Elvarázsolt kertben elevenednek meg a magyar népmesék, a híres költő is csodájára jár.
Nyitókép: Highlights of Hungary
Elindult a Highlights of Hungary idei évada, amellyel céljuk, hogy a legkiválóbb magyar teljesítményeket díjazzák. A díj jelöltjeit már kiválasztották a Highlights of Hungary nagykövetei, ám a végső döntéshez az Önök szavazatára van szükség.
A közönségszavazás a Highlights of Hungary weboldalán elérhető.
Fabók Mancsi Bábszínháza nem csupán egy színházi vállalkozás, hanem egy házaspár egyedi kulturális küldetése is. Fabók Mariann, azaz Mancsi és férje, Keresztes Nagy Árpád több mint tíz éve dolgoznak azon, hogy a magyar népi hagyományok, népmesék és balladák modern bábszínházi formában jussanak el a közönséghez. Előadásaikban az ősi mesék és a mai kor emberének igényei találkoznak, a humor és a tanítás finoman fonódik össze egy olyan élményben, amely nemcsak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is szól.
Fabók Mancsi Bábszínháza alapítása a sors különös játékának is köszönhető. Mariann és Árpád 2011-ben találkoztak egy népmesemondó találkozón, ahol mindketten saját egyéni előadásaikkal léptek fel. „Hál’ Istennek nem kellett hozzá sok idő, hogy mind a szakmai, mind pedig a magánéletünk összefonódjon” – meséli Mariann a kezdetekrőlf. Közös életük és alkotói munkásságuk 2013 óta bontakozott ki, amikor megalapították saját vándorszínházukat,
amely azóta bejárta Magyarországot és a Kárpát-medence magyarlakta területeit.
„Előadásaink minden esetben a magyar népmesék, népénekek, népballadák és persze a klasszikus magyar irodalom jelképekben igen gazdag forrásanyagából táplálkoznak” – teszi hozzá Árpád.
A Fabók Mancsi Bábszínháza egy egyedülálló stílust képvisel a magyar színházi világban. Mariann technikája, amelyben egyszerre több szerepet is játszik, különleges élményt nyújt a nézőknek. „A bábjátékos a saját maga által mozgatott bábbal kerül kapcsolatba, azzal kommunikál, és így egyszerre akár 3-4 szereplőt jelenít meg” – magyarázza Mariann. Ez a virtuóz bábjáték lehetővé teszi, hogy az előadások nemcsak a gyermekeket, hanem
a felnőtteket és idősebbeket is megszólítsák.
Ennek a bábszínházi formának a különlegessége abban rejlik, hogy a bábjáték nem válik el a színészi játéktól, hanem annak szerves része. „Szerintem fantasztikus érzés, egy színésznek egy szereppel azonosulni, átváltozni. Ez egy nagyon komoly metamorfózis” – mondja Mariann. Szerinte az átváltozás élménye a bábszínházban többszöröződik, hiszen egyetlen előadás során több szereplőt is életre kelt.
A Fabók Mancsi Bábszínháza nemcsak szakmai, hanem személyes együttműködés is, hiszen Mariann és Árpád életük minden részét megosztják egymással. „Mi sokszor az autóban munkálkodunk, amikor utazunk valahova, megbeszéljük a személyes dolgainkat is, tehát annyira összefonódik [a művészet és a magánélet], hogy tulajdonképpen nem lehet különválasztani” – meséli Árpád a közös alkotásról. A színpadon Mariann a fő irányító, míg Árpád a zenével, az élő népzenei kísérettel teszi teljessé az előadásokat.
„Ahogyan a színpadon és az előadásokban, úgy az életben is megvan a szereposztás, mindenki a megfelelő szerepkörnek a birtokosa, nem lépi túl” – magyarázza Mariann, miközben kiemeli, hogy a munkamegosztás az életük minden területén jól működik.
2013 óta Fabók Mancsi Bábszínháza folyamatosan úton van, de 2021-ben egy fontos mérföldkőhöz érkeztek: létrehozták saját szabadtéri játszóhelyüket, a zsámbéki Zsöllyekertet. Ez a különleges színházi helyszín a természet közelségében, a zsámbéki romtemplom mellett fekszik. „Óriási öröm és büszkeség, hogy itt, ebben a Zsöllyekertben a közönségünk egyszerre kapja meg a művészetek és a természet csodáját” – mondja Mariann.
„A zsöllye nézőteret jelent, és itt Zsámbékon hagyomány, hogy valamilyen alliterációt próbálunk a különböző tevékenységekhez rendelni”
– magyarázza Árpád a különleges előadóhely nevét.
A Zsöllyekert színpada és nézőtere a természetbe ágyazódik, ahol a közönség a művészeti élmény mellett a Zsámbéki-medence panorámáját is élvezheti. Az előadások itt különleges légkört kapnak, hiszen a közönség megérkezve a csendességbe és a természet ölelésébe nyugodtan élvezheti az előadásokat. „Itt a közönség, aki ide ellátogat, fegyelmezett és nyitott szívű” – teszi hozzá Árpád.
Fabók Mancsi Bábszínházának előadásai mindig olyan történetekre épülnek, amelyeknek mélyebb üzenetük van. „Nagyon nagy tisztesség és felelősség színpadra lépni” – vallja Mariann. Előadásaikban a magyar népmesék, balladák, de még a klasszikus irodalom is helyet kap. „Olyan történeteket választunk, amelyek képesek megemelni és megtisztítani a közönség lelkét” – folytatja Mariann.
Az előadások humorral teli, mégis mély üzeneteket közvetítenek.
„Olyanok vagyunk, mint a lopakodók, akik elrejtőznek és lesből, hirtelen támadnak.
Jó hangulattal, felhőtlen örömmel elöntjük a közönséget és aztán valahogy, láthatatlan módon mégis adunk nekik valamit, amit haza tudnak vinni” – meséli „Mancsi” az előadások filozófiájáról.
Bár a bábszínház sokak számára még mindig gyermekszínházként van elkönyvelve, Fabók Mancsi Bábszínháza igyekszik ezen változtatni. „Sajnos a bábműfaj még mindig gyerekcipőben jár, és sokak szemében a gyermekek műfaja” – mondja Mariann, aki felnőtteknek szóló bábelőadásokkal is próbálja bizonyítani, hogy ez a műfaj minden korosztálynak érvényes. Elmondása szerint már vannak olyan felnőttek, akik kifejezetten a bábelőadások miatt keresik fel őket, és ez az elismerés fontos motivációt ad a folytatáshoz.
Fabók Mancsi Bábszínháza már sok mindent elért, de mindig vannak új célok és álmok. „Ha valamit meg lehet fogalmazni célként, az az, hogy bemutatóról bemutatóra helytálljunk a magunk mércéje előtt” – mondja Mariann a jövőbeli kihívásokról. Az elkövetkező években is szeretnék folytatni a Zsöllyekert fejlesztését és új előadások létrehozását, miközben továbbra is járják az országot és a Kárpát-medencét, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar népmese és irodalom kincseit bábszínház formában.
Nagyköveti méltatás – Lackfi János
Fabók Mancsi bábszínházát véletlenül se úgy képzeljük magunk elé, hogy felnőtt emberek játszó kisgyermekek módjára kedves macikákat meg bohócokat cincálnak cérnaszálon. A nagyhangon táncoló, daloló, közönséget forgószélként magával sodró, a nézőket az előadásba fricskákkal bevonó vásári komédiának itt mondhatni járulékos elemei a bábok. Persze közben ezek a kézműves bábok olyan kifejezőek, művésziek és szuggesztívek, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni őket. Viszont a színész teste és a bábok teste közötti viszony sokszor egybekavarodik, Mancsi akár két egymást ölelő vagy egymással küzdő figurát is képes fantasztikusan színpadra élni. A népmesék világát maivá lényegítő darabok olykor varázslatos, animációsfilm-szerű eszközökkel, leleményes árnyjátékkal, videóvetítéssel gazdagodnak, és mindig remek élőzenével válnak teljessé. Az időnként komikus, máskor drámai darabok érzelmi hullámvasút gyanánt mélybe rántanak, felemelnek, meghatnak, nevettetnek.
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
A Debreceni Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora gyermekkorának nehézségei ellenére sosem vesztette el a zenébe vetett hitét, és ezt a hitet évről évre igyekszik átadni hallgatóinak is.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
A magyar mérnök, aki a Cambridge vagy a Google helyett itthon maradt, hogy megvédje a hazai vizeket.
Varga Csaba a hegymászó, aki hat 8000 méternél magasabb hegycsúcsra már kitűzte a Nagyvárad nevével ellátott magyar zászlót.
A Zalegerszeg 2–1-re tudott győzni Skribek Alen vezetésével a Groupama Arénában.
Nézze meg Ön is, hogy táncol az amerikai elnök!
