Afrikába ad el repülőgépeket és Kínában épít üzemet egy száz százalékban magyar cég
Amint valaki nyugatiként meg akarja mondani a frankót, bezárulnak az ajtók Afrikában – árulta el a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója a Mandinernek.
A Magnus Aircraft saját tervezésű és kivitelezésű repülőgépeit a világ minden tájára szállítják már. A cég pécs-pogányi gyárában jártunk.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Bokor Gábor és Vizvári Soma írása
Sokan nem is tudják, de hazánkban van repülőgépgyár, nem is akármilyen, ugyanis a Magnus Aircraft repülőgépeit számos kontinensen ismerik már és rendelnek belőle. Korábban beszéltünk Boros Lászlóval, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatójával, aki lapunknak hosszan mesélt arról, a hagyományos kisgépeket gyártó cégekkel ellentétben miért Ázsiába és Afrikába exportálnak repülőgépeket. Boros szerint a konkurenciával szemben a cég Magnus Fusion névre keresztelt, gépeinek az az előnye, hogy relatíve olcsó, ráadásul a fogyasztása is a kiváló a járműnek, ami annak köszönhető többek között, hogy üresen mindössze körülbelül 350 kilogrammot nyom.
Ezt is ajánljuk a témában
Amint valaki nyugatiként meg akarja mondani a frankót, bezárulnak az ajtók Afrikában – árulta el a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója a Mandinernek.
A korábbi években nem volt számottevő forgalom a Pécs melletti Pécs-Pogány Nemzetközi Repülőtéren, amely az elmúlt hónapokban azzal került be a köztudatba, hogy újraindult a nemzetközi forgalom rajta, egyelőre Münchenből, Máltáról és Korfuról járnak rendszeres járatok Pécsre.
A bajor főváros azért is indokolt a sorban, mert Pécsre – egyetemváros lévén – rengetegkülföldi, zömében német hallgató jár, akiknek nagy könnyebbséget jelent, hogy Budapest helyett már a baranyai vármegyeszékhelyen tudnak leszállni. A Pécs-Pogány repülőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Magnus Aircraft Zrt. gyára és irodaépülete, ahol évente százas nagyságrendben tudják repülőiket legyártani.
A szűk öt éve átadott kompozit üzem megépítésekor, kialakításakor a kimagasló termékminőség és a kornak, valamint technológiának megfelelő innováció játszott szerepet. A legmodernebb automata ultrahangos vágóberendezés, speciálisan szabályozott gyantafelviteli rendszer és a kompozit sorozatgyártáshoz nélkülözhetetlen szerszámkonstrukciók teremtik meg az alapokat: gyárlátogatásunkkor végigmutatták lépésről lépésre ezeket a rendszereket, hogy készül a kezdettől fogva az átadásig egy ilyen ultrakönnyű, kompozit repülőgép.
A szerszámok gyártásához egyedi gépet használunk, melynek a megmunkáló tere 9 méterszer 3 méterszer 2 méter. Ezen eljárás lehetővé teszi a kompozit és fém szerkezetű lamináló eszközök (formaadó szerszámok) elkészítését. A 3D modellekből könnyen tudunk egyedi, precíz és innovatív, akár végleges gyártó szerszámokat vagy kutatás-fejlesztési programunk tökéletesítéséhez prototípusokat is készíteni”
– mondták látogatásunkkor.
Többek között megtudtuk, azért jó kompozitot használni a gyártás során, mert így lehet csak igazán alacsonyan tartani a repülőgép önálló tömegét. Lehetőséget kaptunk arra, hogy megemeljük az egyik gyártás alatt lévő gép ülését is, amit konkrétan egy ujjal meg lehetett tartani, bármiféle nehézség nélkül, így már érthető, hogyan tudják alacsonyan tartani az össztömeget.
Jelenleg a repülőgépeket egy körülbelül 8000 négyzetméteres gyárban készítik, ám a második fázis építése – melyre a cég a magyar kormánytól is kapott támogatást – most is tart, az 5000 négyzetméterrel növeli majd meg gyárterületet. A jelenleg közel száz főt foglalkoztató magyar vállalat üzemében számos olyan XXI. századi eszköz volt, amelyet korábban még sohasem láthattunk: ilyen volt a 3D szkenner, amellyel a Magnus Aircraft munkatársa végig tudta mérni, történt-e bármiféle hiba a repülőgép-alkatrész gyártása során.
Ha valaki rendel egy repülőgépet a Magnus Aircrafttól, teljesen szabad kezet kap az ügyben, hogyan nézzen ki a gép: mint megtudtuk, a legegyedibb festés-ötletek megvalósítására is lehetőség van. A gyárlátogatásunk során megnézhettük a fényezőkabinokat is, ahol készre festik a járműveket, a gyárban két fényezőkabint alakítottak ki, melyből az egyik osztható, a kisebb termékek fényezéséhez, az üzemi költségek optimalizálása érdekében.
Amellett, hogy a kormány együttműködik a Magnus Aircrafttal, az állam főszerepet vállal a szomszédos reptér fejlesztésben is. A kormány ugyanis nemrégiben megvásárolta az azelőtt hosszú évek óta szinte üresen álló és kihasználatlan reptér többségi tulajdonrészét. Ezután nem sokkal pedig újra menetrend szerinti járatok kezdtek el közlekedni a légikikötőben. „A Pécs-Pogány Repülőtér sajnos az elmúlt másfél évtizedben tetszhalott állapotban vegetált. Ezért az elmúlt négy-öt évben Őri Lászlóval, a vármegyei közgyűlés elnökével karöltve többször tárgyaltunk kormánnyal annak érdekében, hogy egy regionális vezetőr epülőtérré alakulhasson a pécsi légikikötő” – nyilatkozta korábban a Mandinernek Hoppál Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője azzal kapcsolatban, hogy az állam megvásárolta a Pécs-Pogány repülőteret.
Több éves munkánk gyümölcse lett, hogy a kormány döntött arról – és ez tavaly meg is valósult –, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megvásárolta a többségi tulajdont az önkormányzatoktól, és így végre biztosítva van a Pécs-Pogány Repülőtér stabil működése és fejlődése”
– tette hozzá a képviselő.
A magyar kormány tavaly nyáron határozatot hozott a regionális repterek fejlesztéséről. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt dokumentumban az áll: a Pécs–Pogány Repülőtér, a Győr–Pér Repülőtér, a Hévíz–Balaton Nemzetközi Repülőtér és a Békéscsaba Repülőtér, valamint a Debrecen Nemzetközi Repülőtér fejlesztése nemzetstratégiai cél.
A Magnus Aircraft Zrt. új gyártócsarnokának alapkövét április elején tették le ünnepélyesen. Az eseményen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta: az új csarnok a„magyar gazdaság egyik ékköve” lehet.
A Bama helyi hírportál tudósítása szerint az összesen közel 6 milliárd forintos beruházássorán egy újabb, négyüléses modell gyártása is el fog indulni, melyhez nagy összegű, több mint 1,7 milliárdos kormányzati támogatás is érkezett. Boros László vezérigazgató beszédében közölte, a fejlesztés részeként az 1500négyzetméteres gyártócsarnok mellett 500 kilowattos napelemparkot is építenek, mert az elmúlt évek tanulságai alapján céljuk megvalósítani az energiafüggetlenséget.