Tényleg visszaszerezte-e a Fidesz a kezdeményezést? Milyen kampányra lehet számítani a következő napokban? Honnan van Magyar Péter pénze, és mennyibe kerül a kampánya?
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Az Ultrahang Plusz legfrissebb adásának vendége Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója volt, akivel a választások előtt azt nézték át, hogyan is fest a tájkép csata előtt. Tényleg visszaszerezte-e a Fidesz a kezdeményezést? Milyen kampányra lehet számítani a következő napokban? Honnan van Magyar Péter pénze, és mennyibe kerül a kampánya? – többek között ezek szerepeltek a témák között.
***
„Amikor a Fidesz a háború és a béke kérdését teszi a kampány legfontosabb kérdésévé, akkor az egyre romló fronthelyzetből kiindulva, egy valódi problémát tematizál, amit az emberek nap mint nap hallhatnak a hírekben. Erre ad sokadszorra a kormányoldal jobb választ, mint az ellenzék: például a megélhetési költségek limitálásával, vagy a migráció kapcsán a tömeges betelepítési kvóta elutasításával, vagy most a béke támogatásával” – fogalmazott a politológus, majd hozzátette:
Ezért tudja a Fidesz visszaszerezni a lendületet, Magyar Péternél pedig tetőzik a Tisza.”
Kiszelly szerint Magyar Péter már nem tud újat mondani – mint mondta –, körbeért az az újdonság adta erő, ami őt övezte. Úgy véli: Magyar varázsa kezd kifulladni, nem tud újabb szavazókat szerezni. A többi párt pedig megpróbálja megtartani a saját maradék szavazóját.
Kiszelly emlékeztetett: volt már ilyen helyzet Magyarországon, akkor, amikor 2003-ban az USA – ENSZ-felhatalmazás nélkül – megtámadta Irakot.
Az akkori baloldali Gyurcsány-kormány csatlakozott a Coalition of the willing (azaz A hajlandók koalíciója) nevű szövetséghez.
Ugyan nem érdemi katonai, de szimbolikus és diplomáciai részvétellel a többi kelet-európai NATO-tagországgal együtt” – mondta.
A politológus kifejtette: a baloldali politikusok, ha meg kell szavazni Brüsszelben az előterjesztéseket, azokat mind megszavazzák – akár a migráció, akár Ukrajna támogatása kapcsán.
Mint fogalmazott: ez azért van, mert akik külföldi pénzekből kampányolnak – láttuk ezt már MZP esetében korábban –, azoknak ezt kell tennie.
Magyar Péternél is fennáll ez a gyanú.
A Mediaworks összeszámolta, hogy ha a most szombati rendezvényük költségeit is beleszámoljuk majd, akkor a kampányra költött összeg megközelíti az egymilliárd forintot” – jegyezte meg Kiszelly. Majd feltette a kérdést: Honnan van ez a pénz?
A politológus emlékeztetett: Magyar Péter nem árulja el, honnan van a pénz, csak annyit mond, hogy nagyvonalú adományozóktól jön:
azt nem tudjuk, hogy Soros Györgytől vagy az amerikai demokraták bizonyos köreitől,
persze, nem zárom ki a mikroadományokat, de abból nem lehet kampányolni, nagyszínpadot, hangosítást szervezni” – tette hozzá.
Kiszelly úgy véli: a legtöbb szavazó már 2-3 héttel a választás előtt eldönti, részt vesz-e a szavazáson, s ha igen, kire szavaz, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még mindig bizonytalan szavazók. „Vannak a törzsszavazók, akik, ha esik, ha fúj, elmennek szavazni,
ez a Fidesznél most nagyjából egy kétmilliós tömeget jelent”
– árulta el.
A politológus szerint Magyar Péter olyan rövid időt választott zászlóbontásra a választások előtt, ahol egyelőre az az amortizálódás – ami például Márki-Zay Péter esetében megtörtént –, még nem következett be. „Azok a szavazók, akik csodát várnak Magyar Pétertől, kezdenek kiábrándulni, hiszen látják, hogy Magyar körülbelül 10 kommunikációs panelt pufogtat” – fogalmazott.
Azt pedig mindenki látta, hogy a Fidesz mögött egy nagyon komoly erő van.
A Békemenet képei beleégtek az emberek retinájába, a fideszes szavazók pedig feltöltődtek. Magyar a szombati eseménye kapcsán valami hasonlóban reménykedik” – mondta Kiszelly, aki szerint kérdéses, mennyien lesznek majd a megmozduláson, hiszen – mint fogalmaz –
Magyar Péter rosszabbul szerepelt a köztévé vitájában, mint azt a követői várták,
nem lendületben volt, hanem defenzívában, illetve a Facebook-hirdetései is azt mutatják, hogy a háborúpártiság ráégett”.
A politológus szerint Magyar Péter a szombati eseményén is defenzív marad majd, mert elfogyott a muníciója.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
