Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Egyedüli magyarként maradt az Európai Néppártban (EPP), milyen így dolgozni?
A Néppártnak szerencséje van a KDNP-vel, amelynek mélyek itt a gyökerei. A frakcióban ülők 90 százaléka még azt sem tudta, mi az az Európai Néppárt, mikor a KDNP több mint harminc éve tagja lett. A pártcsalád jelenleg komoly indetitásválságban van, ami egy ekkora közösségnél időről időre természetes. Azt azonban látni kell, hogy ha a Néppártban a kereszténydemokrata és a konzervatív gondolkodás végleg visszaszorul, akkor a párt egysége megbomlik. Itt még nem tartunk. Sok barátunk, harcostársunk és szövetségesünk van itt, együtt dolgozunk. A 170 fős frakcióban most is ül 35-40 képviselő, aki hasonló, kereszténydemokrata nézeteket vall, mint mi. Máshol egy frakció ennyi. Itt azért nagyon mások az arányok. Ami a legfontosabb, a mostani választásokkal esély nyílik arra, ha a polgárok is úgy akarják, hogy az Európai Parlamentben változás álljon be. Itt a lehetőség, hogy a baloldali nyomulást a jobboldali erők akár a centristákkal közösen megfékezzék. Ez vonatkozik az Európai Néppártra is.
Van olyan pont, amikor vállalhatatlan lesz a Néppárt?
Lássunk világosan: az Európai Néppárt nem egy szerelmen alapuló társulás. Mindenki addig tag, amíg az érdekeit és az értékeit úgy látja, itt tudja az ellentétek ellenére is a leghatékonyabban képviselni. Ebben a csoportban 13 olyan tagpárt van, amely hazájában kormánypárt. Ez nagy súlyt ad az EPP-nek. Mindezek mellett nagyon komoly bírálatokat is kap a frakció vezetése párton kívülről és belülről is. Nem lehet kizárni azt sem, hogy eljöhet egy pont, amikor nincs maradásunk, európai kereszténydemokrata tagpártként felelősséget viselünk az egész európai kereszténydemokrácia jövőjéért, ezért amíg lehet, ezen dolgozunk, de már csak múltunk miatt sem készülünk a Néppárt elhagyására. A Fidesznél három éve eljött ez a pont, akkor helyesen döntött, hogy kilépett. Nagyon szomorú pillanat volt, de nem volt más, járható út.