A fodrász és a zöldséges is nagyot léphet előre a digitalizáció segítségével – uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a Mandinernek

Mi is az a DIMOP Plusz és mire nyújt lehetőséget?

A DIMOP a Digitális Megújulás Operatív Program, a 2021-2027-es uniós fejlesztési időszak egyik operatív programja. Bár ennek a programnak nincs konkrét előzménye, így is kapcsolódik a korábbi KÖFOP-hoz, (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program), amely fejlesztéseivel hozzájárult a magyar közigazgatás elektronikus rendszereinek korszerűsítéséhez, egyes szolgáltatásainak elektronikus térbe helyezéséhez.

De egy stratégiai váltást követően nem a KÖFOP folytatódott, hanem a digitalizáció, mint az ágazatokon átívelő megatrend kihívásaira reagáló program készült. Továbbra is támogatott a közszolgáltatás-fejlesztés területe, hiszen a korszerű közigazgatás gazdaságélénkítő hatásai ismertek, de van egy erős vállalkozásfejlesztésre fókuszáltság a zöld átállás és a digitális készségek fejlesztése mellett. A program egyik kiemelt elemeként kkv-k digitális eszközökkel való térnyerését, versenyképességük növelését célozza, egy nem klasszikus gazdaságfejlesztési program keretében.

Konkrétan milyen célokat tűztek ki a programban a KKV-k kapcsán?

A cél a digitális intenzitás, a digitális érettség növelése, így például, hogy egy nagyon alacsony digitális intenzitású cég vagy vállalkozás eggyel feljebb, legalább az alacsony intenzitású kategóriába lépjen. 

A program célja támogatni kiemelten a KKV-kat, hogy felismerjék, hogy a működésükben a digitális átalakulás lehet hatékony eszköz és az ez irányú fejlesztéseik a versenyképesség-növekedés irányába hatnak. Kompetitív előnyt szerezhetnek a digitalizáció használatából. Ehhez a program pénzügyi és nem pénzügyi támogatást is biztosít.

A közigazgatás-fejlesztési elemben mi szerepel?

A KÖFOP-ban nyert szélesebb körű támogatottságot, hogy a kormányzati felületek tájékoztatási funkciója erősödjön az elektronikusan intézhető ügyek számának növelésével, a közigazgatás szolgáltatási szerepének növekedése által, ennek központi eleme, hogy álljanak rendelkezésre e-ügyintézést is biztosító egységes központi oldalak mint a magyarorszag.hu vagy olyan állam által biztosított ügyintézési szolgáltatások, mint például elektronikus azonosítást lehetővé tevő ügyfélkapu. 

De eddig azzal a logikával haladtak a fejlesztések, hogy a papír alapú ügyintézést váltsuk ki digitális megoldásokkal. A koncepcióváltás keretében azonban 

 Jó példa erre a költözés, mint az ember életében egy komplex feladatokat és több szereplőt is érintő esemény. Ha költözünk, a különböző szolgáltatókhoz, földhivatalhoz vagy bankhoz kell szaladgálnunk. De ezt egy helyen lehetne kezelni személyes jelenlét szükségtelenné tételével egy online felületen. 

Egyes DIMOP Plusz projektek hozzájárulnak a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) megvalósításához is, melynek célja, hogy 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek legyenek online – elsősorban hordozható eszközökön – digitális adattárca megoldáson keresztül – intézni. Az adattárcával az eddigi plasztik-kártyákat tudjuk kiváltani és például igazolni magunkat egy telefonra letölthető QR kóddal. Ha pedig megfelelő adat van hitelesítve az adattárcában, akkor lehet, hogy az adathalmaz bizonyos elemeit felhasználva, rendezve, további igazolványokat lehet létrehozni. Az adattárca által biztosított e-aláírás pedig olyan elfogadottsággal fog rendelkezni a társadalmi-gazdasági viszonyokban, mintha azt személyesen kézzel tettük volna meg.

Egy ilyen fejlesztésnél mindenkinek rögtön eszébe jut az adataink védelme. Ezt hogyan lehet megfelelően biztosítani?

Az informatikai fejlesztések egyik alapfeltétele, hogy biztonságos legyen. Nálunk az első lépés, hogy a kiberbiztonsági szakszolgálatoktól bekérjük azokat az elvárásokat, hogy milyen feltételeknek kell egy ilyen rendszernek megfelelnie. Minden fejlesztési lépésnél figyelembe vesszük ezeket a szigorú előírásokat.

A magyar kkv-k hogyan állnak digitális fejlettség terén?

Uniós szinten nem állunk rosszul, a legfrissebb adatok szerint kkv-k 53,2 százaléka rendelkezik a legalább alapszintű digitális intenzitással. Ez az arány az Európai Unióban 57,7 százalékos. 

A digitális intenzitás mérése az operatív program egyik kiemelt eleme, aminek keretében elkészült a digitális szintmérés: ez 23 szempontból skálázza végig a kkv-kat. Például van-e a vállalatnak weblapja, levelezőrendszere, határidőrendszere, folyamatkezelője? Használ-e valamilyen felhő alapú technológiát?

Milyen más elemei vannak még az operatív programnak?

A program négy prioritása integrált, egymásra visszaható rendszert képez. A vállalkozások digitális transzformációja mellett megjelenik a zöld és hi-tech átállás, amely elősegíti a digitális megoldások elterjedését és az adatok felhasználásán keresztül a klímasemleges, körforgásos és reziliensebb gazdaságra való átállást. Példaként említhetjük az önkormányzatok energiahatékonyságának növelését. 

Ha az önkormányzatoknak vannak már eszközei, mérői, szenzorai, abból egy adatbázisba lehet rendszerezni az ezekből nyert információkat és így következtetéseket levonni. Mondjuk egy épület esetében az ilyen adatokból kiderülhet, hogy hol szökik az energia, hol kell újraszigetelni például egy emeletet. Jelenleg ott tartunk, hogy az önkormányzat felteszi a tetőre a napelemet, felszereli mérőórát, a szenzort, de nagyon ritkán von le következtetéseket az adatokból. Az operatív program harmadik prioritása a hálózati hozzáférés biztosítása, azaz a gigabit- képes hálózatok létrehozása Magyarország egész területén.

A vállalatok, intézmények digitális fejlesztése mellett gondolnak az egyszerű állampolgárok edukálására is?

Hiába fejlődik az államunk és a vállalkozásaink, az intézményeink digitális szinten, ha a lakosság nem fog tudni egy receptet kiváltani a telefonja segítségével vagy online rendelni valamit. A magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. De több, mint harminc százalék még ezt a szintet sem éri el. Bár meg kell jegyeznem, hogy jobban állunk az uniós átlagnál, amely 55,6 százalék. 

Az operatív program negyedik pillére az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése. Így a hátrányos helyzetű, idős, vagy nehezen elérhető célcsoportokat az alapszintre felhozni. 

Algoritmikus gondolkodásra ösztönöznénk az állampolgárokat, hogy aki rendelkezik digitális képességekkel, és magabiztosan használja eszközeit, képes legyen programozni is. Például egy vegyészmérnök, aki minden adatot lejegyzetel, leír, egy képességfejlesztéssel olyan számítógépes parancsot tud majd írni, amellyel ezt a feladatot nem neki kell megcsinálnia, hanem egy program végzi el helyette. A mérnöknek pedig csak a következtetéseket kellene levonnia.  

Hogyan, milyen eszközökkel lehet elérni, hogy jobban ki tudjuk használni a digitális lehetőségeinket?

Van, ahol működik az intézményi keretek közötti oktatás, de más-más célcsoportok esetében eltérő eszközökre van szükség. A legnehezebb nyilván az a réteg, amely alapszintű digitális ismeretekkel sem rendelkezik. Ezekhez az emberekhez személyesen kell eljutni a meglévő csatornákon, így akár szociális ellátórendszeren keresztül, és meg kell nekik mutatni, hogy egy okostelefont, tabletet mire lehet használni. Hogyan lehet a segítségükkel időpontot foglalni az orvoshoz.

Hol áll most az operatív program?

A programot 2022 év végén fogadták el, tavaly kezdődött meg a felhívások kiírása. 2023 év végén az első 25 kiemelt felhívás jelent meg, idén tavasszal kötöttük meg a szerződéseket, és most jönnek a pályázatok. Tehát most már nem egy kiemelt szereplő gyűjti össze a célcsoportokat, hanem a célcsoportok - így a kkv-k - tudnak egyénileg pályázni vissza nem térítendő támogatásra és hitelre, a digitális intenzitás emeléséhez. A program összesen 58,5 milliárd forint támogatási összeget foglal magába.

Mennyivel tudja megdobni egy vállalkozás nyereségét, ha eggyel feljebb lép a digitális létrán?

Egy digitális szintlépésnél az látható, hogy a nagyon alacsonyról az alacsony szintre lépés jelentős eredményekkel jár. Ez a növekedés azonban később már nem exponenciális.

Honnan értesülhetnek a kkv-k az operatív programról?

Novemberben tartunk egy nyitórendezvényt, de több régiós helyszínen is szakmai workshopokat, információs napokat rendezünk majd.