Nem túl meggyőzőek az eddigi tapasztalatok a négynapos munkahétről

2024. április 23. 11:14

Több magyar cég is tesztelte a módszert, majd visszálltak az ötnapos munkahétre.

2024. április 23. 11:14
Munka, illusztráció. Fotó: 200 Degrees képe a Pixabay -en.

Nyitókép: csupán illusztráció. Fotó: 200 Degrees képe a Pixabay -en.

Részletes tanulmányt készített az Oeconomus Alapítvány a négynapos munkahétről. Ennek során többek között azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évszázad során hogyan csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, miközben a munka termelékenysége nagymértékben emelkedett. Ezt mutatja a következő két ábra:

***

Mint a tanulmány összefoglalásában olvasható: a négynapos munkahét gondolata nem új keletű, „azonban ismét napirendre a pandémiát követően került a fejlett gazdaságokban.”

Két módja terjedt el leginkább

A tanulmány szerint a négynapos munkahét alkalmazásának két, leginkább elterjedt módja van. Az egyik, hogy „a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve”. A másik, hogy „arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a 4 munkanap vonatkozásában (pl. heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják a dolgozók”.

Mint a tanulmány fogalmaz:

Az első esetében fokozott a stressz-szint, illetve megborulhat a munka-magánélet egyensúlya, így nagyobb arányban a második módszert tesztelik.”

Mint kiemelik: „fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a 4 napos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet (pl. megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás)”. „Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat” – teszik hozzá.

Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?

A tanulmány szerint „az elmúlt évek során több országban is kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével, egyebek mellett Izlandon, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, USA-ban, Írországban és Japánban.

A tesztidőszakok eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a produktivitás nem csökkent a munkavállalók körében, miközben kevésbé voltak stresszesek és javult a munka-magánélet egyensúlya”

– mutat rá az elemzés.

Emlékezetes és a tanulmány is felidézi: „Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától 2024 februárjának végéig, azonban annak lezárását követően visszaálltak 5 napos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene” – írja a tanulmány szerzője.

De „a Libri-Bookline (is) tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a 4 munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre” – olvasható az Oeconomus Alapítvány tanulmányában

 

Összesen 112 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nozi03
2024. április 23. 20:56
Jól hangzik, hpgy minden hétvége legyen háromnapos, de szerintem már a heti 30-32 óra munka öt napra elosztva is egy élhető életet eredményez. (Persze annak, aki meg tud élni az ezzel járó, 40 óráshoz képest alacsonyabb fizetésből). Nem biztos, hogy van értelme még többet dolgozni még több pénzért, hogy még többet fogyaszthassunk, ha aztán nincs lehetőség élvezni azt, kikapcsolódni, pihenni, együtt lenni a családdal, a gyerekeinket a youtube meg a tiktok neveli stb.
Málaga21
2024. április 23. 16:23
Engem ellenben első hallásra meggyőzött.
törölt felhasználó
2024. április 23. 12:50 Szerkesztve
A mai technológiai színvonal mellett egy munkavállalónak bőven elég lenne heti 3, legfeljebb 4 napot dolgozni ahhoz, hogy ugyanazt az értéket megtermelje és ugyanazt a pénzt megkapja, mint ezelőtt 10-20 évvel az ötnapos, vagy még korábban a 6 napos, sőtt, 100 évvel ezelőtt a 6 napos, napi 12 órás munkaidő alatt. Azonban az elitnek ez NEM az érdeke. Szerintük a tömegeket addig kell LEFOGLALNI a munkával, amíg csak dolgozni tudnak és lehetőleg olyan KEVÉS bért kell nekik fizetni, amiből éppen csak kijönnek... így pörög a HITELEZÉS is, a GYÓGYSZERIPAR is, viszont ha a tömegek jellemzően vagy meghalnak a nyugdíj előtt, vagy legfeljebb 6-8 évet töltenek nyugdíjban, az tiszta haszon... Ha a tömegek legfeljebb 4 napot, heti összesen max 32 órát töltenének azzal, hogy megkeresik a kiadásaik fedezetét, akkor sokkal egészségesebbek, sokkal kiegyensúlyozottabbak lennének, tovább élnének, sőt a szabadidejükben még ki is okosodnának - az meg kinek lenne jó ??? .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!