A felszólalók az egykori politikus, író és dramaturg irodalmi valamint politikai munkásságát idézték fel, kitérve a sikertelen beszervezésére, igazságkeresésére és legfőbb céljaira.
Nyitókép: Csurka István beszédet mond 2009-ban (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
A 90 évvel ezelőtt született Csurka Istvánra emlékezve rendezett szerdán konferenciát „Csurka 90 – Idő és sors” címmel a XX. Század Intézet. A meghívó szerint „itt az ideje újraértékelni Csurka István politikusi, írói és gondolkodói arcélét, kiemelni életművének azon elemeit, amelyek szellemi muníciót képeznek napjainkban is.”
Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy Csurka személyét hallgatás övezi, pedig a rendszerváltoztatásról nem lehet beszélni a neve említése nélkül. Túlságosan is meghatározó volt a személyisége, mély nyomot hagyott az akkori évtizedek eseményeiben – mondta Schmidt Mária, hangsúlyozva, hogy
Csurka a magyarság ügyét tartotta mindig szem előtt.
Ugyanakkor nagyon rossz volt az időzítése, neki ugyanis mindenben túl korán volt igaza
– fogalmazott a XX. Század Intézet főigazgatója.
Hozzátette: hatalmas ellenszéllel találta magát szemben, a magyarság ügyének a képviselete miatt rögtön irredentizmussal vádolták meg. „Egy karaktergyilkossági folyamat közepén állt, de nem tudták megtörni, mert prófétai elhivatottság dolgozott benne – mondta Schmidt.
A fő vád ellene az antiszemitizmus volt, tanulmányát az amerikai kongresszus is elítélte, miközben ma már ott tartunk, hogy az amerikai akadémiai életben „kontextus függő” lett a zsidók kiirtásának gondolata
– idézte a történész Claudine Gay, a Harvard Egyetem januárban lemondott elnökének szavait.
Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója Csurka politikai pályafutásának legfőbb sarokpontjait idézte fel, kezdve az 1985-ös monori találkozóval, amelyen az író-politikus borús képet festett a magyarság megmaradásnak esélyeiről.
Csurka ott volt az 1987-es lakiteleki találkozón is, majd az MDF egyik alapítója és alelnöke lett. Híres 1992-ben megjelent tanulmányát kizárás, majd a MIÉP megalakítása követte. 1998-ban bejutott pártjával a parlamentbe.
Békés kitért arra, hogy Csurka minden fontos megnyilvánulása során programot is hirdetett, reformokat javasolt, amelyek középpontjába a magyarság megmaradásnak gondolata állt. Arra is figyelmeztetett, hogy a demokráciát nem a párt-, hanem a mozgalomalapítással kell kezdeni. Csurka már 2007-ban is azon a véleményen volt, hogy a nemzeti oldalnak elsöprő, kétharmados többséget kell szereznie 2010-ben és ez be is következett. A politikus üdvözölte az Orbán-kormány megalakulását, miközben a magyar kultúra fontosságát, annak hegemón helyzetbe hozását sürgette.
Úgy vélte ugyanis, hogy ez a záloga annak a nemzeti erők tartós hatalomban maradásának.
Mindig, minden a kultúrán múlik – idézte Csurka kijelentését Békés Márton.
Lánczi András filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta, hogy Csurka életének legmeghatározóbb eleme az igazsághoz való viszonya volt. Aki pedig az igazsággal foglalkozik, annak a hazugsággal is kell. Ő nem azt tartotta a legnagyobb hazugságnak, ha valaki nem mondott igazat, hanem ha valaki elhallgatta az igazságot.
Mert ő mindig kimondta a saját igazságát, amit a tapasztalataira alapozott. Csurka folyamatosan építkezett a saját tapasztalati világából, nem volt teoretikus gondolkodású.
Lánczi szerint ugyanakkor
kérlelhetetlen igazságkeresése volt politikai kudarcainak legfőbb oka.
Folyamatosan figyelte az embereket és a társadalmat, és ezek a megfigyelések rendre tetten érhetők drámáiban, amelyből egyebek mellett az is kitűnik, hogy az egész modernséget és annak értelmiségét is elvetette – mondta Lánczi András.
L. Simon László, kultúrpolitikus, egykori kulturális államtitkár az elmúlt évtizedek legnagyobb vesztesének nevezte az egykori író-politikust, akinek írói életművének érdemi értékelése a mai napig nem valósult meg. Drámáit szándékosan negligálják, bár ebben örökösei vitája is szerepet játszik.
Három nemzedék nőtt fel úgy, hogy nem találkoztak a színpadon Csurka drámáival
– hangsúlyozta L. Simon. Pedig – idézte Koncz Gábor színész szavait a volt államtitkár – már 60-as 70 es években mindenki tudta, hogy Csurka mekkora író. A volt államtitkár felidézte amikor tizenkét évvel ezelőtt arra szólították fel, hogy akadályozza meg Csurka Hatodik koporsó című művének bemutatását.
L. Simon kitért arra, hogy amikor egy baloldali személyről derül ki, hogy anno együttműködött a kommunista állambiztonsággal, akkor azonnal elkezdik mosdatni, ha azonban a másik oldalon állóra már csak a gyanú árnyéka vetül, már elég a megbélyegzéshez. Pedig Csurka nem jelentett senkiről, beszervezési nyilatkozatát kényszer hatására írta alá.
Ennek részleteiről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélt felidézve, hogy az állambiztonság már az 56-os forradalom előtt felfigyelt Csurkára. Végül a szabadságharc után 1957 márciusában tartóztatták le Színművéseti Főiskola kollégiumában. Több, mint egy hónapot töltött börtönben, majd több ezer sorstársához hasonlóan internálták. Kistarcsára került, itt szervezték be 1957 nyarán, három „kihallgatást” követően.
Csurka ugyanakkor soha, senkiről nem tett semmilyen kompromittáló jelentést
– hangsúlyozta Balogh Gábor. De hogy tudta ezt elkerülni? – tette fel ugyanakkor a kérdést. A válasz pedig az, hogy Csurka szándékosan nem járt közösségbe, nehogy találkozzon olyanokkal, akiknek személye érdekes lehet az állambiztonság számára.
Miután pedig nem hajtotta végre rá bízott feladatokat, alkalmatlannak nyilvánították. Később pedig éppen őt figyelték meg és jelentettek róla.
Csurka először a politikai szereplők közül 1993-ban állt nyilvánosság elé beszélve múltjáról – idézte fel a történész.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Balatonfüreden immár nyolcadik alkalommal megszervezett Trust Summit konferencián kiderült, mi kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők tartós versenyképességet érjenek el.
Mohács olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét.
Az esemény célja, hogy új nézőpontokból mutassa be az 1526-os mohácsi vész korszakát.
Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.
A Transport Research Arena 2026-os felvonásának a magyar főváros ad majd otthont, ahova 69 országból érkeznek közlekedéstudományi szakértők.
A konzervatív közösség számos szereplője kereste a választ a napokban.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
