Magyarország kiverekedte magát a technikai recesszióból, Németország még szügyig benne van
Az látszik, hogy nem igazán áll az Unió a helyzet magaslatán. Varga Mátyás Zsolt gyorselemzése a GDP-adatról.
Nyilatkozott a miniszterelnök a német recesszióról, a brüsszeli szankciókról és a 13. havi nyugdíjról is. Összefoglalónk!
Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak. A beszélgetés a csütörtök reggel közzétett GDP-adattal kezdődött. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a kormány már korábban tudott a GDP-növekedésről, ezért is emlegetett „repülőrajtot.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az látszik, hogy nem igazán áll az Unió a helyzet magaslatán. Varga Mátyás Zsolt gyorselemzése a GDP-adatról.
Szerinte Donald Trump győzelme is hozzájárult a GDP növekedéséhez, és ez az „amerikai hátszél” a magyar gazdaság vitorláit is dagasztani fogja. Trump sikere azt jelenti, hogy véget ér a háborúk korszaka, és a béke időszaka következik – tette hozzá.
Ez a vállalkozókra tavaly és idén is hatással lesz.
A gazdaság növekedése idén nem lesz egyenletes: a harmadik és negyedik negyedévben fog igazán kilőni, de az első két negyedévben is érezhető lesz a gyorsulás.
Megjegyezte, hogy a közgazdaságtanban van egy adag cinizmus, amelyet ha sikerül áttörni vagy megkerülni, a gazdaság hatalmas növekedésre lehet képes. Ezt a cinizmust érzi az egymillió forintos átlagbér kapcsán is, hasonlóan ahhoz, amikor korábban az egymillió új munkahely megteremtését is sokan kétségbe vonták. Akkor sem hittek benne, mégis sikerült áttörni ezt a cinizmust és elérni a célt. Ugyanilyen küzdelmet folytat most a kormány az átlagfizetések emeléséért – Orbán Viktor szerint ezt a célt is el fogjuk érni.
Hozzátette, hogy már négyezer pedagógus keres egymillió forint felett.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az állampapírral rendelkező emberek közül 191 ezer embernek van 1–5 millió forintos megtakarítása. Éppen az ilyen adatok miatt reális cél a középosztály megerősítése. A kormányfő bízik abban, hogy a recesszió végeztével a magyar gazdaság gyorsulni fog, és ezt mindenki érezni fogja. A szegénység ellen szerinte a legjobb megoldás a középosztály megerősítése és kiszélesítése – Trump is ezzel a politikával nyert.
„A végén mindenkit az érdekel, hogyan alakul az élete, és mindenki azt szeretné, hogy jobban menjen neki” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy él csendesen a magyar középosztály, s le vagyunk-e maradva a Nagybetűs Nyugattól? Számok-tények! Varga Mátyás Zsolt írása.
Orbán Viktor beszélt a 13. havi nyugdíjról is. Elmondta, hogy Nyugat-Európában általános vélekedés, hogy a következő generációk rosszabbul fognak élni, mint a szüleik, míg Közép-Európában ez nincs így. A 13. havi nyugdíj fenntartása komoly küzdelem eredménye, hiszen ez 500 milliárd forintot jelent.
A februárban esedékes kifizetés annak az eredménye, hogy sikerült lezárni a baloldali kormányzás okozta zavarokat.
Orbán szerint Brüsszel el akarja venni a 13. havi nyugdíjat, és minden fűtési szezon előtt érkeznek az erre vonatkozó ajánlások, de eddig is, és a jövőben is meg fogjuk védeni – mondta.
A német gazdaság immár második éve recesszióban van. Orbán Viktor ennek kapcsán megjegyezte, hogy óvatosan nyilatkozik Németországról, hiszen uniós tagország, és „a német medve nagyot tud csapni.” Ugyanakkor nem véletlen, hogy előrehozott választások lesznek.
Brüsszel teszi tönkre Németországot
– szögezte le.
Brüsszel ugyanis a német autógyártók védelme érdekében büntetővámokat vezetett be a kínai autókkal szemben, de maguk a német autógyártók is ellenezték ezeket a szankciókat, és most perlik Brüsszelt.
Ennek Magyarországra is van hatása, de több lépéssel sikerült enyhíteni a következményeket. A brüsszeli zöld átmenet alapvetően jó ötlet volt, de szembement az üzleti érdekekkel. Ha pedig a nagy európai államok nem szerzik vissza szuverenitásukat, akkor ezeknek a gazdaságoknak nem lehet nagy jövőt jósolni.
Most a németek a migráció ügyében kezdtek el lázadni, és ugyanazt teszik, amit Magyarország – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: várható, hogy idővel a németek a gazdaságban is fellázadnak. A Magyarországon előállított termékek jelentős része Nyugatra kerül, de nem lehet egy lábon állni. Nem szükséges felszámolni a nyugati kapcsolatokat, de nyitni kell a világ erősödő régiói felé is.
Orbán Viktor leszögezte, hogy rémhír volt, miszerint csütörtökön támadás érte a Barátság kőolajvezetéket.
A szankciók kapcsán megjegyezte, hogy az európai mainstream szerint azokat az ukrán győzelemig fenn kell tartani, ugyanakkor az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy
tisztességtelenség volt azt állítani, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút, és a béke érdekében vezették be a szankciókat.
A magyar érdek az, hogy visszaszerezzük az évi 6,5 milliárd eurót – tette hozzá a miniszterelnök. Magyarország soha nem támogatta a szankciókat, de 26 tagállammal szemben nem tud egyedül fellépni, hiszen az Unió tagja akar maradni. Most viszont egyértelművé kellett tenni, hogy a gázszállítások leállításával veszélybe kerülne az energiaellátásunk, ezért ki kellett harcolni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a szankciók nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát – mondta a miniszterelnök.
Megkaptuk a garanciákat, de Orbán Viktor szerint kérdés, hogy Brüsszel be is tartja-e azokat. A szankciókról félévente kell dönteni, és ha az Európai Bizottság nem tartja be a megállapodást, akkor a szankcióknak vége lesz.
A miniszterelnök a brüsszeli harcokra is kitért, megjegyezve, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt is bíróság elé került Magyarország, és ebben szerinte a hazai ellenzéknek is szerepe van. Emellett az eddig megkapott 12,5 milliárd euró ügyében is perelik Magyarországot, és ezt a pénzt visszakérnék – ezt az indítványt a magyar ellenzéki pártok is támogatják az Európai Parlamentben – tette hozzá.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán