Küldetésük a lengyel szellemiség és lelkiség közvetítése – bemutatkoznak a velünk élő lengyel közösségek

Nyitó- és belső képek: parafiabudapeszt.pl

A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete tavaly ünnepelte fennállásának a 30. évfordulóját. 1993-ban a rendszerváltást követően azzal a céllal jött létre az egyesületünk, hogy visszakapjuk és újra élettel töltsük meg a Kőbányán található Lengyel Házat, amely már a II. világháború előtt is működött – mondta el a Mandinernek Takácsné Kalińska Katarzyna, az egyesület elnöke.

Felidézte, hogy bár korábban is érkeztek lengyelek Magyarországra, 1939 őszétől, miután a nácik megtámadták  a Lengyelországot, megnövekedett a menekültek száma: 

Voltak, akik végül Budapesten telepedtek le, míg mások szétszéledtek az országban – többek között Balatonbogláron leltek új otthonra – vagy továbbmentek Nyugatra. 

„Miután 1998-ban a Szent Adalbert Egyesület visszakapta az államtól a Lengyel Házat, azóta folyamatosan azon dolgozunk tagjainkkal – mind a fővárosban, mind vidéken –, hogy ápoljuk a lengyel hagyományokat. Rendszeresen szervezünk a Lengyel Házba kiállításokat, film- és könyvbemutatókat, koncerteket, családi és hitéleti találkozókat stb. és ha tudunk Budapest más pontjain is megjelenünk” – sorolta. 

Takácsné Kalińska Katarzyna arra is kitért, hogy a Lengyel Ház körül olyan csoportok tevékenykednek még, mint a nemrég alakult cserkészcsapat, a Szent Kinga kórus, amatőr színházi csoport vagy a senior klub. 

– ismertette küldetésüket.

Fontos a katolikus hit

A hazánkban élő lengyel közösség számára is fontos a katolikus hit megélése és gyakorlása anyanyelven, így a mindenkori lengyel plébános, aki a Mindenkor Segítő Szűz Mária templomban szolgál, tiszteletbeli tagja a Szent Adalbert Egyesületnek. Az ő munkáját a Krisztus Király Misszionárius Nővérek Lengyelországból érkezett segítik. Többek között ezek a nővérek vezetik a lengyel óvodát is, amely szombat délelőttönként várja a legkisebbeket. De van, hogy az Óhegy utcai létesítményben gyűlnek össze azok a fiatalok is, akik ERASMUS-ösztöndíjjal érkeztek Magyarországra.

De ugyancsak Kőbányán található az Országos Lengyel Önkormányzat vagy a már fennállásának 20. évfordulóját ünneplő kiegészítő iskola is, ahol

„Ennek az iskolának több fíliája is van országszerte, többek között Debrecenben és Miskolcon. De ugyancsak az Állomás utcán található a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum is, amely időszaki és állandó kiállításokkal is várja az érdeklődőket”– tudtuk meg.

Fókuszban a markowai szamaritánusok

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy idén jubilál a Lengyel Keresztény Kulturális Napok rendezvénysorozatuk, amelyet a 2023 szeptemberében boldoggá avatott, hétgyermekes családnak szenteltek. „A 2024-es évet a lengyel Szejm, a parlament alsóosztálya az Ulma család évének nyilvánította. A boldoggá avatási folyamat mintegy 20 éve alatt egyre többen ismerték meg a tragikus sorsú vértanú házaspár és hét – köztük egy meg nem született – gyermekük sorsát, akiknek 1944. március 24-én az okozta a vesztüket, hogy a délkelet-lengyelországi Markowában nyolc zsidót bújtattak a padlásukon. Ezért a tettért akkoriban Lengyelországban halálbüntetés járt.” 

„Több zsidómentő lengyel családról és lengyel állampolgárról tudunk, de Ulmáék története azért megrázó, mert a feljelentés után rájuk rontó nácik sem az utolsó hónapjaiban járó édesanyának, Wiktoriának, sem gyermekeiknek nem kegyelmeztek. Mikor három nappal később a hozzátartozóiknak megengedték, hogy kihantolják a testeket, az a rémes látvány fogadta a rokonokat, hogy látszott a hetedik gyermek feje az édesanya lábai között. Azaz megindult a szülés a föld alatt” – ismertette a család tragédiáját.

Október 6-án Budapestre is megérkeztek a család ereklyéi, melyeket Józef Michalik lengyel érsek vezetett be a kőbányai templomba. Innen Bécsbe utaznak majd ezek az ereklyék tovább október 13-án. Ünnepélyes misével vettünk tőlük búcsút” – jegyezte meg Takácsné Kalińska Katarzyna.