A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete több mint harminc éve azon dolgozik, hogy mind a fővárosban, mind vidéken ápolják a lengyel hagyományokat, és minél szélesebb körben megismertessék azokat. Ehhez akadnak társaik is. Takácsné Kalińska Katarzyna, az egyesület elnökével beszélgettünk.
Nyitó- és belső képek: parafiabudapeszt.pl
A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete tavaly ünnepelte fennállásának a 30. évfordulóját. 1993-ban a rendszerváltást követően azzal a céllal jött létre az egyesületünk, hogy visszakapjuk és újra élettel töltsük meg a Kőbányán található Lengyel Házat, amely már a II. világháború előtt is működött – mondta el a Mandinernek Takácsné Kalińska Katarzyna, az egyesület elnöke.
Felidézte, hogy bár korábban is érkeztek lengyelek Magyarországra, 1939 őszétől, miután a nácik megtámadták a Lengyelországot, megnövekedett a menekültek száma:
civilek, családok és katonák egyaránt emigráltak Kőbányára.
Voltak, akik végül Budapesten telepedtek le, míg mások szétszéledtek az országban – többek között Balatonbogláron leltek új otthonra – vagy továbbmentek Nyugatra.
„Miután 1998-ban a Szent Adalbert Egyesület visszakapta az államtól a Lengyel Házat, azóta folyamatosan azon dolgozunk tagjainkkal – mind a fővárosban, mind vidéken –, hogy ápoljuk a lengyel hagyományokat. Rendszeresen szervezünk a Lengyel Házba kiállításokat, film- és könyvbemutatókat, koncerteket, családi és hitéleti találkozókat stb. és ha tudunk Budapest más pontjain is megjelenünk” – sorolta.
Takácsné Kalińska Katarzyna arra is kitért, hogy a Lengyel Ház körül olyan csoportok tevékenykednek még, mint a nemrég alakult cserkészcsapat, a Szent Kinga kórus, amatőr színházi csoport vagy a senior klub.
Missziós ház vagyunk, ami azt jelenti, hogy a lengyel szellemiséget és lelkiséget kívánjuk közvetíteni minél szélesebb körben”
– ismertette küldetésüket.
A hazánkban élő lengyel közösség számára is fontos a katolikus hit megélése és gyakorlása anyanyelven, így a mindenkori lengyel plébános, aki a Mindenkor Segítő Szűz Mária templomban szolgál, tiszteletbeli tagja a Szent Adalbert Egyesületnek. Az ő munkáját a Krisztus Király Misszionárius Nővérek Lengyelországból érkezett segítik. Többek között ezek a nővérek vezetik a lengyel óvodát is, amely szombat délelőttönként várja a legkisebbeket. De van, hogy az Óhegy utcai létesítményben gyűlnek össze azok a fiatalok is, akik ERASMUS-ösztöndíjjal érkeztek Magyarországra.
De ugyancsak Kőbányán található az Országos Lengyel Önkormányzat vagy a már fennállásának 20. évfordulóját ünneplő kiegészítő iskola is, ahol
délutánonként bővíthetik Lengyelországról és a lengyel kultúráról a tudásukat a gyerekek.
„Ennek az iskolának több fíliája is van országszerte, többek között Debrecenben és Miskolcon. De ugyancsak az Állomás utcán található a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum is, amely időszaki és állandó kiállításokkal is várja az érdeklődőket”– tudtuk meg.
A Budapesten letelepedett és leginkább kőbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérték, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezték ki ide lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépíttette Árkay Aladár tervei szerint a templomot és mellette a lengyel szociális otthont. A templomot 1930. augusztus 17-én August Hlond bíboros, lengyel prímás szentelte fel. A templom ajtaja azóta is nyitva áll a hívek előtt, akik vasárnap lengyel nyelven is hallgathatják a szentmisét. Minden hónap első vasárnapja pedig a gyermeké, ekkor a gyülekezet legkisebb tagjaival telik meg a templom.
Az egyesület elnöke kiemelte, hogy idén jubilál a Lengyel Keresztény Kulturális Napok rendezvénysorozatuk, amelyet a 2023 szeptemberében boldoggá avatott, hétgyermekes családnak szenteltek. „A 2024-es évet a lengyel Szejm, a parlament alsóosztálya az Ulma család évének nyilvánította. A boldoggá avatási folyamat mintegy 20 éve alatt egyre többen ismerték meg a tragikus sorsú vértanú házaspár és hét – köztük egy meg nem született – gyermekük sorsát, akiknek 1944. március 24-én az okozta a vesztüket, hogy a délkelet-lengyelországi Markowában nyolc zsidót bújtattak a padlásukon. Ezért a tettért akkoriban Lengyelországban halálbüntetés járt.”
„Több zsidómentő lengyel családról és lengyel állampolgárról tudunk, de Ulmáék története azért megrázó, mert a feljelentés után rájuk rontó nácik sem az utolsó hónapjaiban járó édesanyának, Wiktoriának, sem gyermekeiknek nem kegyelmeztek. Mikor három nappal később a hozzátartozóiknak megengedték, hogy kihantolják a testeket, az a rémes látvány fogadta a rokonokat, hogy látszott a hetedik gyermek feje az édesanya lábai között. Azaz megindult a szülés a föld alatt” – ismertette a család tragédiáját.
Ulmáék boldoggá avatása azért is különleges, mert itt nemcsak az édesanya és az édesapa emléke és tettei előtt tiszteleg a katolikus egyház, hanem gyermekeik előtt is.
Október 6-án Budapestre is megérkeztek a család ereklyéi, melyeket Józef Michalik lengyel érsek vezetett be a kőbányai templomba. Innen Bécsbe utaznak majd ezek az ereklyék tovább október 13-án. Ünnepélyes misével vettünk tőlük búcsút” – jegyezte meg Takácsné Kalińska Katarzyna.
A luxemburgi uniós bíróság kedden úgy döntött, hogy ha egy azonos nemű pár egy tagállamban törvényesen házasságot köt, akkor bármelyik másik tagállam köteles elismerni ezt a házasságot.
Ebből nem lesz Európai Egyesült Államok.
„A budapestieknek tudniuk kell az igazságot” – fogalmazott Latorcai Csaba.
A Drogkutató Intézet vezetője szerint a BKEF működése elnök nélkül törvényességi aggályokat vet fel, a forráselosztás pedig a sérülékeny kisebbségi csoportokat részesíti előnyben a budapesti lakosság széles körével szemben.
A tárcavezetőnek nem ez volt az első durva kijelentése.
Szerdán ismét napirendre kerül Budapest hónapok óta húzódó belső vitája. A Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell a főpolgármester-helyettes megválasztásáról, ám a jelölt, Tüttő Kata támogatottsága erősen kérdéses.
Így bukott le.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
