A magyar miniszterelnök javaslatcsomagát elküldte az Európai Tanács elnökének is.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Miután részleteiben már napvilágot látott, az érthetőség és tisztánlátás érdekében Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nyilvánosságra hozta az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, és Donald Trump korábbi amerikai elnökkel folytatott megbeszélései összefoglaló értékelését, valamint javaslatait, amit Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött el a napokban. Orbán Viktor első pontjában az szerepel, hogy „általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik”.
Személyesen azt tapasztaltam, hogy a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül”
– szerepel a második pontban, míg a harmadikban az áll: „három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta”.
Innentől változtatás nélkül közöljük a miniszterelnök békejavaslatát:
4. „Kína folytatja a nemzetközi dokumentumokban is megfogalmazott politikáját, amely tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel. Kína azonban csak akkor vállal aktívabb szerepet, ha sikerének esélye közel bizonyos. Értékelésük szerint jelenleg ez nem áll fenn.
5. Ami az Egyesült Államokat illeti, a NATO-csúcstalálkozón és a Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim során azt tapasztaltam, hogy az Egyesült Államokat jelenleg erősen lefoglalja az elnökválasztási kampány. A hivatalban lévő elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy versenyben maradjon. Nyilvánvaló, hogy nem képes megváltoztatni az USA jelenlegi háborúpárti politikáját, ezért nem várható el tőle, hogy egy új politikát kezdjen. Amint azt az elmúlt években már sokszor láthattuk, ezekben a helyzetekben a politikai vezetés nélküli bürokrácia a korábbi úton halad tovább.
6. A Trump elnökkel folytatott megbeszélésem során arra a következtetésre jutottam, hogy a külpolitika csak kis szerepet játszik a kampányában, amelyet a belpolitikai kérdések uralnak. Ezért a választásokig nem számíthatunk tőle békekezdeményezésre. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy röviddel választási győzelme után nem vár majd a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni. Erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.
7. Biztos meggyőződésem, hogy Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó.
8. Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében az USA háborúpárti politikáját másolta. Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk vagy politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy a jövőben ésszerű-e ennek a politikának a folytatása. A jelenlegi helyzetben egy erős erkölcsi és racionális alapokon nyugvó lehetőséget találhatunk arra, hogy új fejezetet kezdjünk politikánkban. Ebben az új fejezetben erőfeszítéseket tehetnénk a feszültségek csökkentésére és/vagy megteremthetnénk a feltételeket egy ideiglenes tűzszünethez és/vagy béketárgyalások megkezdéséhez.
9. Javaslom, hogy kezdeményezzünk vitát a következő javaslatokról:
10. Remélem, hogy jelentéseim és javaslataim hasznos hozzájárulásnak bizonyulhatnak az esetleges javaslatokhoz és kezdeményezésekhez, amelyeket Ön egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt”.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Már persze csak Merzhez képest, aki azonnal küldené a legféltettebb német fegyvereket Ukrajnának.
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Tárgyalt vagy nem tárgyalt Trump Putyinnal? A helyzet zavaros, a német védelmi miniszter mindenesetre már most tart egy amerikai-orosz alkutól.
Ha ez igaz, tektonikus mozgások indulhatnak el Európában.
Az Ukrinform jelentése szerint legalább egy ember meghalt a támadásban.
