Az idő a békepolitika oldalán áll – Orbán Viktor tusványosi beszéde a Mandineren (VIDEÓ)

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor még 2023-ban úgy zárta a tusványosi beszédét, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2024-ben már nemcsak a 2030-ig zajló eseményekről tud politikai előrejelzést adni, hanem arról is, hogy milyen lehet a világ 2030 és 2040 között. Elemzők azt várják, hogy a miniszterelnök szombati beszéde, hasonlóan a tíz évvel ezelőttihez, évekre beszédtémát ad majd. 

A kormányfő csütörtökön érkezett meg Tusnádfürdőre, meglehetősen huszárosan. Pénteken pedig arról posztolt a közösségi médiában, hogy már a tusványosi beszédét írja.

A színpadon az elmúlt 33 esztendőben már megszokott trió, (balról jobbra haladva) Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László köszöntötte az érdeklődőket.

 – hangsúlyozta a beszéd témáját Németh Zsolt, a Fidesz alapító tagja a felvezetőjében. Kiemelte, hogy megakapult a Patrióták Európáért pártszövetség, és a harmadik legnagyobb erő lett Brüsszelben, 84 képviselővel – s amely nemzetközi szövetségről minden bizonnyal a miniszterelnök úr is beszélni fog.

Tőkés László püspök bevezető beszédében elmondta: reméli, hogy

és csatlakozik a Patrióták Európáért pártszövetséghez. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke többször is kifejtette, hogy pártja nem kíván kilépni a Néppártból – egyelőre. Tusványoson arról beszélt, hogy balra csúszott a Néppárt, de még menthető.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszéde elején kijelentette: örül, hogy idén nem kapott diplomácia demarsot a bukarestiekről. Tavaly azt mondta, hogy a román miniszterelnökkel egy szép barátság kezdetén van, idén pedig azt, hogy „haladunk”. Megjegyezte, a Budapest-Bukarest gyorsvasútról és románia schengeni tagságáról is tárgyaltak.

A globális folyamatokról elmondta a miniszterelnök, hogy a világ lassan, de elmozdul a békepárti politika irányába. Kiemelte, hogy mai beszédének 3 fő témája van:

„A háború a mi piros pirulánk” – idézte fel a Mátrix c. filmet. Ha a kék pirulát választjuk, akkor maradhatunk a látszatvilágban, de a háborút kaptuk meg, „ezt kell lenyelnünk”. A miniszterelnök szerint a háború egy eddig nem ismert, teljesen más perspektívát ad. Ebben a valóságban elvesztik erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a politikusok taktikai füllentései.

 – szögezte le. A háborúban brutális veszteségeket szenvednek a felek, százezres nagyságrendben, „ennek ellenére mégsem akarnak megegyezni [...] mert azt hiszik, hogy győzhetnek”.

Az ukránok azt hiszik, hogy ők valójában önvédelemben vannak, az oroszok pedig azt gondolják, hogy az ukránoknak meg van ígérve a NATO-tagság, ők pedig nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon.

Az elmúlt években ahhoz voltunk szokva, hogy az Egyesült Államok Kínát tálalta ellenfelének, most pedig azt látjuk, hogy Oroszországgal vív proxyháborút. Feltette a miniszterelnök a nagy kérdést: mi a logika abban, hogy Amerika egy tömbbe helyezi a két nagyhatalmat?

Ukrajna új létértelmet talált a háborúban a miniszterelnök szerint. Kifejtette: az ország eddig ütközőzóna volt, most viszont feltűnt előtte a Nyugathoz tartozás perspektívája.

Az európai politika összeomlott, feladta az önvédelmét, az USA politikáját követi, akár az önsorsrontás árán is. A szankciók felviszik az energia árát, és hogy szó nélkül hagyjuk az Északi áramlat felrobbantását, ezt a

A francia-német tengely megbukott – szögezte le a miniszterelnök. A háború kezdete óta kiépült egy London-Varsó-Kijev és egy Balti-államok tengely. A lengyelek például korábban még kikerülték a francia-német tengelyt, Lengyelországot akarja megtenni Amerika első számú támaszpontjának Európában, ellensúlyozandó a németeket és az oroszokat.

Orbán Viktor szerint az a terv, hogy Oroszországot meggyengyítsék, a németeket pedig túlfejlődjék a lengyelek – ezért is hátráltak ki a V4-ekből.

Megjegyezte, nem látott a lengyelekéhez fogható, mélyen szemforgató politikát, hiszen 

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Európa nyugati fele már egy poszt-nemzetállami nézőpontból figyeli a világot. Ez a kérdés az Egyesült Államok kapcsán is, hogy Trump vissza tudja-e emelni a poszt-nemzetállami állapotból a nemzetállami szintre. Ezért akarják Trumpot kiiktatni, tette hozzá. „Ne legyen kétségünk, az ami történt, nem biztos, hogy az utolsó kísérlet volt a kampányban”. Trump kapcsán elmondta a miniszterelnök, hogy a pénteki napon beszélt a volt elnökkel, 

A poszt-nemzeti gondolkodásról

A miniszterelnök kifejtette, hogy az 1960-as évekig kell visszamenni, hogy valaki megértse a nyugati poszt-nemzeti gondolkodás létrejöttének okát: a szexuális forradalom, a diáklázadások a kifejezései voltak annak, hogy az egyén szabadabb lesz, megszabadul a kollektíváktól, csak épp azóta kiderült, hogy az egyén csak közösségekben válhat igazán naggyá. 

A nagyság titka Orbán Viktor szerint az, hogy képes legyen az ember arra, hogy valami önmagánál nagyobbat szolgáljon, Istent, hazát, családot.

De a Nyugaton nagyság helyett nagyképűség érezhető, a feleslegesség érzete pedig agresszivitást szül, s megjelent új embertípusként az agresszív törpe.

Második pont: olyan változás jön, amire ötszáz éve nem volt példa

Második nagy témájához érve Magyarország miniszterelnöke kifejtette, hogy régen a változások nyugatos módon történtek, Nyugatról jött a változás, ám most világrendszerváltás történik – Ázsia irányából.

 – szögezte le, majd megemlítette a BRICS-et és a Shanghai fórumot. Egyre több helyen ott van a technológiai és a tőkeelőny, ott van a legtöbb pénz, ott vannak a legnagyobb pénzügyi alapok, ott lesznek a világ legjobb egyetemei, és mi, nyugatiak még az oroszokat is beletoltuk ebbe a tömbbe.

És az élvez majd elsőséget, hogy egész Észak-Amerikát megerősítsék. „America first!” – komolyan kell venni. Mindenhol tőkebevonzó képességet növelnek. Meg fogják fizettetni a biztonság árát velünk, európaiakkal, a NATO-val, és megindítják a hatalmas infrastruktúrafejlesztést.

Európa lehetősége a „skanzen”: az USA alá betagozódva, de fejlődési lehetőségek nélkül; a másik opció pedig a stratégiai autonómia, vagyis az, hogy Európa felveszi a versenyt a világelsőségért – aminek az egyik fontos eleme, hogy a háború után új kiegyezést kell kötni Oroszországgal.

Ukrajna nem lehet se NATO-, se uniós tag, a lengyeleknek pedig vissza kell térniük Közép-Európába.

Harmadik pont: a világrendszerváltás veszély vagy lehetőség Magyarország számára?

A miniszterelnök szerint ha nem veszélynek, hanem lehetőségnek látjuk a világrendszerváltást,

A magyar nagystratégia veleje a konnektivitás. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat bezárni se a keleti, se a nyugati világgazdaságba. Nem szállunk be a Kelet elleni blokkosodásba, önálló utat járunk. A nagystratégia második fele a szuverenitás védelme. Le van fektetve a nemzeti szuverenitás gazdasági alapja is. Megvannak a gazdasági bajnokok az összes iparban, amelyek mind kint vannak a nemzetközi térben, ahol versenyképesnek bizonyultak. A piramisban a bajnokok alatt ott vannak a középvállalatok, alattuk pedig a kis- és középvállalkozások.

A szuverenitás alapja, hogy az államadósságot 30 százalék közelébe kell csökkenteni, meg kell jelenni a gazdaságban regionális hitelezőként. Termelőközpontnak kell maradni, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást. Ide tartozik még az egyetemi és innovációs központok kiépítése is.

A magyar társadalomnak pedig szilárdnak és rugalmasnak kell lennie: 2035-re Magyarországnak demográfiailag önfenntartóvá kell válnia Ehhez pedig a háború után a gyermekekért járó adókedvezményt növelni kell, a Nyugat-Európából érkező keresztényeket pedig be kell zsilipelni. „Eddig ők válogattak, most mi”.

A szuverenitásvédelem lényege a nemzeti különbözőségek megtartása, a saját nemzeti karakterünk megtartása: a nyelvőrzés, a keresztény értékek megtartása. A magyar nagystratégiának nem szabad a „Kis-Magyarországból” kiindulnia, így a kormány belátható időn belül kiterjeszti a magyar családtámogatási rendszert az országhatáron túl található magyarok lakta területekre is.

A következő 20-25 évben folyamatos vita lesz a világrendszerváltáshoz való viszonyról, és a politikai ellenfeleink mindig a betagozódás hívei lesznek, a nagystratégia végrehajtását pedig nem „mi” fogjuk befejezni, hanem a mai 20-25 évesek – mondta Orbán Viktor.

Az ellenfelet a liberélis korszellem folyamatosan csatasorba állítja, köztük mindig lesznek latte avokádós, slimfites, öntetszelgő politikusok, míg a nemzeti tábor csak trombitaszóra bújik elő, és a nemzeti zászlót magasra emelők köré gyűlik, éppen ezért fiatal harcosokat kell keresnünk.

 – fejezte be a 33. Tusványos végén tartott beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.