A miniszter is optimista a mezőgazdaság jövője kapcsán, el is árulta, mire alapozza

Nyitókép: Nagy István Facebook-oldala

A Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában Nagy István úgy fogalmazott, hogy: „a gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál.” Az agrárminiszter szerint most kell felhasználni a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrást, sőt az esetleges árletörésre tett kísérleteket is igyekeznek előre megakadályozni. A lap kérdésére, hogy mennyire mennek jól a dolgok az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, Nagy István azt felelte, hogy „ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény – több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajosnövények piaca”. Sőt a miniszter elmondása alapján nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ezzel együtt pedig a 2023-as esztendővel szemben az idei nyári aratás előtt nem jelentkeztek raktározási problémák.

Az alacsonyabb lévő gabonaárnak hála a állattenyésztés is jól teljesít, sőt az esztendő első tíz hónapjában az európai uniós összevetésben is kiemelkedő mértékben növekedett a magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye, ezen felül pedig a juh- és szarvasmarha-élőállat export mértéke is növekedett. Gondot okoz azonban a madárinfluenza a pulykaágazat javul.

A Világgazdaság arról is megkérdezte a minisztert, hogy miért van szükség a kukorica-felvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatának felülvizsgálatára, amire a válasz az volt, hogy „hitelességi problémák miatt”. Mint elmondta, „a gazdák tapasztalata az, hogy ha ugyanazt a tételt három különböző időpontban bevizsgáltatják, akkor előfordul, hogy az első két vizsgálatnál határérték fölötti toxintartalmat mérnek, aztán a harmadiknál mégis csak, valami csoda folytán, jó eredményt kapnak.”

És hogy a jelenlegi szabályok felülvizsgálatán felül még mire volna szükség, arra úgy válaszolt, hogy „azt szeretném, hogy legyen olyan referencialaboratórium, amely a vitás helyzetekben mindkét fél számára kötelezően elfogadandó mérési eredményt biztosít.” Hozzátette, hogy „arra nem vagyunk fölkészülve, hogy minden tételt be tudjunk vizsgálni, de a toxinmérés felülvizsgálatának az az üzenete, hogy nem lehet visszaélni a gazdák bizalmával. Nem lehet árletörésre használni a mérések hitelességi kérdéseit.”

A nagyobb élelmiszeripari projektek támogatása is beszédtéma volt a miniszterrel, és hogy ez látszik-e az export szerkezetében? Nagy István szerint „igen, látszik”. Mint folytatta, „az agrárexporton belül 74 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya, ezen belül a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 31-ről 42 százalékra növekedett, vagyis magasabb hozzáadott értékű termékeket vittünk ki.”

Az agráriumban dolgozóknál fennálló utánpótlásgond azonban a miniszter véleménye szerint európai szintű probléma. Szerinte ugyanis „a gazdálkodók elöregedőben vannak, és uniós szinten ez az egyik legtöbbet tárgyalt és elemzett mezőgazdasághoz kapcsolódó téma.” Hogy mi a megoldás? ”A legfontosabb eszköz a fiatalok ágazatban tartására, ha jövedelmező a munkájuk, ezért kell dolgozni és elhárítani az ezt okozó problémákat.”

Mint elmondta a miniszter, „ennek révén nem csak a gazdálkodó elhunyta után kerülhet örökléssel a következő generációhoz a termőföld, a gépek, vagy éppen nem okoz óriási problémát a szerződések, engedélyek átírása.” Nagy István arra is kitért, hogy „gazdaságátadási szerződéssel illetékmentesen, áfamentesen kerülhetnek a következő generációhoz a termeléshez szükséges eszközök, nem probléma a pályázatok átvétele. Ez óriási könnyebbség, így lehet tervezni előre.”

Az öntözésfejlesztés kapcsán a miniszter úgy vélekedik, hogy „nem katasztrófaként kell tekinteni a vízre, hanem gazdálkodni kell vele.” Véleménye alapján „azt azonban már helyben kell megnézni, hogy melyik módszer a jó: az árasztásos, a fokgazdálkodás, a csatornából történő öntözés, vagy például a fúrt kút.” Emlékeztetett rá: „ne felejtsük el, hogy a rendszerváltás előtt Magyarországon 400 ezer hektáron már volt kiépített öntözés – az elsődleges cél az, hogy ezeket a területeket tudjuk ismét öntözni.”

Persze Magyarország egy dolog, hiszen az EU is hajlamos beleszólni a kialakuló rendszerbe, amivel kapcsolatban az agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy „sikerrel védtük meg a gazdák támogatásait, de a veszély nem múlt el.” Véleménye szerint „Brüsszelben továbbra is azon vannak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását, és Ukrajnának adják – ezt képviseli Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai is.”

Végül szóba került, hogy a magyar elnökség öt fogalom köré csoportosította mindazt, amit szeretnénk elérni a jövőben: „legyen versenyképes, legyen válságálló, legyen fenntartható, legyen gazdaközpontú és legyen tudásalapú a mezőgazdaság.” „Ez egy nagyon komoly és nagy támogatottságú dokumentum, nem véletlenül indul meg a politikai nyomásgyakorlás afelé, hogy a professzor jelentéséből kiindulva szüntessük meg a területalapú támogatást, alakítsuk át a közös agrárpolitika büdzséjét” – tette hozzá.