„Make Europe Great Again!” – Magyarországra költözik az Európai Unió!

Nyitókép: Bóka János Facebook-oldala

Fél évre helyreáll a világ rendje: a „Tegyük újra naggyá Európát!”, azaz „Make Europe Great Again” szlogen alatt hazánk július 1-jével hat hónapra átveszi az  Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, s bizonyíthatja, hogy a sokszor sok helyen euroszkeptikusnak vagy „Európa-ellenesnek” elhordott magyar politika hogyan képes egy erős Európáért dolgozni. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége egyszerre jár sok hatalommal és kevéssel: mind az idő, mind a jogkör kevés egy elnökséget adó ország számára ahhoz, hogy kifordítsa sarkaiból az EU politikáját – ám az egymás után elnökséget adó három országnak (az úgynevezett elnökségi triónak) és a fél-fél évet a kormányrúdnál töltő tagállamoknak óriási szerepük van abban, hogy az ő hat hónapjukban miről tárgyal, dönt, állapodik meg és hoz törvényt az Európai Unió. A soros elnök prioritásai mentén irányt szab az EU-nak, és elnökli az Európai Unió Tanácsának üléseit. Emellett országimázsépítésre sem akármilyen lehetőség a féléves időszak: a legkülönfélébb formális és informális tanácsi ülések, projektek, konferenciák, tanácskozások és értekezletek alkalmával a soros elnök a hazájába invitálhatja az EU vezetésének apraját-nagyját a miniszterelnököktől a minisztériumi szakértőkig, s így lesz mód arra is, hogy az eurokraták széles körben megismerhessék az országot, melynek megbüntetését a főnökeik már-már rutinszerűen kérik tőlük.

A magyar elnökség, amelyért tartalmi oldalról Bóka János EU-ügyi miniszter, a lebonyolítás tekintetében pedig Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár felel, rögtön egy magyaros huszárvágással indult: a szlogent egyértelműen Donald Trumptól kölcsönözte a kormány. Bár az elnökség átvételéről szóló sajtótájékoztatón Bóka és Kovács is határozottan tagadták, hogy a jelmondatnak bármi köze lenne az amerikai exelnökhöz, azért mindenki értette a viccet. A Brüsszel működésében kulcsszerepet betöltő szaklap, a Politico talán most írt először pozitív kontextusban Bókáról, elismerve „akasztófa­humorát” – a miniszter ugyanis a Trump-áthallást firtató újságírói kérdésre úgy talált reagálni, hogy nem tud arról, hogy „Donald Trump valaha is nagy Európát akart volna csinálni”. A hullámokat verő szlogen mellett egyébként az uniós elnökségnek szimbóluma is van, mégpedig a magyar leleményességre utaló Rubik-kocka.

A magyar tanácsi elnökségre turbulens időszakban kerül sor: a június eleji EP-választást követően elnökségünk alatt alakul majd meg az új Európai Parlament, s bár a négy legfontosabb uniós tisztségviselő, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke, valamint a külügyi főképviselő személyéről várhatóan az e heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón döntés fog születni, az új Európai Bizottság összeállását bizonyosan a magyar elnökség kíséri majd végig. Eközben Kelet-Európában csillapodni nem akaró háború zajlik, délről erős a migrációs nyomás, s érezhetők az öregedő, fogyatkozó kontinens demográfiai kihívásai, valamint a klímaváltozás hatása is. Erre a helyzetre reflektálva fogalmazták meg a magyar elnökség programját és prioritásait – az összes tagállammal, uniós intézményekkel, civil szervezetekkel való, Bóka János elmondása szerint az elnökségek történetében példa nélküli, 250 tárgyalásból álló egyeztetési folyamat eredményeképpen.

A prioritás nem túl meglepő módon az EU versenyképességének javítására irányul – ez ügyben a baj akkora, hogy nemcsak a magyar kabinet, de Európa józanabb néppárti kormányai is hónapok óta kongatják a vészharangot. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió gazdasága 2024 első negyedévében 0,4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest, míg az Egyesült Államoké 3, Kínáé 5,3, Oroszországé 5,4, Indiáé pedig 8,4 százalékkal. Ennek hátterében számos ok azonosítható az örök érvényűektől az aktuálisabbakig: a világ legfejlettebbjei közé tartozó európai gazdaságok magas bázisáról nehezebb növekedni, mint a szegényebb országok alacsonyabb bázisáról; Kínában sikerül súlyos gazdasági károk nélkül kivitelezni a zöldátállást, az unió gazdasága viszont látványosan megszenvedi az európai zöldmegállapodást; a szankciók által nem drasztikusan, de tartósan megnövelt energiaárszint miatt folyamatos az ipar elvándorlása az EU-ból; a döntőrészt exportvezérelt gazdaságok igencsak megsínylik azt, hogy Ursula von der Leyen Európai Bizottsága gyalázatosan teljesített a szabad­kereskedelmi egyezmények terén, s a még az előző ciklusban kitárgyalt, volumenét tekintve nem túl jelentős EU–Vietnám megállapodáson kívül érdemben semmi nem jött össze, elakadtak a tárgyalások Dél-Amerikával, Ausztráliával és Délkelet-Ázsiával egyaránt. A magyar elnökség ambíciója nem kevesebb, mint hogy ciklusa alatt sikerüljön elfogadni az EU gazdasági növekedésének elősegítésére egy új európai versenyképességi megállapodást – ha ez sikerül, azzal máris nagy szolgálatot tettünk a kontinensnek.

Emellett a háborús helyzetben kiemelt cél az európai védelmi ipar megerősítése és a tagállami védelmi beszerzési együttműködés – azzal a nem titkolt céllal, hogy a háború miatti európai fegyverkezési lázból lehetőleg a helyi ipar profitáljon, ne az unión kívüli szereplők. Emellett az EU–Tunézia, illetve az Olaszország–Albánia egyezséghez hasonló partnerségi megállapodásokat tervezünk kötni az illegális migráció kezelésére, javítandó az elutasított menedékkérők deportálásának sikerességi rátáját. Magyarország mint a Nyugat-Balkán legjobb barátja emellett azt is ígéri, hogy elnöksége alatt minden nyugat-balkáni tagjelölt csatlakozási folyamatában lépünk egyet előre: Bóka szerint reális Szerbia esetében egy újabb klaszter megnyitása a tárgyalási fejezetek közül, Monteneg­ró tekintetében a cél a lehető legtöbb tárgyalási fejezet lezárása, Észak-Macedónia és Albánia esetében pedig a kormányközi konferencia összehívása lehet a reális cél. Ez az a lépés, ami után az Európai Bizottság elkezdi a tagjelölt ország jogrendszerének átvilágítását, s csak ezt követően indulhatnak el a valódi tárgyalások. Ezért nem várható egyébként a magyar elnökség alatt Ukrajna csatlakozása kapcsán előrelépés: e hat hónap alatt minden bizonnyal az ukrán jogrendszer átvilágítása fog még folyni.

A magyar elnökség emellett stratégiai vitára készül a kohéziós politika jövőjéről, s ez ügyben a célja az, hogy a kohézió megmaradjon területi alapon – azaz továbbra is a fejletlenebb tagállamokat segítse –, és ne kerüljön át szociális alapra, ami a fejlettebb tagállamoknak is megengedné pénzek lehívását. További fontos cél, hogy az európai agrárpolitika a magyar elnökség alatt gazdaközpontú irányt vegyen, a demográfiai megfontolásokat pedig minden szakpolitika megalkotásakor figyelembe vegyék.

A lebonyolítási tervet megtekintve egyébként egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy a magyar elnökség idejére az EU három hagyományos fővárosa – Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg – mellé növeszt egy negyediket is: Brüsszelben 135, Magyarországon 200 hivatalos EU-s rendezvényre kerül majd sor féléves elnökségünk során. Ezek zöme Budapesten zajlik majd, a fő helyszínné kinevezett Várkert Bazárban, a Bálnában, a Liget-projektben megépült világklasszis épületekben és a Puskás Arénában, ahova EU-csúcsot és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját tervezik. A városban akkora lesz a sürgés-forgás, hogy az elnökség idejére újból üzembe áll a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 1-es terminálja, és kizárólag a magas szintű vendégek kiszolgálását végzi majd – ez piaci keretek között igen drága volna, már csak ezért is megérte visszavásárolni a repülőteret.

A tervek szerint szóhoz jut majd a vidéki Magyarország is. Látványosan sok, hat elnökségi rendezvényt tervez a kormány Balatonfüredre, bízva abban, hogy a magyar tenger fenséges látványa meglágyítja majd a zordon uniós bürokraták szívét. Két eseménynek ad majd otthont Veszprém, egy katonai és egy várospolitikai természetűnek, talán Navracsics Tibor lobbierejétől nem függetlenül. Emellett egy-egy rendezvény erejéig ellátogatnak majd az európai vezetők, szakértők és diplomaták Szegedre egy bevándorláspolitikai ülésre, Hévízre környezetvédelemről tárgyalni, Debrecenbe az európai katonai középiskolák fórumára, Lakitelekre az erdészet, Vásárosnaményba a vadászat, Tatára a természetvédelem ügyeit megbeszélni. Emellett Baján vízgazdálkodási rendezvényre, Pécsett konferenciára kerül majd sor, a versenyképességről és a gazdasági növekedésről tárgyaló munkacsoport pedig Herceghalmon fog összeülni. Nem túlzás tehát kijelenteni: politikai értelemben olimpiát rendez most Magyarország, rajtunk lesz Európa szeme – ráadásul nem két hétig, hanem hat hónapig.

Mi fán terem az Európai Unió Tanácsa?