A hírhedt német szélsőbaloldali rohamosztag, a Hammerbande tagja így is pár hónap múlva szabadulhat. Közben elfogtak egy újabb támadót, az ügy elsőrendű vádlottja Ilaria Salis pedig már Giorgia Melonit támadja.
Nyitókép: Edelhoff elfogása (Fotó: police.hu/youtube)
Miközben a 2023 februári budapesti antifa-támadások egyik újabb elkövetőjét fogták el és adták át a magyar hatóságoknak június végén, döntés született a büntetőügy másodrendű vádlottjáról, aki az eljárás elején beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláson való jogáról.
A 31 éves német Tobias Edelhoff a hírhedt német szélsőbaloldali rohamosztag, a Hammerbande tagja, a tavalyi akciók végrehajtóinak kiképzője volt, de a támadás után pár nappal az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről való menekülés közben, társával együtt elfogták a rendőrök.
Bár Edelhoff beismerte tettét, a bűnszervezetben való részvétel miatt így kiszabott három éves fegyházbüntést nem fogadta el, enyhítésért fellebbezett. Mint később kiderült, bejött a számítása, hiszen a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében
jelentősen enyhítette büntetését, 1 év tíz hónapra, amelyet fegyház helyett börtön fokozatban kell letöltenie.
Ezt is ajánljuk a témában
A hírhedt német szélsőbaloldali rohamosztag, a Hammerbande tagja mindössze 1 év tíz hónap börtönt kapott jogerősen, az elsőfokon kiszabott 3 év fegyház helyett.
Azonban ahogy az ítélet is tartalmazza, a büntetésbe beszámítják a letartóztatásban eltöltött időt is, ami azt jelenti, hogy a 2023-ban letartóztatott Hammerbande-tag a másodfokú ítélet kihirdetésekor már letöltötte a jogerősen rá kiszabott büntetés kétharmadát, ezért akár feltételesen szabadlábra is kerülhetett volna.
A Mandiner ez ügyben megkereste a Fővárosi Törvényszéket, amely azt közölte lapunkkal, hogy a bíróság június 17-én hozott végzést a kérdésben, és úgy határozott, hogy
az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú bíróság a döntést július 2-án helybenhagyta, így a végzés jogerőssé vált. Ezzel együtt Edelhoff legkésőbb az év végén szabadulni fog.
Visszatérve a most elfogott elkövetőre, a férfit európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján Berlinben kapták el tavaly decemberben. Miután átadták a magyar hatóságoknak, a rendőrség életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete és súlyos testi sértés bűntett kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki. A férfi megtagadta a vallomástételt. A gyanúsítottat őrizetbe vették, majd a bíróság szökés, elrejtőzés, és bűnismétlés veszélye miatt letartóztatásba helyezte azzal, hogy 30 milliós óvadék esetében bűnügyi felügyeletbe kerülhet. Az ügyészség fellebbezett a végzés ellen, de úgy tudjuk erről még nem döntött a bíróság.
Közben a büntetőügy elsőrendű vádlottja, az európai parlamenti képviselővé választott olasz Ilaria Salis pár napja tartotta meg első beszédét és ünnepeltette magát az olasz baloldal nemzetgyűlésén, és
azt a Giorgia Meloni olasz államfőt nevezte fő célpontjának, akitől korábban segítséget kért.
Ismert, a bűncselekményét tagadó, a tárgyalásaira jókedvűen, mosolyogva érkező szélsőbaloldali aktivista „kimenekítésésre” ördögi tervet eszelt ki az olasz baloldal azzal, hogy hogy EP-képviselőjelöltet csináltak belőle. A trükk pedig be is jött, Salist megválasztották, így szabadon távozhatott, mivel innentől mentelmi jog védi. Legalább is, amíg az ügyben innentől illetékes Európai Parlament nem dönt másként. Ennek menetéről és lehetséges kimeneteléről itt írtunk.
Rendőrségi irányítás alá kerülnek a javítóintézetek.
A bejelentés súlyos következményekkel jár.
Eddig bírta a német „szólásszabadságot” az anti-Greta.
A volt államtitkár azt sem érti, hogy az Antifa tagjai hogyan tudják morálisan felmenteni magukat.
Brüsszelben csak annak jár mentelmi jog, akit a baloldal támogat, pénzel vagy éppenséggel zsarol.
Hiába „nyert” a baloldal, teljesen elveszítette hitelességét a szavazók előtt.
Ha a szabályok értelmezése tovább lazul, az torz ösztönzőket hoz létre: politikai szereplők számára a mentelmi védelem akár tudatos menekülési útvonallá válhat.
A téli átigazolási időszakban többen is távozhatnak.
Az orosz külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel közösen módosította az Egyesült Államok eredeti tervét, eltűnt a nemzeti kisebbségek védelméről rendelkező pont.
