Bohóc a gáton

Nyitókép forrása: Magyar Péter Facebook-oldala

„Az árvízi helyzetről szóló drámai tudósítások zöme Magyar Péterre is kitér. Nagyon helyes. Egy igazi sajtóbeszámoló adjon hírt a katasztrófa minden eleméről. A katasztrófaturistákról is.

Bőséges a Magyar-választék. Amikor e sorokat írom, így szól a Tisza Párt elnökének legfrissebb bejegyzése (Sulyok Tamás államfő a címzett): »Egy köztársasági elnöknek ilyen súlyos árvízi helyzetben kötelessége lenne a nemzethez szólnia, ha már az nem jut eszébe, hogy meglátogassa a gátakon napok óta megfeszített munkát végző több tízezer önkéntes honfitársát.«

Talán mondani sem kell, a kéretlen ceremóniamester kapitális hazugságával állunk szemben; Magyarország államfője személyesen ellenőrizte az árvízi munkálatokat. (Szerdán például a Komárom–Esztergom vármegyei Neszmélyre, tegnap Pilismarótra látogatott.) Más kérdés, hogy Hej-Vargáné nem sokat törődik az ilyesmivel. Talán épp egy fotogén nyúlgáttal szelfizett… A túlmozgásos embernek csak az a fontos, hogy róla szóljanak a hírek. Neki a köztársasági elnök is csupán egy kellék az ő leendő árvízi hajós szobrához, akárcsak a megáradt folyó, a gátakon küzdő emberek. Vagy az a vadonatúj lapát is, amelyet oly szerencsétlenül szorongat ez a gumicsizmába bújt, zsákolni próbálkozó bohóc, hogy nézni is rémisztő. (Még a parasztot mímelő Rákosi Mátyás is ügyesebben morzsolgatta a búzakalászt annakidején a gabonatábla közepén.)

Sose gondoltam volna, hogy egyszer még megértőn fogom olvasni Gyurcsány Ferenc kesergő bejegyzéseit arról, hogy ez a nyomulós gatyadizájner milyen gátlástalanul ütötte ki őt a nyeregből.”

***