Régóta érett: magyar ember előtt tiszteleg Washington
A megemlékezés október 25-én volt a washingtoni Kossuth Házban.
Egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy a szobor kiállítása után azonnal megindult az agresszió ellene és készítője ellen a közösségi médiában.
Nyitókép: Youtube-képernyőfotó
„Még reggel láttam ezt a csodálatosan tabudöntögető, feminista Mária szobrot a Lean in Femspace oldalán és mindenképpen akartam írni róla egy ujjongó bejegyzést! Hogy milyen remek Esther Strauß egyedülálló és merész alkotása, ami Máriát valódi hús-vér nőként merte ábrázolni, ráadásul a szülése pillanatában. Ilyen bátorságot az elmúlt kétezer évben egyetlen férfi alkotó sem engedett meg magának. Talán azért nem, mert fogalmuk sem volt arról, hogy mit kezdjenek azzal a katolikus dogmával, hogy Mária szűzen fogant, szűz maradt szülés közben és utána is. Valószínű, hogy ezt csak úgy bírták elgondolni, hogy az újszülött Jézus valami rendhagyó módon kikerült Mária testéből, de azt elképzelni, hogy őt egy anya pont úgy szülte a világra, ahogy az összes többi ember is a világra jön ezen a földön, vérben és mocsokban, az szentségtörésnek minősült volna. Nem véletlen tehát, hogy a megnyitó után már a negyedik napon (!), azaz ma délelőtt megjelent egy magát egészen bizonyosan hívő kereszténynek gondoló vandál, aki az egy és szent igazság nevében – amit természetesen ő maga birtokol – lefűrészelte a szerencsétlen szobor fejét! Hiszen nehogy már, hogy egy ilyen blaszfémia bekerülhessen a linzi Szt. Mária székesegyházba!
Az csak egy dolog, hogy ezen a faszobron mintegy 200 órát dolgozott a faragóművész, akinek a munkáját vandál módon tönkre tették egy pillanat alatt. Az pedig egy másik, hogy megint erőszakot követtek el egy női testtel szemben. Konkrétan Mária testével.
(...)
És vajon kik tették ezt? Nyilván a vallási fanatikusok vagy másik nevükön a fundamentalisták. Akik meg vannak győződve arról, hogy csak egyetlen igazság – szemléletmód, ábrázolási stílus, gondolkodás – létezhet. Mégpedig az övüké. Mindenki mást és minden mást pedig el lehet pusztítani. Például le lehet fűrészelni a fejét. És ha ezt ők csinálják, akkor az nem számít egy nő teste meggyalázásának! Sem a művészi szabadság lábbal tiprásának. Hanem számukra hős cselekedet, pont úgy mint amikor a muzul.mán radik.álisok a testükre rögzített bombával berohannak a tömegbe, hogy szent háb.orút vívjanak. Ez is az, egyfajta dzsi.hád, mégpedig keresztényi dzsi.hád!
Azért arra kiváncsi leszek, hogy az osztrák egyház fog-e és mit erre hivatalosan reagálni? Én megtenném a helyükben. Minden szélsőségtől el kell határolódni, ha őrizni akarjuk a normalitás utolsó maradékait!
Ezért ítélem el mélységesen ezt a cselekedetet.”