Az amerikai diaszpóra az egyik legjelentősebb magyar közösség a Kárpát-medencén kívül. Az Egyesült Államokban körülbelül másfél millió magyar él. Az első kivándorlási hullám az 1848–49-es szabadságharc leverése után volt, aztán a Monarchia idején olyan ipari központok vonzották az embereket, mint Cleveland, ahol a mai napig működik a Szent Imre- és a Szent Erzsébet-templom. Ezután jött a negyvenes évek kivándorlási hulláma, majd mentek az ötvenhatosok, s a kommunizmus idején folyamatosan érkeztek magyarok a tengerentúlra. E sorok szerzője kilenc hónapot töltött a New York-i magyar közösség szolgálatában a Kőrösi Csoma Sándor-programnak köszönhetően 2016–2017-ben. Kiderült, hogy nagyjából a hatvanas évektől kezdve a zenehallgatási szokásai alapján lehet tudni egy illetőről, hogy mikor ment ki, ugyanis odakint senki nem követte tovább a hazai zenei kínálatot. Ez még a rendszerváltozás után kivándorlókra is igaz. Nem mondhatnánk, hogy a kinti közösségek között teljesen harmonikus a viszony, például már a negyvenes években kivándorlók és az ötvenhatosok is cukkolták egymást.