Így hazudnak ők – Megint lebukott Nyáry Krisztián

Nyitókép: Földházi Árpád

„Nyáry Krisztián évek óta tetszeleg az elhivatott és megbízható irodalomtörténész szerepében, meghülyítve a kevésbé körültekintő és kevésbé igényes embereket, pedig valójában csak egységsugarú balliberális propagandista – sosem volt más, és valószínűleg már nem is lesz. A politikai bukás után csak az eszközein változtatott, a tevékenységén és a céljain nem. Elsősorban régóta halott magyar hírességek életébe magyaráz bele olyan dolgokat, amelyeken keresztül sulykolhatja a ballib agymosást, de Papp Lacival csúnyán befürdött, mert még túl sokan élnek a közvetlen családtagjai közül, akik lebuktathatták Nyáry hazudozását. Nem beszélve az alattomos propagandájáról, amit szintén nem hagytak szó nélkül.

Nyáry Krisztián műfaja a bulvár. Csupán annyi a trükkje, hogy az ő történeteinek szereplői nem valóságshow villalakók, popénekesek, instacelebek meg dubajozásból karriert indított megyei szépségkirálynők, hanem kezdetben a magyar magaskultúrához sorolt irodalmárok. Nyáry összekacsintott az olvasóival, akik nyilván szívesen gondolják magukról, hogy amikor az iskolai tananyagból ismert, kanonizált írók és költők bulvárosított szerelmi életét olvassák, akkor tulajdonképpen magaskultúrát fogyasztanak.

Ez Nyáry terméke, amellyel nagyon sok egyszerű embert hülyít be, de nem egy igénytelen magyartanárnő is odavan ezért. A szívhez szóló történetek úgy kereteződnek, hogy észrevétlenül a kortárs woke-liberalizmus alátámasztásaiként működjenek, legyen szó homoszexualitásról, feminizmusról és az idegen felmagasztalásáról. Az íróknál, költőknél és más szereplőinél rendre megtalálja azt a főhőst vagy a feleségét, a barátját, az unokahúga apjának a féltestvérét, aki valami dicséretes dolgot csinált, és nem egyszerűen magyar.

Mindig különös hangsúly helyeződik arra, hogy a megsüvegelendő ember zsidó, sváb, tót, cigány, román, örmény vagy valami más idegen származású, esetleg homoszexuális volt. Nem lehetnek egyszerűen csak magyarok, hiszen a magyarok általános minőségben elmaradnak másoktól.

Ha valaki csak magyar, akkor az lehetőleg problémás alak, náci kollaboráns, de minimum rosszindulatú, intoleráns szereplő, aki keresztbe tesz a woke korabeli előfutárainak. Vagy esetleg homoszexuális – amit Kölcseyre akart rásütni, hadd feszengjenek a homofób magyarok, hogy a Himnuszuk szerzője egy buzi. Nyáry vérbeli író, aki nem hagyja, hogy az igazság a mondanivalója útjába álljon.”

***