Egyesített erővel manipulálják a választókat a baloldali közvélemény-kutató cégek

Nyitókép: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád

Az elmúlt hetekben több baloldali közvélemény-kutató vállalat tett közzé olyan eredményeket, amelyek azt a benyomást keltették, hogy a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség fokozatosan csökken, sőt, Magyar Péter formációja már a kormánypártokat is megelőzte. Eközben más kutatóintézetek továbbra is stabil, 7-10 százalékos előnyt mértek a Fidesz–KDNP javára – olvasható a Magyar Nemzeten.

Az egyes kutatások között tapasztalt jelentős, a hibahatáron messze túllépő eltérés, valamint az a tény, hogy a baloldali kötődésű intézetek – köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz – szorosan egymás után tették közzé eredményeiket, melyek a Tisza Párt gyors erősödését mutatják, nem biztos, hogy a véletlen műve. 

Ahhoz azonban, hogy mindenki megértse, mi zajlik a háttérben, egészen 2022-ig kell visszanyúlni. Az akkori ellenzéki vereséget követően ugyanis a 444.hu rántotta le a leplet a baloldali közvélemény-kutató cégek szakmailag kifogásolható működéséről, mégpedig úgy, hogy az érintett intézetek vezetői maguk beszéltek arról, miként manipulálták az embereket. Önvallomások sorát tették közzé.

A 444.hu cikkéből kiderült, mi folyt a háttérben. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt működött egy „kutatói tanács” nevű intézmény, amelyet az ellenzéki kampánystáb hozott létre. 

„A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet” – idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezekben az egyeztetésekben. A 21 Kutatóközpont vezetője azonban tett még ennél is súlyosabb kijelentéseket: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak.”

Róna Dániel később a 2019-es önkormányzati választások tapasztalataival magyarázta a felmérések manipulálását. Hasonló „vallomást” tett Ember Zoltán is, az azóta megszűnt, állítólag a Mediánba beolvadt Iránytű Intézet vezető kutatója. 

„Három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a –14 meg –18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem” – magyarázta.

„Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam” – mondta. Hozzátette, hogy a közvélemény-kutatások sokszor hatással vannak a választók döntéseire, de nem mindig lehet tudni, hogy pontosan hogyan.

Tekintsük át, mi történt az elmúlt hetekben: milyen baloldali kutatási eredmények jelentek meg, és miként „került vezető helyre a Tisza Párt.” A baloldali cégek adatai kapcsán érdemes figyelni arra, hogy az egyes formációk milyen támogatottságot „mértek” a Demokratikus Koalíció öt százalékos parlamenti küszöbéhez képest. A Gyurcsány-párt „kezelésének” megítélése ugyanis egyértelműen szétválasztja a vizsgált cégeket, így indokolt az ó- és újbaloldali megkülönböztetés alkalmazása, különösen azért, mert az utóbbiakat főként külföldi források finanszírozzák. Nézzük végig az előre megtervezettnek tűnő, közvélemény-befolyásoló mérési sorozatot!

Az első kutatást a régi baloldalhoz kötődő Závecz Research tette közzé október 11-én. A Fidesz ekkor még 4 százalékkal vezetett a biztos szavazók körében, bár az előző hónaphoz képest csökkenő különbséggel. Október 16-án követte az óbaloldali Idea Intézet. Böcskei Balázsék kutatásában még mindig 2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a Tiszát – 39:37 arányban – a pártválasztók között. A „nagy áttörés” október 23-án történt, mindössze egy héttel az Idea felmérése után: a 21 Kutatóközpont, Róna Dániel vezetésével, új eredményt publikált, amely szerint a biztos pártválasztók körében már a Tisza Párt állt az élen. 

Magyar Péter figyelemfelkeltő posztja

Érdemes megjegyezni, hogy Magyar Péter már előző nap, október 22-én egy posztban utalt rá, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, amely a Tisza Pártot nevezi meg legnépszerűbb politikai erőként. A fentiek alapján feltételezhető a szoros kapcsolat a 21 Kutatóközpont és Magyar Péter pártja között. A cég vezetője, Róna Dániel, aki ismert baloldali szakértő, korábban több baloldali ellenzéki reménység, például Botka László, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mellett is tevékenykedett. Egy nappal később, október 24-én, a Publicus Intézet Pulai András vezetésével újabb lapot tett az asztalra: a felmérésük szerint már a teljes népességen belül is a Tisza Párt vezetett.

A Medián–Republikon együttműködés

Ezt követően újabb fejlemények erősítették meg a kutatócégek közötti együttműködés gyanúját. A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor már november 1-jén, a felmérésük hivatalos közzététele előtt ismertette az eredményeket az ATV-n, amelyről több baloldali portál is beszámolt. Ez a lépés vélhetően azért történt, hogy a Republikon november 5-i eredményei ne ütközzenek a Medián aznap publikált felmérésével. Hornék egy decensebb eredményt közöltek, eszerint a Fidesz még 2 százalékponttal vezetett.

A Tisza Pártot támogató Medián-felmérés

A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók sorozatának csúcspontját a Medián november 5-i pártpreferencia-felmérése jelentette, amely szerint a biztos szavazók körében a Tisza Párt 7 százalékpontos előnyt szerzett a Fidesz–KDNP-vel szemben.

Érdemes kiemelni, hogy a Medián kutatását a hvg.hu egy Gergely Márton által jegyzett véleménycikkben közölte, amely kifejezetten kampányol Magyar Péter mellett. A cikk arra buzdít, hogy „Magyar Péter hívására sok komoly jelölt jelentkezzen képviselőnek, akiknek helyben még van hitelük és kapcsolati tőkéjük.” Gergely Márton e publikációban számos helyen értekezik a Fidesz esetleges vereségéről, olyan elfogult fordulatokkal, mint „Orbán gőgös hibája” vagy a „közösségért hozott áldozat értelmetlen.”

Ezek alapján indokolt az erős kétely az említett közvélemény-kutatók eredményeinek hitelességét illetően, hiszen a hat baloldali kutatócég október 11. és november 5. között azt mutatta, hogy a Fidesz 4 százalékos előnye három hét alatt 7 százalékos Tisza-előnyre változott.

Finanszírozási háttér

Meglehetősen árulkodó a finanszírozási háttér is. A Medián 49 százalékos tulajdonosa a CD Press Kft., amely Szauer Péter és fia érdekeltsége, így könnyedén elfedhető a külföldi finanszírozás. Szauer Péter ráadásul a baloldali Hvg.hu tulajdonosa, akinek karrierje még a rendszerváltás előtti időkre, a hetvenes években alapított, barátai segítségével kiadott lapjaira nyúlik vissza. A Tisza Párt állítólagos térnyerését leglátványosabban bemutató másik közvélemény-kutató, a 21 Kutatóközpont esetében a külföldi finanszírozás már a cég honlapján is egyértelműen látható, ahol elérhetők a támogatási pályázatok.

Elég, ha megvizsgáljuk a támogatóik listáját, amely globalista NGO-kat, liberális szervezeteket, alapítványokat, illetve az Európai Bizottságot is tartalmazza. Az Európai Bizottság CERV programja mellett szerepelnek a European Liberal Forum, a German Marshall Fund, illetve az Action for Democracy támogatásai, amely utóbbi a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányában is központi szerepet játszott. (Nem véletlenül lehetnek ismerősek ezek a nevek; ezekből az amerikai forrásokból származtak azok a pénzek is, amelyekkel 2022-ben a teljes baloldali kampányt finanszírozták. Az ügyet a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálták, amelyek megállapították, hogy az ország szuverenitása jelentős sérülést szenvedett a külföldi beavatkozás miatt.)

A Republikon Intézet Alapítvány szintén jelentős külföldi pénzügyi forrásokra támaszkodhat. 2023-as beszámolójuk 13. oldalán szerepel, hogy az Európai Bizottság finanszírozza kutatásaikat. A közvélemény-kutatók között fennálló „kartell” azonban árnyalatnyi eltéréseket mutat, amelyek megjelennek a kutatási eredményekben is.

A Závecz Research és az Idea Intézet közelebb állnak Gyurcsány Ferenc pártjához, a Demokratikus Koalícióhoz, míg a Publicus inkább az MSZP-hez kötődik. A Publicus legfrissebb, Népszava megbízásából készített kutatása például 2 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben. A Népszava tulajdonosa korábban az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László volt, 2019-ben pedig az MSZP-hez közel álló nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás szerezte meg a napilapot.

A Tisza baloldali gyűjtőpárttá alakítására irányuló manipulációs stratégia

A Magyar Nemzet elemzésében ismertetett hat közvélemény-kutató cég eredményei között, mint fentebb említettük, eltérések mutatkoznak, aszerint, hogy az „óellenzékhez” vagy az „újellenzékhez” köthetők-e. Ez a különbség főként a DK támogatottságának mérésében érhető tetten: a Závecz, Idea, Republikon és Publicus mérései szerint Gyurcsány pártja jellemzően a parlamenti küszöb fölött, 6–8 százalékon áll, míg a 21 Kutatóközpont és a Medián 5 százalék alatt méri a DK-t. Ez a különbség azonban csak átmenetinek tűnik, mivel a következő hetekben és hónapokban minden baloldali kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy elhitessék a választókkal: nincs értelme másra szavazni, mint a Tisza Pártra.

A két intézet szoros kapcsolatának egyik jele, hogy májusban a HVG megbízásából közös felmérést végeztek a főpolgármester-jelöltek népszerűségéről. Információink szerint Róna Dániel régi kollégája Hann Endrének, Magyar Péter asszisztense pedig – ahogy fentebb is említettük – Róna nem is olyan régi munkatársa.