Az egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja a márciusban induló képzések kapcsán hangsúlyozta, a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát fogják tanítani, hanem azt, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat célszerű használni.
Egy speciális kurzus a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, olyan készségeket adva nekik, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon. Margitay Tihamér, az ELTE Gazdaságtudományi Karának dékánja az InfoRádióban elmondta: az MI-oktatás teljesen alkalmazásfókuszú lesz. Azt tanítják majd többek között a hallgatóknak, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni.
A beszélgetés során felidézték, hogy az ELTE Gazdaságtudományi Kara (GTK) 2024 nyarán döntött arról, hogy integrálja a mesterséges intelligenciát saját oktatási programjába.
A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az alapismeretek mellett az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásában is jártasságot szerezzenek a hallgatók.
Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, hanem később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók – ismertette a lépéseket a kar dékánja.
Margitay úgy fogalmazott, a márciusban, az üzleti képzésekben induló mesterséges intelligencia oktatásban a közvetlen felhasználások kerülnek fókuszba, vagyis a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát vagy annak történetét fogják tanítani, hanem azt, hogy
a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni,
illetve az esetleges buktatókra is felkészítik a hallgatókat.
A dékán hozzátette: a tanulók így megtudhatják, hogyan lehet a legjobb eredményt elérni az emberi ismeretek és a mesterséges intelligencia kombinálásával. „Az egész program egy projektfeladat része, gyakorlatilag egy szakdolgozat keretében valósul meg” – magyarázta az egyetemi tanár.
Margitay Tihamér kitért arra is, hogy az MI egyik leghasznosabb funkciójának azt tartja, hogy adott tananyagból feleletválasztós kérdéseket is tud készíteni, de ezen kívül ppt-ket (powerpointos prezentációkat) csinál, korrektúrázza a szövegeket, ellenőrzi, hogy megfelelő-e a gondolati struktúra.
Szó esett a beadandó munkák és a szakdolgozatok ellenőrizhetőségére is a mesterséges intelligencia korszakában. Mint mondta, „két nagyon kellemetlen hatással jár”, ha a hallgató a saját munkájának kiváltására használja a mesterséges intelligenciát. Az egyik, hogy nem sajátítja el azokat az ismereteket, amelyekkel tisztában kellene lennie az adott üzleti probléma megoldása során. A kar dékánja kiemelte, hogy
a beadandó dolgozatok nem számonkérés jellegűek, hanem bizonyos pedagógiai célok eszközei,
hiszen ezzel a módszerrel a tanulók útmutatások alapján önállóan megoldják a feladatokat. Ha kizárólag az MI-t használnák, nem tanulnának semmit – vélekedett a műsorban.
Azzal folytatta, a másik nehézség, hogy az oktatóra nagy felelősség hárul, hiszen ki kell valahogy derítenie, hogy egy feladat megoldásánál mennyi munkát végzett a hallgató és mennyit csinált meg belőle a mesterséges intelligencia. Margitay Tihamér szerint ez a probléma megmarad, de úgy véli,
a hosszú, átfogó szövegek egyre inkább leértékelődnek az üzleti életben is, a lényeget pedig nagyon jól össze tudja foglalni az MI, ami óriási segítség.
Megjegyezte, ebben a rendszerben úgy specifikálják a feladatokat, hogy belekalkulálják azt, hogy az illető úgyis mesterséges intelligenciát fog használni. „Nem a saját munka és a mesterséges intelligencia hozzájárulásának az arányát fogjuk nézni, hanem azt, hogy milyen munka születik, hiszen végül is az üzleti életben is az a fő kérdés, hogy mi az eredmény” – jegyezte meg a dékán.
Margitay Tihamér végül azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy szélesebb körben is oktassák a mesterséges intelligencia használatát, az egyetemeknek is kellő tapasztalatra lesz szükségük.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A Mesterséges Intelligencia szerint a címvédő ETO toronymagas favorit a végső sikerre.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
Ha egy őszinte pillanatában mond valamit a terveikről, akkor utólag mondhatja, hogy hahh, ott a bizonyíték, a videót mesterséges intelligenciával csinálták.
Teljesen berezelt a „magyar revizionizmustól” a Szlovák Nemzeti Párt expolitikusa, míg Fico embere igyekszik hűteni a kedélyeket.
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
