„Egyetértek Trump elnökkel: itt az ideje a tűzszünetnek” – mondja Fred Fleitz, az America First Policy Institute Center for American Security alelnöke. Az interjú elkészítésében Ernyei Magor, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója működött közre.
nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Fred Fleitz, az America First Policy Institute Center for American Security alelnöke a Nemzetbiztonsági Tanács kabinetfőnöke és ügyvezető titkára volt Donald Trump kormányzása alatt, egykori CIA-elemző és hírkommentátor. Részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Trump 2024 márciusában Mar-a-lagóban tartott találkozóján is. Az America First Policy Institute (AFPI) és az Alapjogokért Központ szoros partnerek, s az elmúlt években számos projektben működtek együtt.
Az America First Policy Institute gondozásában nemrég megjelent, An America First Approach to U.S. National Security című kötet részletesen tárgyalja, mit kellene tennie a következő Trump-kormányzatnak azért, hogy Amerika erejét és globális elrettentő képességét újraépítse, valamint, hogy helyreállítsa a békét és a stabilitást a nemzetközi színtéren. Mit jelent az America First jelszava az Egyesült Államok külpolitikájára nézve?
Előre le kell szögeznem, nem Donald Trump nevében nevében beszélek, nem is vagyok a kampánycsapatának a tagja. A könyv azért fontos, mert elmagyarázza az első Trump-adminisztráció sikeres külpolitikáját, amely valóban a béke időszakát hozta el a világ számára. Most azt mondjuk, Amerika az első, ami a külföldi közönség számára talán nem túl vonzó, azt is sugallhatja, hogy nekünk kizárólag Amerika számít, az ország elszigetelődik. Ez nem így van. Ez egy olyan filozófia, amihez erős és határozott amerikai elnök kell, aki képes arra, hogy országunkat távol tartsa a szükségtelen háborúktól és kész arra, hogy szükség esetén, körültekintően katonai erőt alkalmazzon.
Együtt kell működnünk a szövetségeseinkkel, biztosítani kell, hogy a szövetség tagjai gondoskodjanak magukról, ahogy azt is, hogy a hadseregünk erős és modern legyen.
Ez nem az izolacionizmus újraéledése?
Tévedés, hogy Trump vagy az America First mozgalom izolacionista. Ez a képzavar egyszerűen ellentmond Trump első kormányzása idején elért eredményeinek: az elnök tető alá hozta az Ábrahám Egyezményeket, amely az arab-izraeli viszony rendezésében egy mérföldkő volt, az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költöztette, Kim Dzsong Unnal személyesen találkozott, valamint Putyinnal és Hszi kínai elnökkel tárgyalt. A mainstream média szereti Trumpot és a republikánusokat „elszigeteltként” beállítani, de ez a kép egyszerűen hamis.
Az USA együttműködik a szövetségeseivel, miközben fenntartja magának a jogot, hogy önállóan döntsön arról, miképp jár el például a globális biztonság kérdésében.
Amikor Trump Szingapúrban csúcstalálkozót tartott Kim Dzsong Unnal, nem a szokásos hatoldalú tárgyalást folytatta le, hiszen Észak-Koreával nincs értelme olyan megbeszéléseket tartani, ahol Oroszország és Kína is tárgyalóasztalhoz ül. Ezért négyszemközt találkozott az észak-koreai vezetővel, ami helyes, határozott döntés volt. Ha Trump visszatér a Fehér Házba, ismét erre a határozottságra számíthatunk. Amikor az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költöztette, az ENSZ és Európa is ellenezte, mégis ez volt a helyes döntés. Vagyis a lényeg: az országunk és az amerikai nép érdekében cselekszünk, és nem engedünk a baloldali globális elitnek.
Magyarország és az Egyesült Államok, különösen az amerikai Republikánusok sok mindenben egyetértettek, Trump idején számos megállapodást sikerült tető alá hozni, szemben a Biden-adminisztrációval. Új könyvében azt írja, amit Trump is mondott a Zelenszkij elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során: az ukrajnai háborúnak véget kell vetni, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ez rövid távon hogyan érhető el?
Kelloggal közösen írt könyvünkben van egy fejezet, amely egy különálló tanulmány, ami nagy sajtóvisszhangot is kapott. Félreértelmezték: béketervként kezdett el futni. Csakhogy ez nem egy béketerv. Bemutatja, hogy Biden elhibázott politikája – amivel NATO-tagságot ígért Zelenszkijnek, de azt nem tudta teljesíteni – vezetett odáig, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát. Ez természetesen nem menti fel Putyint.
Egy tökéletes világban Putyint háborús bűnösként kellene elítélni, ez azonban nem fog megtörténni, Biden rossz ütemérzéke csak rontott a helyzeten,
hiszen rögtön az elején nem adott Ukrajnának olyan fegyvereket, amelyek a győzelemhez vagy az oroszok visszaszorításához szükségesek lettek volna. Ezzel sok tíz-százezer ember életét lehetett volna megmenteni. Ami ennél azonban még rosszabb, hogy amióta eszkalálódott a háború, Biden és Zelenszkij minden lehetőséget elutasít, ami azt lezárhatná.
Ellenérvként szokás felhozni, hogy az oroszok nem tarthatják meg a megszerzett ukrán területeket, ki kell onnan őket söpörni.
Ezt megértem. Az emberek természetszerűleg ezt az állapotot igazságtalannak tartják, de őszintén szólva, ezt a kérdést 2022-ben kellett volna kezelni, amikor Oroszországot talán visszaszoríthatták volna. Azóta már egy másik világban élünk. Oroszország beásta magát, és Ukrajna nem fogja fegyveres erővel visszaszorítani őket. Más megközelítésre van szükség, és egyetértek Trump elnökkel: itt az ideje, hogy abbahagyjuk a harcokat. Aggódom, hogy ez egy elhúzódó, kimerítő háború lesz, amely fiatal ukrán fiatal férfiak teljes generációját fogja megsemmisíteni, a frontvonal nem fog elmozdulni, végül pedig Ukrajna veszíteni fog. Tehát, amit én javaslok, amit le is írunk: az a tűzszünet.
Tárgyalásokra van szükségünk. Nem azt mondom, hogy Ukrajnának területeket kell feladnia, de azt tartom az egyetlen járható útnak, hogy a felek tárgyalások során egyezzenek meg.
Remélem, egy nap lesz egy olyan békejavaslat, amellyel mindkét fél együtt tud élni. Ha ez sikerül, Ukrajna sikeres demokráciává és gazdasággá válhat.
Európában nem sok olyan hang van, amely a tárgyalások mellett érvel, kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az Önök miniszterelnöke az egyetlen volt a NATO-csúcson, aki konzekvensen ezt követeli. Sokat írtam erről, és átnéztem Joe Biden NATO-csúcson tett nyitónyilatkozatát és a záróközleményét. Mindkettőből hiányoznak a tűzszünet és a béketárgyalás szavak. Úgy tűnik, mintha Orbán miniszterelnökön kívül senki más nem akart volna véget vetni a háborúnak a csúcstalálkozón.
Sokan közülünk Európában azt sem értik, mit csinál eközben az európai elit, nincs stratégiájuk az ukrajnai háború befejezésére. A novemberi amerikai választások eredménye jobb helyzetbe hozhat minket a tűzszünetet szorgalmazásában.
Orbán Viktorra nagy nyomás nehezedett, amiért találkozott Zelenszkijjel és Putyinnal, közvetlenül azután, hogy ő lett az EU soros elnöke.
Miért nem próbál minden uniós vezető találkozni Putyinnal és Zelenszkijjel a háború befejezése érdekében? Miért nem hajlandóak még csak beszélni sem a konfliktus lehetséges befejezéséről? Mi ennek a logikája?
Én nagyon kritikus vagyok Bidennel szemben, aki 2022 februárja óta nem beszélt Putyinnal. Ennek az a következménye, hogy a háború lezárásának és befolyásolásának lehetősége kicsúszott az irányításunk alól.
Térjünk át a Közel-Keletre, ahol ismét kiújult egy konfliktus, amelynek globális következményei vannak! Az első Trump-kormányzatnak sikeres terve volt arra, hogy az Ábrahám-egyezménnyel stabilitást és potenciális békét hozzon. Magyarország támogatta, és az Európai Unió egyetlen országaként kapott meghívást a Fehér Házba, amikor a megállapodásokat aláírták. 2023. október 7-e után hogyan támogathatjuk tovább Izraelt, és mit tehetünk hosszú távon a közel-keleti stabilitás érdekében?
A magyar kormány és miniszterelnök hatalmas elismerést érdemel Izrael Állam rendíthetetlen támogatásáért, különösen történelmének e rendkívül nehéz időszakában. Az Egyesült Államok számára elképzelhetetlen, hogy zavar legyen az USA és Izrael között. Aggódom amiatt, hogy a Biden-kormányzat ismételten nyilvánosan hadakozik az izraeli kormánnyal, és nagyobb nyomást gyakorol Izraelre azzal, hogy fejezze be a háborút, mint magára a Hamászra a túszok szabadon bocsátása vonatkozásában.
Büszke vagyok Trump elnökre, amiért a republikánus nemzeti konvención tartott beszédében világosan kimondta: „Hozzátok őket haza!”
Bárcsak Biden elnök és Harris alelnök is ezt mondaná minden nyilvános nyilatkozatában. Nemrégiben értesültünk olyan túszok haláláról, akik nyilvánvalóan már hónapokkal korábban meghaltak, előtte pedig földalatti csatornákban, nyomorban éltek. A Hamász terroristái szörnyetegek, és Izraelnek el kell pusztítania őket. A háború befejezéséhez a Hamásznak át kell adnia a túszokat. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek ki kell állniuk Izrael mellett és a Hamász ellen, hiszen a Hamász célja elpusztítani Izraelt. Békét akarunk a Közel-Keleten és a palesztinokkal, de ehhez a palesztin nép deradikalizálására van szükség. Ha a palesztinok arra nevelik a gyerekeiket, hogy gyűlöljék és elpusztítsák Izraelt, hogyan tudnánk olyan államot létrehozni számukra, amelyet nem használnának bázisként Izrael újbóli megtámadására? Valahányszor azt hallom a liberálisoktól, hogy kétállami megoldásra van szükségünk, én azt mondom, a kétállami megoldás halott.
Eközben a nyugati egyetemeken az antiszemitizmus meghatározó narratívává vált, Hamász-párti tüntetéseket szerveznek, ami a sikertelen migrációs politika következménye. Ezzel szemben a magyar kormány az erős határvédelmet szorgalmazza, 2015-től sikerült is megállítani az illegális migránsok áramlását a határainkon. Az USA-ban most hasonló probléma mutatkozik a nyitott határokkal. Milyen politikát lát maga előtt a második Trump-kormányzatban, ami véget vethet a nyitott határoknak?
Orbán hősiesen elutasította az Európai Unió azon követelését, hogy Magyarország fogadjon be illegális migránsokat olyan országokból, ahol radikális iszlamista terrorista csoportok vannak jelen. Ezért a terrorizmus, a bűnözés, a nemi erőszak egész Európában tapasztalható volt, kivéve Magyarországon. Ez az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök és Trump elnök nagyon jól szót értenek, mert tudják, hogy a kontrollálatlan bevándorlás óriási belbiztonsági fenyegetést jelent. Magyarország ezt érti, az EU többi része egyszerűen nem. És
ezek a liberális globalisták, akik az európai országokat irányítják, tönkreteszik Európát. Szó szerint. Örülök, hogy Magyarország nem ment bele ebbe.
Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy Lengyelország is ezt az álláspontot képviseli. Nem tudom, hogy Lengyelország most merre tart, de az Egyesült Államokban az illegális migránsok inváziójával állunk szemben. Ez nem jó. Azt hiszem, azóta, hogy Joe Biden elnök lett, már több, mint 11 millióan jöttek be. Ennek véget kell vetni, mert a legtöbb ilyen migráns katonakorú fiatal férfi, nem ártatlan családokról van szó. Vajon közülük hányan terroristák, hírszerzők vagy drogkereskedők? Szerintem jelentős számban. Ez óriási biztonsági kihívás. Ha Trump megnyeri a választásokat, akkor nem lesz könnyű dolga, hogy kitoloncolja ezeket az embereket és megvédje az országot.
Hogyan látja az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjét és az olyan szervezetek szerepét, mint az AFPI vagy az Alapjogokért Központ abban, hogy közelebb hozzák egymáshoz országainkat és erősítsék a hasonlóan gondolkodók közötti kapcsolatot?
Ha Trump lesz az elnök, a globális biztonság kérdése átalakul. Amerika ellenfelei kihasználják Biden gyengeségét. Biden fő problémája és ellensége az éghajlatváltozás, ami nevetséges. Minden alkalommal, amikor a kínaiak, az oroszok és az irániak ezt hallják, nevetnek, mert tudják, hogy szabad kezet kapnak bármiben, amíg Biden az elnök. Ez meg fog változni, amikor Trump hivatalba lép, változást fogunk látni Európában is, hiszen az európai emberek megelégelték, hogy a baloldali kormányok veszélyeztetik a biztonságukat. Ezt látjuk Olaszországban és Franciaországban, és szerintem végül az Egyesült Királyságban is látni fogjuk. Amikor Trump hivatalba lép, Magyarországnak kiemelt helye lesz az USA szövetségesei között a bevándorlással és az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos álláspontja miatt. Nagy reményeket fűzök ehhez a kapcsolathoz. Ha Harris alelnök nyer, akkor lehet, nem lesz ilyen rózsás a helyzet.
Ami az agytrösztjeinket illeti: erősödni fog a kapcsolatunk a következő években.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Fehér Ház 152 millió dollárt kér a 2027-es költségvetésben az Alcatraz újjáépítésének elindítására.
Az amerikai elnök szerint a folyamat eredményeként „ömleni fog” az olaj az egész világra.
Mit tanulhat a magyar jobboldal Trump 2024-es kampányából? Tényleg Európa legszegényebb országa vagyunk, vagy a statisztikák mögött egy sikeres gazdasági modell áll? És miért költöznek egyre többen a Balatonhoz Németországból, miközben Berlin távolságtartó marad Magyarországgal?
Trump is megszólalt a hírszerzési értesülésekről.
Friss hírszerzési bomba: az ukrán segélyek valójában a modern történelem legnagyobb politikai korrupciós gépezetét táplálhatják.
Amely szerint Zelenszkijék Biden kampányát tolták volna meg milliárdokkal.
Az iráni állami média sikerként könyvelte el a történteket.
A miniszter a Tisza Párt programjáról azt mondta, hogy az „áremelést, adóemelést és privatizációt” jelentene.
