A Nézőpont Intézet becslései szerint az évi kétmilliárd forintot is meghaladhatja az ellenzéki, kormánykritikus sajtóhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
Fotó: Illusztráció/GettyImages
Háborúellenes akciótervet hirdetett a kormány, amelynek részeként a háborús propagandát támogató médiumok külföldi finanszírozását tennék átláthatóvá. Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón jelentette be, hogy a legnagyobb átláthatóságra kell törekedni, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá.
Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.
Mint mondta,
Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak.
Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata lesz, hogy a részletszabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány „ennél egy kicsit jogállamibb megoldást" támogat – tette hozzá.
Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire „durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő" szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.
A téma a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült. Az intézet ugyanis kutatásai során meglepő adatokra bukkant arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről.
Ezt is ajánljuk a témában
Beszédes adatokat közölt a Nézőpont Intézet a magyarországi sajtó állapotáról. Az eredményeket bemutató rendezvényen felszólalt Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, valamint átadták a Jótollú magyar újságíró díját is.
Boros Bánk Levente, az Intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy
a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon - pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban - hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket" – fogalmazott az elemző.
Példaként említette a Partizán Youtube-csatornájét, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
A hírekből ugyanakkor arról is lehet értesülni, hogy külföldi országok is támogatnak sajtóorgánumokat, cikkeket – hívta fel a figyelmet. Így például az USA, amely ugyanakkor kizárólag ellenzéki médiumokat pénzel.
Boros Bánk közölte: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.
A külföldi médiatámogatásokkal a Szuverenitásvédelmi Hivatal is foglalkozik. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont konferenciáján beszélt arról, hogy a rejtett érdekek feltárása érdekében
a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.
A hivatal már vizsgálatot indított az Atlatszo.hu portál finanszírozási hátterével kapcsolatban, miután az Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős.
„A magyar gazdaság fundamentumai stabilak” – jelentette ki Nagy Márton a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának ülésén.
Szijjártó Péter a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is.
Akciótervet kér a kormány a járatkésések megszüntetése érdekében.
Az intézet tanulmánya szerint számokkal alátámasztható, hogy a kormánykritikus sajtót nem nyomják el a kormánybarát tartalmak.
Ha a kecskémnek olyan sajtója lett volna, mint Magyar Péternek, akkor ő is 30 százalékot kapott volna, vagy még többet, mert nem jár éjjel nőket zaklatni, nem részegedik le, nem bántalmaz senkit.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
Vészesen fogy Karácsony Gergely ideje, október elejéig meg kell kötnie azokat az alkukat, amelyek a főváros élén tartják. Az eddigiek alapján az látszik, hogy nem érdekelt az egyezkedési folyamat átláthatóságában, így továbbra is csak találgatni lehet, hogyan fogja működtetni Budapestet.
Bencsik Gáborral beszélgettünk arról, hogy ő kinek és mit köszönhet, hogyan lett szépreményű talajbiológusból előbb újság-, majd regényíró, és miért biztos benne, hogy a konzervatív oldal jár közelebb az igazsághoz.
