Igen, a volt lengyel miniszterhelyettes valóban Magyarországra érkezett és politikai menedékjogot kért a magyar államtól. Meg is kapta, a magyar és az uniós jogszabályokkal összhangban. Az ő esetében konkrét bizonyíték is van a tisztességes eljárás hiányára, hiszen idén nyáron annak ellenére tartóztatták le, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tagjaként mentelmi jog illette meg. Szabadon bocsátására csak azután került sor, hogy a Közgyűlés elnöke hivatalosan tiltakozott a lengyel hatóságoknál, majd egy lengyel bíróság is megerősítette, hogy a letartóztatás jogsértő volt.
Bár mentelmi joga ellenére tartóztatták le Romanowskit, a politikust igen súlyos, az állami vagyont megkárosító bűncselekményekkel gyanúsítják a hazájában. Jogosak a vádak?
A magyar állam nem tud betekinteni egy másik ország hatósága által lefolytatott eljárásba. A vád megalapozottságáról sem tudunk állástfoglalni. Itt azonban politikai menedékjogról van szó, ami abban az esetben adható meg, ha az érintett ügyének pártatlan, politikai befolyástól mentes elbírálása nem biztosított minden kétséget kizáróan a hazájában. Ez az kockázat ma általánosságban és az eddigi eljárás alapján a konkrét esetben különösen is fennáll Lengyelországban.
Ez aligha javítja majd a két kormányzat kapcsolatát. Ezt nem mérlegelték?
A menedékkérők kapcsán mi ugyanazt mondjuk 2015 óta. Ha valaki háború elől menekül vagy politikai okokból fenyegeti üldöztetés – mint korábban például Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt –, akkor az esetleges politikai vitákat is vállalva kell biztosítani a menekültstátuszt. Ez a különbség a migráció és a menekültek támogatása között.