Vallott a színművész: Olyanok vagyunk, mint a lopakodók, akik elrejtőznek és lesből, hirtelen támadnak (VIDEÓ)

Nyitókép: Highlights of Hungary

Fabók Mancsi Bábszínháza nem csupán egy színházi vállalkozás, hanem egy házaspár egyedi kulturális küldetése is. Fabók Mariann, azaz Mancsi és férje, Keresztes Nagy Árpád több mint tíz éve dolgoznak azon, hogy a magyar népi hagyományok, népmesék és balladák modern bábszínházi formában jussanak el a közönséghez. Előadásaikban az ősi mesék és a mai kor emberének igényei találkoznak, a humor és a tanítás finoman fonódik össze egy olyan élményben, amely nemcsak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is szól.

A kezdetek és a találkozás

Fabók Mancsi Bábszínháza alapítása a sors különös játékának is köszönhető. Mariann és Árpád 2011-ben találkoztak egy népmesemondó találkozón, ahol mindketten saját egyéni előadásaikkal léptek fel. „Hál’ Istennek nem kellett hozzá sok idő, hogy mind a szakmai, mind pedig a magánéletünk összefonódjon” – meséli Mariann a kezdetekrőlf. Közös életük és alkotói munkásságuk 2013 óta bontakozott ki, amikor megalapították saját vándorszínházukat, 

„Előadásaink minden esetben a magyar népmesék, népénekek, népballadák és persze a klasszikus magyar irodalom jelképekben igen gazdag forrásanyagából táplálkoznak” – teszi hozzá Árpád.

A bábszínház különleges stílusa

A Fabók Mancsi Bábszínháza egy egyedülálló stílust képvisel a magyar színházi világban. Mariann technikája, amelyben egyszerre több szerepet is játszik, különleges élményt nyújt a nézőknek. „A bábjátékos a saját maga által mozgatott bábbal kerül kapcsolatba, azzal kommunikál, és így egyszerre akár 3-4 szereplőt jelenít meg” – magyarázza Mariann. Ez a virtuóz bábjáték lehetővé teszi, hogy az előadások nemcsak a gyermekeket, hanem 

Ennek a bábszínházi formának a különlegessége abban rejlik, hogy a bábjáték nem válik el a színészi játéktól, hanem annak szerves része. „Szerintem fantasztikus érzés, egy színésznek egy szereppel azonosulni, átváltozni. Ez egy nagyon komoly metamorfózis” – mondja Mariann. Szerinte az átváltozás élménye a bábszínházban többszöröződik, hiszen egyetlen előadás során több szereplőt is életre kelt.

A közös munka és a családi összhang

A Fabók Mancsi Bábszínháza nemcsak szakmai, hanem személyes együttműködés is, hiszen Mariann és Árpád életük minden részét megosztják egymással. „Mi sokszor az autóban munkálkodunk, amikor utazunk valahova, megbeszéljük a személyes dolgainkat is, tehát annyira összefonódik [a művészet és a magánélet], hogy tulajdonképpen nem lehet különválasztani” – meséli Árpád a közös alkotásról. A színpadon Mariann a fő irányító, míg Árpád a zenével, az élő népzenei kísérettel teszi teljessé az előadásokat.

„Ahogyan a színpadon és az előadásokban, úgy az életben is megvan a szereposztás, mindenki a megfelelő szerepkörnek a birtokosa, nem lépi túl” – magyarázza Mariann, miközben kiemeli, hogy a munkamegosztás az életük minden területén jól működik.

A zsámbéki Zsöllyekert – otthon a természet és a művészet határán

2013 óta Fabók Mancsi Bábszínháza folyamatosan úton van, de 2021-ben egy fontos mérföldkőhöz érkeztek: létrehozták saját szabadtéri játszóhelyüket, a zsámbéki Zsöllyekertet. Ez a különleges színházi helyszín a természet közelségében, a zsámbéki romtemplom mellett fekszik. „Óriási öröm és büszkeség, hogy itt, ebben a Zsöllyekertben a közönségünk egyszerre kapja meg a művészetek és a természet csodáját” – mondja Mariann.

 – magyarázza Árpád a különleges előadóhely nevét.

A Zsöllyekert színpada és nézőtere a természetbe ágyazódik, ahol a közönség a művészeti élmény mellett a Zsámbéki-medence panorámáját is élvezheti. Az előadások itt különleges légkört kapnak, hiszen a közönség megérkezve a csendességbe és a természet ölelésébe nyugodtan élvezheti az előadásokat. „Itt a közönség, aki ide ellátogat, fegyelmezett és nyitott szívű” – teszi hozzá Árpád.

Az előadások témája és üzenete

Fabók Mancsi Bábszínházának előadásai mindig olyan történetekre épülnek, amelyeknek mélyebb üzenetük van. „Nagyon nagy tisztesség és felelősség színpadra lépni” – vallja Mariann. Előadásaikban a magyar népmesék, balladák, de még a klasszikus irodalom is helyet kap. „Olyan történeteket választunk, amelyek képesek megemelni és megtisztítani a közönség lelkét” – folytatja Mariann.

Az előadások humorral teli, mégis mély üzeneteket közvetítenek. 

Jó hangulattal, felhőtlen örömmel elöntjük a közönséget és aztán valahogy, láthatatlan módon mégis adunk nekik valamit, amit haza tudnak vinni” – meséli „Mancsi” az előadások filozófiájáról.

A bábszínház helyzete és jövőképe

Bár a bábszínház sokak számára még mindig gyermekszínházként van elkönyvelve, Fabók Mancsi Bábszínháza igyekszik ezen változtatni. „Sajnos a bábműfaj még mindig gyerekcipőben jár, és sokak szemében a gyermekek műfaja” – mondja Mariann, aki felnőtteknek szóló bábelőadásokkal is próbálja bizonyítani, hogy ez a műfaj minden korosztálynak érvényes. Elmondása szerint már vannak olyan felnőttek, akik kifejezetten a bábelőadások miatt keresik fel őket, és ez az elismerés fontos motivációt ad a folytatáshoz.

A jövő álmai

Fabók Mancsi Bábszínháza már sok mindent elért, de mindig vannak új célok és álmok. „Ha valamit meg lehet fogalmazni célként, az az, hogy bemutatóról bemutatóra helytálljunk a magunk mércéje előtt” – mondja Mariann a jövőbeli kihívásokról. Az elkövetkező években is szeretnék folytatni a Zsöllyekert fejlesztését és új előadások létrehozását, miközben továbbra is járják az országot és a Kárpát-medencét, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar népmese és irodalom kincseit bábszínház formában.