Mit szólnak a halak az árvízhez, és mire számítsanak a pecázók az árhullám levonulása után?

Fotó: MTI/Jánossy Gergely

Az árvíz a folyami élőények környezetét is alaposan felbolygatja. A Magyar Nemzet Borza Pétert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdezte arról, hogyan hat az árvíz a folyó élővilágára.

„Az áradás a folyók életének természetes része, így a folyami élőlények alkalmazkodtak hozzá. Egyesek csak elviselik a számukra kellemetlen körülményeket, mások viszont ki is használják a maguk javára. A tavaszi áradások a mederben ívó halak – például a márna – szaporodási sikerét rontják, az ártéren ívókét – például ponty – növelik. Több év távlatában viszont kiegyenlítődnek az esélyek” – magyarázta a szakember a Magyar Nemzetnek.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta: a mobilis élőlények az áradások során kihúzódnak az elöntött területekre, vagy felúsznak a visszaduzzasztott patakokon, mellékfolyókon. A kevésbé mobilisak – mint amilyenek a gerinctelenek – viszont elsodródhatnak, elpusztulhatnak az erős áramlatok hatására. Ezután viszont a védettebb részekről újra be tudják népesíteni az élőhelyeket. – A mostani áradás különlegessége az időzítése, ugyanis a tavaszi-kora nyári áradások a jellemzőek. A halak ezeket tudják kihasználni a szaporodásukhoz, és a gerincteleneknek is ez ad időt a visszatelepülésre a nyári szaporodási időszakuk során. 

és a fő táplálékukat adó gerinctelenek állománya lecsökkenhet, amit majd csak jövőre tudnak érdemben kompenzálni. Ez a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet.

Végül Borza Péter leszögezte: az őszi áradás a halak szaporodását nem segíti, viszont a télre készülő halak táplálékellátottságát ronthatja. Ez később ősszel akár jobb kapást is eredményezhet, viszont a telelés során nagyobb arányú elhullás is lehet az eredménye.