Szárazságtűrésre „génszerkesztett” vetőmagokat kellene használnunk, de nálunk ez tabu

Nyitókép: Romain Doucelin / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

„Július 2-án azt írta a Facebookon, hogy kukoricából rekordtermés lehet, 10-én arra figyelmeztetett, ha folytatódik a kánikula, hőstressz éri a termést, majd megünnepelte, hogy eleredt az eső. Jó kis eseménynapló.

Idén a napraforgónak, a kukoricának minden passzolt – talajhőmérséklet, nedvesség, napsütés –, bámulatos hozamok ígérkeztek. A Mezőföldön, ahol nekem is vannak érdekeltségeim, a gazdák úgy becsülték, hogy kukoricából hektáronként 12–14 tonnás termésátlag is összejöhet. De beütött a kánikula. Szerencsére bőven volt víz, egyrészt a tavaszi esők miatt a talajban, másrészt a folyók vízállása is meglepően magas. Aztán megjött az eső is: ahol esett, ott hektáronként 10 tonna vagy több is lehet a hozam, ahol nem, ott 3-4 tonna.

Néhány éve azt írta, bele kell törődni, hogy a Kárpát-medence nem alkalmas kajszitermesztésre. Az idén mégis jó termés volt. Hogy van ez?

Miután a tél nem elég hideg, a talaj már februárban felmelegszik, és a szerencsétlen fa úgy érzi, itt a tavasz. Viszont jönnek a fagyok, virágzáskor telibe kapják a sárgabarackot. Húsz hektár ültetvényt kivágtunk. Amíg nem lesznek olyan fajták, amelyek két-három héttel később virágoznak, addig az időjárással összefüggő kockázat megmarad. A klímaváltozásnak más hatásai is vannak: minden gyümölcs korábban érik be. Az országból eltűnik a ribizli, az egres, a málna, termesztésük északra tolódik.”