– hangsúlyozta L. Simon. Pedig – idézte Koncz Gábor színész szavait a volt államtitkár – már 60-as 70 es években mindenki tudta, hogy Csurka mekkora író. A volt államtitkár felidézte amikor tizenkét évvel ezelőtt arra szólították fel, hogy akadályozza meg Csurka Hatodik koporsó című művének bemutatását.
L. Simon kitért arra, hogy amikor egy baloldali személyről derül ki, hogy anno együttműködött a kommunista állambiztonsággal, akkor azonnal elkezdik mosdatni, ha azonban a másik oldalon állóra már csak a gyanú árnyéka vetül, már elég a megbélyegzéshez. Pedig Csurka nem jelentett senkiről, beszervezési nyilatkozatát kényszer hatására írta alá.
Ennek részleteiről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélt felidézve, hogy az állambiztonság már az 56-os forradalom előtt felfigyelt Csurkára. Végül a szabadságharc után 1957 márciusában tartóztatták le Színművéseti Főiskola kollégiumában. Több, mint egy hónapot töltött börtönben, majd több ezer sorstársához hasonlóan internálták. Kistarcsára került, itt szervezték be 1957 nyarán, három „kihallgatást” követően.
Csurka ugyanakkor soha, senkiről nem tett semmilyen kompromittáló jelentést
– hangsúlyozta Balogh Gábor. De hogy tudta ezt elkerülni? – tette fel ugyanakkor a kérdést. A válasz pedig az, hogy Csurka szándékosan nem járt közösségbe, nehogy találkozzon olyanokkal, akiknek személye érdekes lehet az állambiztonság számára.