Emlékeznek még a Quaestor-botrányra? Szigorú büntetést kapott a cégcsoport vezetője

Nyitókép: Quaestor-károsultak tüntetnek a brókercég debreceni fiókja előtt 2015 március 20-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Majdnem tíz évvel az események után hétfőn hozott ítéletet a Queastor-botrány miatt indított büntetőperben első fokon a Fővárosi Törvényszék. A perben a Quaestor-cégcsoport vezetője és munkatársai vádlottként, míg a nagyszámú károsult sértettként várta a bíróság ítéletét. Ennek megfelelően rengetegen jelentek meg a hétfői ítélethirdetésen, így csordultig telt a tárgyalóterem. 

A bíróság ítéletében bűnösnek mondta ki Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport egykori elnök-vezérigazgatóját, akit többrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben, részben folytatólagosan és társtettesként elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt

A másodrendű vádlottat, Tarsoly feleségét felmentették a vádak alól, ugyanakkor a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt még Tarsolynál is szigorúbb büntetést, 16 év fegyházat kapott, szintén csalás és sikkasztás miatt. A bűncselekményben résztvevő többi nyolc vádlottból hetet szintén bűnösnek mondott ki a bíróság, őket több éves, egyes esetekben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. A bíróság ugyanakkor döntött arról is, hogy az elítélt vádlottak egyike sem bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítéletet megelőzően a bíróság elrendelte Tarsoly Csaba elsőrendű és Mayer Zsolt harmadrendű vádlott őrizetbe vételét, így rögtön több rendőr is megjelent a tárgyalóteremben. 

Steiner Gábor bíró az indoklás során elismeréssel szólt az ügyészség „világszínvonalú" munkájáról, amelynek során fél év alatt lezárták a nyomozást, 

Így volt, aki még az ítélet előtt egy héttel is előterjesztett indítvány egy szakértő kizárására. De olyan elképesztő húzásra is volt példa, hogy valaki olyan szakértőt akart kizáratni, aki nem is vett részt az eljárásban. Steiner szerint a vádlottak állításaival szemben fel sem merülhetett, hogy koncepciós eljárás folyt volna velük szemben. A bíró példaként említette a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt levelezését, amelyben még a botrány kipattanása előtt maga is elismerte, hogy bűncselekményeket folytattak. Más vádlottak az egymás közötti levelezésekben szintén elismerték a csalásokat és sikkasztásokat, amelyeket egyikük sem cáfolt. Sőt, előrevetítették a büntetőeljárást is. 

A szakértői vélemények pedig azt támasztották alá, hogy esély sem volt a cégcsoport likviditási problémáinak megoldására és ebben a vezetők sem hittek. Steiner Gábor arra is kitért, hogy a bizonyítékok olyan zárt logikai rendszert alkottak, amelyek egyértelműen alátámasztották a vádlottak bűnösségét.

Az ítélet nem jogerős, miután a védelem és az ügyészség is fellebbezett. Tarsolyt és Mayert végül bűnügyi felügyelet alá helyezte a bíróság, így a rendőröknek nem kellett őket elvezetniük. 

De mi is volt az a Quaestor- ügy?

A rendszerváltozás utáni legnagyobb pénzintézeti csalásra, illetve brókerbotrányra 2015 márciusában elején derült fény, amikor több pénzügyi cég (így a Buda-Cash) csődje miatt a kisbefektetők meg akartak szabadulni részvényeiktől Quaestor részvényeiktől. Ez a Postabank bedőléséhez hasonlítható pénzügyi pánik mindent borított, a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett be.

Egy nappal később a Magyar Nemzeti Bank közölte, részlegesen felfüggeszti a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, a csoport élére pedig felügyeleti biztost rendeltek ki, a be és kifizetéseket zárolták, a kisbefektetők pedig futhattak a pénzük után.

Fiktív kötvények

A jegybaki vizsgálat megállapította, hogy 

A nyomozás azonnal megindult, rövidesen több személyt is őrizetbe vettek. 2015. március 29-én két társával együtt előzetes letartóztatásba helyezték Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Az ügyben 2016-ban emelt vádat a Fővárosi Főügyészség összesen 11 személlyel szemben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.

Nehéz kezdet, nehéz folytatás

A tárgyalássorozat 2016 áprilisában kezdődött, de már ekkor gondok adódtak, a törvényszék ugyanis az előkészítő ülésen a vádirat hiányosságainak pótlására hívta fel a főügyészséget. A per végül júliusban kezdődött el ténylegesen.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli volt. 

A Fővárosi Törvényszék összesen 359 tárgyalási napot tartott a perben, ezekből 193 napon tanúk kihallgatására, 73 napon pedig szakértők meghallgatására került sor. A törvényszék tájékoztatása szerint az ügy sokdimenziós voltát és nehézségét igen jól érzékelteti az a tény is, hogy az eljárás bírósági szakaszában 17 új szakértő kirendelése vált szükségessé. A kirendelt szakértők közül 6 szakértő kizárásáról és 2 további szakértő felmentéséről kellett döntenie a bíróságnak.

A Questor-ügy egyik mellékszálában Tarsoly Csabát 2023-ban jogerősen két év börtönre ítélték, hűtlen kezelés, pénzmosás és más bűncselekmények miatt