A történelmet valójában nem az elit, hanem a helyi szereplők alakítják, az ő történeteik pedig bonyolult erkölcsi döntésekből állnak – mondja Matthew Longo. A Hollandiában élő amerikai politológust a közelmúltban magyarul is megjelenő, a páneurópai pikniket feldolgozó kötetéről kérdeztük.
2024. október 23. 23:23
11 p
0
0
1
Mentés
Nyitókép: Mandiner-archív
Matthew Longo politológus könyve a keleteurópai rendszerváltozás egyik fontos eseményéről, a páneurópai piknikről szól. Azzal, hogy Magyarország megnyitotta határait, elősegítette a berlini fal lebontását és azt, hogy új irányt vegyenek az európai események, ezzel hozzájárult a kommunista berendezkedésű európai rendszerek összeomlásához. A szerző izgalmas stílusban, keletnémet és magyar sorsokon keresztül mutatja be a határbontás eseményeit és jelentőségét. A magyar kiadás a páneurópai piknik harmincötödik évfordulójára készült. A kötet 2024 júniusában elnyerte a brit Orwell-díjat.
Miért választott a magyar történelemhez ennyire szorosan kapcsolódó témát? Van valamilyen kötődése Magyarországhoz? Nincsenek magyar gyökereim. Politológus vagyok, a szakterületem a határok tanulmányozása, ezért érdekelt ennek a történetnek a „határaspektusa”. Egyszer egy konferencia alkalmával jártam a magyar–osztrák határnál, épp kerestem a következő projektemet, s akkor hallottam a páneurópai piknikről. Ez az egyik legérdekesebb történet, amivel valaha találkoztam. Nemcsak a határőrökről és a menekültekről szól, hanem a teljes kommunizmusellenes mozgalomról. Különös pillanat, amikor az emberek a hazájukban próbálnak a változásért harcolni. A magyar–osztrák határnyitás témája kiváló lehetőséget ad arra, hogy a szabadság és a hatalom, a migráció és a szuverenitás kérdéseiről közösen gondolkodjunk.
Milyen forrásokból dolgozott? Minden forrás német és magyar nyelven volt, és mivel e nyelveket nem beszélem, magyar és német diákjaimból álló csapatra támaszkodtam. Az összes interjút tolmácsok segítségével vettük fel, majd a leiratot is profik fordították. A levéltári munka meglehetősen fárasztó volt, ott állt mellettem egy kutató, aki minden mondatot lefordított. Körülbelül hat évet ölelt fel a kutatás és az írás, és a koronavírus-járvány miatt legalább egy-két évet csúszott a munka.
Mi a könyv tanulsága a szuverenitás vagy épp a migráció vonatkozásában? A migráció kapcsán az igazi nehézséget az emberek integrációja jelenti. Általában különböző etnikumú és vallású, eltérő anyanyelvű emberek érkeznek egy idegen országba. Az 1989-es történetben viszont németek mentek Kelet-Németországból Nyugat-Németországba, az ország egyik feléből az elválasztott másik felébe. Az NDK nyugatnémet határáról származók gyakorlatilag ezer kilométert utaztak, hogy néhány méterrel odébb legyenek. Mégis nagy kihívást jelentett integrálni ezeket az embereket. Az interjúkban felidézték, milyen nehéz folyamat volt otthonra lelniük az új helyen, még ha minden feltétel adva volt is hozzá. Gyakran szembesültek azzal, hogy nem kívánt személyek, nehezen találtak munkát, és még nehezebben jutottak lakáshoz.
A magyar miniszterelnök bejelentette, jövő héten Emmanuel Macronnal találkozik, valamint lesz egy szerb-szlovák-magyar csúcs, aminek fő témája a migráció lesz. Ez aztán az elszigetelődés mintapéldája.
Saját oldala eltörölte őt, így a jobboldalon tudja elmondani nézeteit Thomas Fazi olasz baloldali újságíró: az ukrajnai háborúról, Európa és Amerika viszonyrendszeréről kérdeztük őt!
Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amelynek célja, hogy növekedjen a magyarok egészséges éveinek száma. Van hová fejlődni, a halálozási statisztikákat számos betegség esetében vezetjük. Megnéztük, milyen problémákat azonosított és milyen célokat tűzött ki a kormány.