker, készen áll a kormányzásra.
Várható volt, hogy ez lesz a forgatókönyv, a szimpatizánsok joggal remélték, hogy Magyar mellett megjelennek olyan köztiszteletben álló, a szakmájukhoz értő figurák, akik a politikai formáció arcai lehetnek a jövőben. Bár a Tisza Pártnak viszonylag sok európai parlamenti és fővárosi képviselője van, ők – egy-két kivételtől eltekintve – eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Más kérdés, hogy a pártelnök mostani terve nem jött be, Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök színre lépése után kínos magyarázkodásba kellett bocsátkoznia tisztázatlan ukrajnai szerepvállalása, luxusvillája és repülős utazásai miatt, ráadásul személyeskedő vitába bonyolódott Hadházy Ákossal is.
Magyar beszédére sok szót kár vesztegetni, azokat a fenyegetésekkel vegyes ígéreteit foglalta csokorba, amelyekről már számtalanszor beszélt: kormányra kerülésük után rendbe hozzák az egészségügyet, növelik a béreket, a nyugdíjakat, megteremtik az igazságszolgáltatás függetlenségét, megnyitják az ügynökaktákat, és – ami a legnagyobb sikert aratta hívei körében – megbüntetik azokat, akik ilyen helyzetbe hozták az országot: elindítják az Út a börtönbe programot.
Magyar és a Tisza Párt esetében sokkal inkább az a kérdés, képes lesz-e 2026 áprilisáig tartani azt a tempót, amelyet az elmúlt tíz-tizenkét hónapban diktált, elő tud-e rukkolni olyan újabb és újabb ötletekkel, amelyekkel fenn tudja tartani az érdeklődést. Mindenesetre megpróbálják, újabb országjárást, népszavazást hirdettek meg.
Orbán Viktor egy héttel később megtartott évértékelőjének a tartalmi elemeire nagyjából számítani lehetett, de a beszédében számos új és váratlan elem is akadt. Az nem keltett meglepetést, hogy kíméletlen küzdelmet fognak folytatni a brüsszeli birodalmi törekvések, a Soros-hálózat hazai lerakatai ellen a magyar szuverenitás megvédésére, s ehhez megteremtik a jogszabályi környezetet. Hogy ez mit jelent, az csak a következő hetekben derül ki, de annyi borítékolható, az érintett civil szervezetek, alapítványok, médiumok hangosan fognak tiltakozni.
Arra viszont a beavatottakon kívül kevesen számítottak, hogy ilyen méretű jóléti intézkedéscsomagot fog bejelenteni.
A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az autógyártás visszaesése, a németországi recesszió rosszul érintette a hazai gazdaságot, amit az emberek a pénztárcájukon is éreztek.
A miniszterelnök azonban úgy ítélte meg, a legújabb gazdasági adatok és a pozitív kilátások alapján bevállalhatók az elsősorban a gyermekes családok és a nyugdíjasok életét megkönnyítő intézkedések. A nemzetközi környezet ugyanis alapvetően megváltozott, Donald Trumpnak köszönhetően hátszéllel lehet kormányozni Magyarország hajóját. Az amerikai–orosz tárgyalások megkezdése pedig azt jelzi, immár kézzelfogható közelségbe került a béke vagy legalábbis a fegyverszünet a szomszédunkban, Ukrajna és az országot támogató több európai állam pedig hiába berzenkedik Moszkva és Washington háttéralkuja miatt, előbb-utóbb mindenki kénytelen lesz megbarátkozni a realitásokkal.
Gyurcsány Ferenc az óbaloldal egyetlen talpon maradó, bár erősen dülöngélő pártja vezetőjeként lépett pódiumra vasárnap a láthatóan megfáradt, illúzióit veszített közönség előtt. A pártelnök keményen támadta Trumpot, a magyar kormányt, a hazai bankokat, de szinte semmi újdonság nem volt a beszédében. A Demokratikus Koalíció még bízik benne, hogy tényező lehet az ellenzéki térfélen, nem darálja be a Tisza Párt. Ezt a reményét erősítheti az újpesti időközi parlamenti választás, ahol Varju László várhatóan sikeresen fog szerepelni.
A többiek a túlélésükért küzdenek, de egyre kevesebb reménnyel, meggyőződéssel, fogalmuk sincs, merre keressék a kiutat. Összefogni nem tudnak, de nem is nagyon akarnak, egyedül azonban biztos bukásra vannak ítélve a parlamenti választáson. Az LMP-re különösen sanyarú sors vár, hiszen Csárdi Antal beváltotta fenyegetését/ígéretét, és kilépett a frakcióból, így az egyik zöldpárt képviselőcsoport nélkül maradt, és sok támogatástól esik el.
Egyedül azoknak a politikusoknak a kezében van egy gyenge adu, akik 2022-ben egyéni választókerületben győztek, velük kezdenie kell valamit a Tisza Pártnak, ha labdába akar rúgni.
***
Nagy Attila Tibor politikai elemző
A kormány magához kívánja ragadni, pontosabban vissza kívánja venni a politikai kezdeményezést Magyar Pétertől – erről szólt Orbán Viktor szombati évértékelő és hétfői parlamenti évadnyitó beszéde. Számos hangulatjavító, választási osztogató intézkedést jelentett be, amelyek közül több is – például a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása, az adómentességnek a két- és háromgyermekes anyákra való kiterjesztése, a nyugdíjasoknak járó részleges áfa-visszatérítés – tartós figyelemre tarthat számot, a választásig mindenképpen. A kormány szemmel láthatóan arra készül, hogy a 2026 áprilisában esedékes országgyűlési választásig sok szó essék e juttatásokról, és aligha kétséges, állami hirdetések formájában is népszerűsíteni fogja az intézkedéseket.
Ma már az is látszik, a kormányfő jó ütemérzékkel döntött úgy, hogy évértékelőjével megvárja Magyar Péter kongresszusi beszédét, hátha el tudja homályosítani annak emlékét. A Tisza Párt elnökének beszéde számos programpontot – de még nem komplett, részletes programot – tartalmazott, több ígéretet is megfogalmazott, így többek között a kiegészítő szociális nyugdíjat. Csakhogy míg egy ellenzékben lévő politikusnak nincsenek meg a hatalmi eszközei az ígéretei betartására – ő azért ígérget, hogy a szavazói ettől elcsábulva rá szavazzanak, és kormányfői mandátumhoz juttassák –, egy hivatalban lévő miniszterelnöknek már igen.
Orbán Viktor többször bebizonyította, hajlandó a választási ígéretei teljesítésére – lásd például a rezsicsökkentést, az adó-visszatérítést –, persze a választás után visszavesz valamennyit, emlékezzünk a rezsicsökkentés szigorítására vagy a kata kedvezményes adózás csaknem teljes eltörlésére 2022 nyarán. Magyar Péter lendülete megtörhet: a Partizán-interjú, a hozzá igazoló volt vezérkari főnök villaügye, repülései, a Puzsér Róbert és Magyar közötti konfliktus nem erősítik a párt és elnöke pozitív imázsát akkor, amikor a kormány nagymértékű osztogatással igyekszik a Fidesz–KDNP javára fordítani a közhangulatot.
Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde pedig azt bizonyítja, mekkorát tud fordulni akár egy év alatt is a politika. Amikor 2024 elején tartott évértékelőt a Demokratikus Koalíció elnöke, akkor még a DK volt az ellenzék legnagyobb támogatottságú pártja. Ma meg már örülhet, ha egyedül képes átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Zavarban van a párt és a vezetője: sztorizgathat, kedélyeskedhet, szidhatja a bankokat, Csányi Sándor bankárt, Donald Trumpot és Elon Muskot, az még nem hathatós válasz a Magyar Péter-jelenségre. Legfeljebb abban reménykedhet a volt miniszterelnök, hogy a Tisza Párt elnöke sokat hibázik, ám a DK sorsa immáron nem a saját kezében van, hanem a politikai élet más szereplőiében.
***
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője
Orbán Viktor lendületes és energikus évértékelő beszéddel vágott neki a parlamenti szezonnak, ami világosan jelezte, a Donald Trump győzelme jelentette nemzetközi hátszél jelentősen megnövelte nemcsak a külpolitikai, hanem a belpolitikai mozgásterét is. Ennek megfelelően a tavaszi ülésszak nemcsak a külpolitikai kérdésekről, hanem a belpolitikáról is szólni fog, főleg a gazdaság kap kiemelt szerepelt.
A külpolitika kapcsán világosan látszik, az előző hetek eseményei Orbán Viktort igazolták, aki már évek óta mondja, az ukrajnai háborút az orosz–amerikai béketárgyalás fogja lezárni, Európa pedig, ha nem változtat az álláspontján, ki fog maradni a békefolyamatból.
Szóról szóra ezt látjuk megvalósulni, ami erős igazolását jelenti a kormányfő következetes békepárti álláspontjának. Ennek köszönhetően a miniszterelnök vélhetőleg szembesíti majd azokat az ellenzéki politikai szereplőket, akik ellentétes álláspontot hangoztattak az eltelt években. Kérdés, miként reagálnak erre, továbbra is kitartanak-e vesztes álláspontjuk mellett.
Fontos belpolitikai téma lesz tavasszal a külföldről finanszírozott ngo-hálózat és sajtótermékek kapcsán születendő jogszabálycsomag. Ez a téma csapda Magyar Péter számára, amelyből nem nagyon tud jól kijönni. Ugyanis vagy támogatja a kormány törekvéseit, ami végzetes lenne neki, vagy ellenzi, amivel egy kisebbségi álláspont mögé állna be, vagy nem foglalkozik a témával, ami ugyancsak rossz hozzáállás, hiszen a baloldalon azért kritizálják, hogy nem védi meg őket, míg a jobboldalon jelnek tartják, hogy védi a Soros-féle szervezeteket.
A 2026-os választás szempontjából ugyancsak kiemelten fontos téma a gazdaság helyzete és az, hogy a hétköznapok szintjén mit tapasztalnak a választók. Ha érezhetővé válik, hogy jobb a gazdasági helyzet, mint korábban, akkor az a kormányoldal esélyeit javítja. E célból több gazdaságpolitikai bejelentés is született a hétvégén: adómentes lesz a csed és a gyed, míg az szja-mentességet kiterjesztik a két- és háromgyerekes anyákra is. Szintén a gazdaságot érinti, hogy a készpénzhasználatot alkotmányos joggá teszik, és a nyugdíjasok egy bizonyos havi összegig áfa-visszatérítést kapnak a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek után.
Emellett elindul a 100 új gyár programja, ami számos beruházást és munkahelyet jelent. Orbán Viktor nem kerülte meg az infláció kérdését sem, a kiskereskedelmi szektor hasznának mérséklésére szólított fel. Mindez annak a jele, hogy vége a háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági időszaknak, éppen ezért fogalmazott úgy, hogy itt az áttörés éve.
Az ellenzék célja viszont az lesz, hogy az emberek közhangulata ne javuljon, így továbbra is azt fogja hangoztatni, szerinte az állam nem működik, az emberek pedig rosszabbul élnek.
Nyitóképen Orbán Viktor évértékelő beszéde a Várkert Bazárban.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán