(tehát nem nézte végig, az utolsó másodpercig reménykedve valami újdonságban), az mindösszesen 83 333 óra = 3472 nap = 496 hét = 114 hónap = 9,5 év hosszúságú kidobott idő. Csak ezzel a videóval annyi időt fecsérelt el Magyarország, mintha egy ember közel egy teljes évtizeden át Magyar Péter recitálását bámulná, méghozzá nulla-huszonnégyben. Megérte?
Én értem, hogy minden fölöslegesen elköltött forintért kár, de mi a helyzet a mások életidejével való szórakozással?
Ha Magyar Péter nem rángatná a képernyők elé péntek este hét órára az atombombákra kiéhezett táborát, akkor az állítólag oly elégedetlen és oly tiszás polgárok hétfőre elfelejtenék, hogy kormányváltást akarnak? Abba már jobb bele se gondolni, hogy (bármilyen életszerűtlen is) mi van, ha az a négy-ötezer ember, aki hétköznap munkaidőben következetesen négy percen belül lájkol egy-egy MP-bejegyzést, esetleg mind-mind különböző személy, sőt, átlagpolgár, akinek nincs jobb és értelmesebb dolga fényes nappal, mint ugrásra készen a Facebookot lesni. Azért szomjúhozva mindeközben a kormányváltást, merthogy rémes, mennyire nem hagy minket élni a rút politika, mennyire ocsmány módon bekúszik a családokba és a baráti társaságokba.