Ebben az országban a nők elleni erőszak keresztényi

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

„MEGKÉRDEZTEK, HOGY ÖRÜLÖK-E ANNAK, HOGY POFÁN VERTÉK PUZSÉRT?

Ez az írásom talán meg fog lepni némelyeket, mégis papírra vetem. Eddig nem szóltam hozzá ahhoz a hetek óta tartó celebbotrányhoz, hogy Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok propagandistája – mert ne nevezzük újságírónak! – pofán verte a nyílt utcán Puzsért. Miért is? Mert a benne rejlő büszke díszheteró hím nem bírta elviselni, hogy Puzsér egy szatirikus gúnyiratban úgy küldte el az anyjába, mintha kidobta volna a számára már teherré vált, de a szerelem lázában kelletlenül még mindig rajta csüngő szeretőjét. Ábrahám állítólag attól borult ki a legjobban, hogy a szöveg – és gondolom a fotó kapcsán –  a gyerekei és a családja azt hihette a papáról, hogy b*zi. Meg a származása körüli ironizálás sem tetszhetett neki, amikor Puzsér felidézte Ábrahám – eredeti nevén Rostás Tibor – névváltoztatását, aki szerinte politikai érvényesülésből váltott cigányból zsidóra, vagyis az egyik gyűlölt kisebbségből a másikba. De miért írok erről most én is? És miért ekkora fáziskéséssel?

Azért, mert néhány napja beültem egy taxiba és egészen váratlanul a következő kérdést kaptam a sofőrtől: „Örül annak, hogy pofán verték az ellenségét?« Eltartott egy röpke pillanatig, amíg leesett, hogy felismert engem a kedves taxis és csak a kedvemben akart járni. Mondjuk az még inkább meglepett, hogy annyira követi a munkásságomat, hogy emlékezett arra, hogy Puzsér néhányszor belém szállt, hol itt, hol ott. Hol egy írásában, hol a Spirit FM műsorában. De én soha nem gondoltam Puzsérra ellenségemként. Ezt rögtön meg is jegyeztem neki a válaszomban.

Puzsérral nagyon sok témában másként gondolkodunk, vannak olyan dolgok, amelyekben kifejezetten veszélyesnek is tartom azt a fajta hatalmat, amivel rendelkezik a saját láthatósága és ismertsége által. De ő nekem nem ellenségem! Főképpen azért, mert alapvetően sok mindenben tulajdonképpen egy oldalon állunk. Legalábbis én ezt látom, mert olyan ember vagyok, aki igyekszik mindig azt keresni, ami a másikkal összeköti és nem azt, ami szétválasztja. Személyesen még sosem sikerült beszélgetnünk, ott nyilván sok minden kiderülne.

Szóval a taxis véleménye szerint örvendetes dolog, hogy Puzsért képen vágta egy figura, akivel évek óta számos vitájuk volt és ment az adok-kapok. Ábrahám és a mellette kiállók szerint egy igazi tökös férfi sokáig tűr, de aztán ha a másik átlépi a vörös vonalat, üt, hogy megvédje a saját és családja becsületét.

Én csak azt nem értem, hogy miért lenne szégyen az, ha valaki b*zi? Mert ugye itt ez a kiinduló premissza. Hiszen becsületsértést csak olyan dologgal lehet elkövetni, ami megsérti egy személy emberi méltóságát. Viszont attól, hogy a Fideszes metauniverzumban a homosze.xualitás szégyen és mindenki, aki meleg megvetendő, leköphető, fúj fertő, valójában ez a vélekedés a súlyos becsületsértés! Sőt emberek méltóságának lábbal tiprása! Én elhiszem, hogy Rostás/Ábrahám világában valaki lehet az utálat tárgya csupán azért, mert homosze.xuális, én viszont már hosszú évek óta pont az ellen küzdök, hogy ne legyenek ilyen szubkultúrák Magyarországon. És ne engedjük meg az ország vezetésének azt, hogy putyini mintára tovább terjessze a legelvetemültebb homofóbiát.

Mivel Ábrahám is azok közé tartozik, aki kormánypropagandistaként konkrétan abból él, hogy az embertelenséget és mások bántását normalitássá tegye, felháborodását és sértődöttségét olcsó cirkusznak tartom. (Mivel nem ismerem és nem is érdekel, hogy mi folyt köztük az elmúlt években, ezért véleményem megformálásában a konkrét erő.szakot kiváltó Fb -posztra szorítkozom.)

Azt sem egészen értem, hogy Fideszes propagandista-képzőben miért nem tanítják meg legalább a legalapvetőbb irodalmi műfajokat? Ha ilyen képzés lenne – és nem csak csúcsra járatott gyűlölködés-tréning – akkor lehet, Ábrahám is értené, mit jelent az a szó, hogy stílus vagy hogy műfaj. Nehezebb akadály talán, de idővel megugorható, mit jelent a szatirikus gúnyirat.
És akkor a végére a pofán-verésről alkotott véleményem. Mit mondtam a taxisnak? »Puzsérral valóban volt már konfliktusunk, ezért talán még hitelesebb is az, amit mondok: a fizikai erőszakot soha semmilyen körülmények között nem tartom a véleménynyilvánítás elfogadható eszközének!«

Semmilyen ok nem legitimálja! Nem engedhetjük meg semmilyen körülmények között, hogy az online erő.szak átlépjen offline erő.szakba! Mert átfog. Ez az ügy az első lépés efelé. Később meg majd jöhetnek a nyílt utcán végrehajtott becsületgyilkosságok, mint oly sok országban ezen a szerencsétlen Föld nevű bolygón, ahol a fékevesztett populisták, meg a velük szövetkező vallási fundamentalisták véglegesen átvették a hatalmat a normalitás felett. 
Mi ezt nem engedhetjük meg nekik! Ezért még egyszer elmondom: a fizikai erő.szak soha semmilyen körülmények között nem lehet válasz semmiféle kritikára!

P. S. Mihelyst megjelennek a posztomnál a frusztrált, unalmukban nőverő hozzászólók, azonnal visszaveszek a kommentelés lehetőségét. Mert ugye ebben az országban a nők elleni erő.szak is keresztényi...”