Csizmadia Ervin szerint a Magyar Péter-jelenség egy utolsó esélye az ellenzéki térfélnek.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Intézet igazgatója volt Fekete Rita vendége; az adásban többek között Magyar Péter megjelenéséről és a 2024-es belpolitikai helyzetről is beszélgettek.
Csizmadia Ervin szerint 2024 tanulsága az volt, hogy egyetlen egy ember képes volt egy új pszichológiai lelkiállapotot előállítani. „Lehet, hogy ez a lelkiállapot már korábban is megvolt, hiszen már 2010 óta azt láttuk, hogy a társadalom ellenzékhez köthető része elégedetlen; ugyanakkor nem tudta előállítani ezt az állapotot” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az elégedetlenség generációs jellegű.
Csizmadia szerint ez a tömeg most talált egy olyan embert, aki ezt az elégedetlenséget 0-24-ben kommunikálja.
„A fiatalok úgy érzik, hogy most végre itt az alkalom, hogy elérjük azokat a változásokat, amiket az eddigi ellenzék nem tudott elérni” – jegyezte meg. A politológus szerint a Fidesz – utalva a tusnádfürdői beszédre – jól észlelte, hogy szükség van generációs megújulásra.
Csizmadia arról is beszélt,
hogy a Fideszt nem érte eddig szavazóveszteség, tehát fel lehet fogni úgy a helyzetet, hogy két egymástól hermetikusan elzárt csoportról van szó.
Magyar tehát csak a Fidesz-szavazókon kívüli tábort tudta megszólítani, és azt összekovácsolni. Ez az, ami nem sikerült korábban Márki-Zay Péternek.
Az elemző szerint az is egy érdekes jelenség, hogy manapság nagyon sok olyan hollywoodi film és sorozat jelent meg, ahol magát a politikát egy újfajta módon ábrázolják. Ennek az egyik jellemzője, hogy negatívnak vélt figurákat pozitív színben tüntetnek fel. „Tehát, ha azt kérdezzük, hogy Magyar Péter hibái és bűnei miért nem hatnak, akkor azért, mert olyan minták vesznek minket körbe, hogy ez relativizálódik; azaz nem lényeges, hogy ő negatív szereplő, csak az, hogy »fel akar robbantani« valamit, amit eddig politikának neveztünk” – mondta.
Csizmadia kifejtette: Magyarországon a rendszerváltás idején kialakult egy sok párt rendszer. Ez egészen 2012-ig működött, akkor felülírta valami más. „A kérdés az, hogy ez valami váratlan dolog, vagy már korábban is ott voltak ennek a csírái” – tette fel a kérdést. Szerinte már korábban adott jelzéseket a magyar társadalom arra, hogy igényel egy nagyobb pártot, amely kiemelkedik. Először az MSZP emelkedett ki. Majd pedig 2010-től a Fidesz. Mellettük pedig maradt egy széttöredezett ellenzék.
Tehát míg a pártrendszer egyik oldala átalakult, addig a másik nem, és nagyon sokáig széttöredezett maradt (...) és nem tudott versenyhelyzetet létrehozni”
– jegyezte meg.
Csizmadia szerint a világban azt látjuk, hogy nagyon tagolt ellenzék van, akik a váltáskor összeállnak, és le tudják győzni adott esetben a kormánypártot. Az elemző úgy véli: ebből kiindulva a magyar ellenzék is gondolhatta ezt működőképesnek az összefogás idején, de láthatóan ez sem 2014-ben, sem 2018-ban, sem 2022-ben nem jött be. Ez pedig azt mutatja, hogy a nyugati minták átültetése nem működik.
Csizmadia Ervin a kegyelmi botrány kapcsán óvatosságra intett. Szerinte ugyanis nem olyan biztos, hogy nem volt benne tudatosság.
A politológus szerint a nyugati és Magyarországi hagyományok eltérnek, ezért a nyugati országok szerinte túl könnyed módon sütik rá Magyarországra az autokrácia bélyeget. Mint mondta: ő ezt nem szereti, mert ez azt jelenti, hogy a nyugati országokat nem érdeklik a részletek, csak kimondják, hogy „szörnyű ország vagyunk”.
Csizmadia szerint ugyanakkor van egy olyan kiskapu a magyar politikában, hogy gyakran buktak meg nagy kormányok a magyar politikában régebben.
Úgy véli: újdonság, amit Orbán Viktor képvisel, ilyen hosszan csak Tisza Kálmánnak sikerült kormányon lennie korábban.
Viszont felhívta a figyelmet: Tisza Kálmán után záporozni kezdtek a miniszterelnök cserék – példaként említette Szilágyi Dezső esetét, aki korábban ellenzéki volt.
Az elemző szerint a Magyar Péter-jelenség egy utolsó esélye az ellenzéki térfélnek. „Ugyanakkor ez a Fideszt is megtaníthatja arra, hogy hogyan kell megváltozni” – tette hozzá. Ugyanakkor úgy véli: nagyon magasra emelte a lécet Magyar Péter azzal, hogy kijelentette, hogy senkivel nem hajlandó összefogni.
A beszélgetés végén Csizmadia azt nehezményezte, hogy véleménye szerint Európáról nagyon „lebutított” módon gondolkodunk. A Fidesz és az ellenzéki térfél is nagyon leegyszerűsített szlogenekkel kommunikál e téren – ki-ki a saját szájíze szerint –, ám szerinte e tekintetben még lenne belakható tér.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Tarlós István szerint Magyar Péterék győzelme esetén ezeket nem lehetne korrigálni.
A Republikon Intézet konferenciáján a politikai elemzők véleménye alaposan megoszlott abban, hogy a mostani közvélemény-kutatási adatokból milyen következtetéseket lehet levonni.
Kiadtak viszont egy közleményt, amelyben hazugságnak nevezik az állításainkat.
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Érzékenyen érintették a megállapítások a Tisza-vezért.
Beverwijk és Heemskerk mind az öt iskoláját bezárták a nyugalom helyreállítása érdekében.
A lángok a 9-es busz motorterében csaptak fel, a Jászai Mari térnél.
