Figyelem: jelentős változás jön az adózásban – ez sokakat érint

Nyitókép: Varga Mihály Facebook-oldala/KAK

Miközben a Kormányinfón Gulyás Gergely és Vitályos Eszter bemutatta a munkáshitelt és az új otthonfelújítási programot, továbbá a családi adókedvezmény megemeléséről is beszámolt, október 29-én, éjfél előtt pár perccel benyújtották az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724 számú törvényjavaslatot.

Ahogy arról már beszámoltunk, ha a nemzeti konzultációban résztvevők is támogatják, akkor a családi adókedvezmény mértékét két lépésben növelnék a kétszeresére. Elsőre 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedne az adókedvezmény összege.

Emellett két évvel, 2026. december 31-ig hosszabbítanák meg az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát. A módosítás egyéb feltételek mellett 2030. december 31-ig teszi lehetővé a kedvezményes kulcs alkalmazását.

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,
• a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény,
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,
• az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény,
• a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény,
• a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,
• a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény,
• a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény,
• a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény,
• a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény,
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
• a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény,
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény,
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
• az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény,
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
• a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény,
• a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény,
• a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény,
• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
• a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény,
• a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény,
• az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény,
• a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény,
• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény,
• az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény,
• az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény,
• az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény,
• a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény,
• az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet.

Ami még a kormányrendeletek esetében, 2025-re vonatkozóan előkerült: egy éves időtartamra a nyugdíjpénztári megtakarítás is felhasználhatóvá válhat lakáshitel törlesztésére, otthonfelújításra, korszerűsítésre. Ezzel együtt pedig, ha a nemzeti konzultációban is támogatást kap, akkor a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százalékának lakáscélú felhasználása is megoldhatóvá válhat.

A közlemény szerint ráadásul 2025. január 1-jével kivezetik a légitársaságok különadóját, továbbá a gyógyszergyártói és távközlési különadó is megszűnhet az idei esztendő végével.