Az egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja a márciusban induló képzések kapcsán hangsúlyozta, a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát fogják tanítani, hanem azt, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat célszerű használni.
Egy speciális kurzus a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, olyan készségeket adva nekik, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon. Margitay Tihamér, az ELTE Gazdaságtudományi Karának dékánja az InfoRádióban elmondta: az MI-oktatás teljesen alkalmazásfókuszú lesz. Azt tanítják majd többek között a hallgatóknak, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni.
A beszélgetés során felidézték, hogy az ELTE Gazdaságtudományi Kara (GTK) 2024 nyarán döntött arról, hogy integrálja a mesterséges intelligenciát saját oktatási programjába.
A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az alapismeretek mellett az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásában is jártasságot szerezzenek a hallgatók.
Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, hanem később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók – ismertette a lépéseket a kar dékánja.
Margitay úgy fogalmazott, a márciusban, az üzleti képzésekben induló mesterséges intelligencia oktatásban a közvetlen felhasználások kerülnek fókuszba, vagyis a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát vagy annak történetét fogják tanítani, hanem azt, hogy
a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni,
illetve az esetleges buktatókra is felkészítik a hallgatókat.
A dékán hozzátette: a tanulók így megtudhatják, hogyan lehet a legjobb eredményt elérni az emberi ismeretek és a mesterséges intelligencia kombinálásával. „Az egész program egy projektfeladat része, gyakorlatilag egy szakdolgozat keretében valósul meg” – magyarázta az egyetemi tanár.
Margitay Tihamér kitért arra is, hogy az MI egyik leghasznosabb funkciójának azt tartja, hogy adott tananyagból feleletválasztós kérdéseket is tud készíteni, de ezen kívül ppt-ket (powerpointos prezentációkat) csinál, korrektúrázza a szövegeket, ellenőrzi, hogy megfelelő-e a gondolati struktúra.
Szó esett a beadandó munkák és a szakdolgozatok ellenőrizhetőségére is a mesterséges intelligencia korszakában. Mint mondta, „két nagyon kellemetlen hatással jár”, ha a hallgató a saját munkájának kiváltására használja a mesterséges intelligenciát. Az egyik, hogy nem sajátítja el azokat az ismereteket, amelyekkel tisztában kellene lennie az adott üzleti probléma megoldása során. A kar dékánja kiemelte, hogy
a beadandó dolgozatok nem számonkérés jellegűek, hanem bizonyos pedagógiai célok eszközei,
hiszen ezzel a módszerrel a tanulók útmutatások alapján önállóan megoldják a feladatokat. Ha kizárólag az MI-t használnák, nem tanulnának semmit – vélekedett a műsorban.
Azzal folytatta, a másik nehézség, hogy az oktatóra nagy felelősség hárul, hiszen ki kell valahogy derítenie, hogy egy feladat megoldásánál mennyi munkát végzett a hallgató és mennyit csinált meg belőle a mesterséges intelligencia. Margitay Tihamér szerint ez a probléma megmarad, de úgy véli,
a hosszú, átfogó szövegek egyre inkább leértékelődnek az üzleti életben is, a lényeget pedig nagyon jól össze tudja foglalni az MI, ami óriási segítség.
Megjegyezte, ebben a rendszerben úgy specifikálják a feladatokat, hogy belekalkulálják azt, hogy az illető úgyis mesterséges intelligenciát fog használni. „Nem a saját munka és a mesterséges intelligencia hozzájárulásának az arányát fogjuk nézni, hanem azt, hogy milyen munka születik, hiszen végül is az üzleti életben is az a fő kérdés, hogy mi az eredmény” – jegyezte meg a dékán.
Margitay Tihamér végül azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy szélesebb körben is oktassák a mesterséges intelligencia használatát, az egyetemeknek is kellő tapasztalatra lesz szükségük.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
Nagy Ervin elemző, a Mandiner munkatársa felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyarék által is alkalmazott Alinsky-módszer lényege, hogy az államot egyfajta „fő gonosznak” állítsa be.
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Jöhet az érdemeken alapuló társadalom.
A Tisza Párt elnöke az eddigi üzemanyagár-emelkedésekért is Orbán Viktort tette felelőssé.
Bármennyire kellemetlen is ez a gondolat.
