A közgazdász szerint „máshogy kellene elgondolni a gazdaság szerkezetét, máshová kellene befektetni, más dolgokat kellene támogatni”. De azt, hogy pontosan mik lennének ezek a „más dolgok”, azt túlságosan nem fejtette ki.
Nyitókép: Képkocka/YouTube-videó
Veiszer Alinda a héten Chikán Attila közgazdásszal, egyetemi tanárral készített interjút. A beszélgetés során a korábbi politikus számos téma kapcsán kifejtette véleményét, amelyet röviden úgy összegezhettek a nézők: szinte minden rossz, ami most van a magyar gazdaságban.
Az adás elején például a műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a közgazász szerint hogyan lehetséges az, hogy olyan gyakran halljuk, hogy összeomlik a gazdaság, de aztán valahogy mégsem omlik össze. Chikán Attila a kérdésre válaszolva elmondta: mert „egy gazdaság azért elég nehezen omlik össze”.
Mint fogalmazott: „minden reggel ebben az országban 5-6 millió ember elmegy dolgozni, csinál valamit, azzal löki előre egy kicsit.”
(Vö. Orbán-kormányok munkaalapú társadalma a baloldal által prefereált segélyalapú társadlommal szemben – a szerk.)
„Aztán másnap megint, meg harmadnap is megint, és ebből kijön az, hogy a működés az fennmarad, akkor is, ha az eredményessége nem olyan, amilyennek szeretnénk látni” – értékelte le a jelenlegi teljesítményt a közgazdász, emlékeztetve a műsorvezetőt arra is, hogy többen, például ő is, noha másokat nem nevezett meg, jelezte már „jó tíz évvel ezelőtt”, hogy „a jelenlegi gazdaságpolitika nem célreavezető”.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy „de miért? Mi az a gazdaságpolitikában, ami nem célravezető?” Chikán Attila azt is felsorolta, hogy mennyi minden nem jó, ami most van. Például „azok a gazdasági célok, amelyeket kitűzünk, és azok a társadalmi körülmények, amelyek között ezek megvalósulnak, ezek nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek”.
Chikán szerint ugyanis „máshogy kellene elgondolni a gazdaság szerkezetét, máshová kellene befektetni, más dolgokat kellene támogatni”. De azt, hogy pontosan mik lennének ezek a „más dolgok”, azt túlságosan nem fejtette ki. „Számos olyan irány van, amelyben tévedünk, tévedtünk” – foglalta össze.
Amikor a műsorvezető konkrét példákat is kért, a közgazdász számos (problémás területként még az elmúlt 20 évben sosem felvetett – irónia – a szerk.) területet sorolt fel: „az egészségügyről beszélek, meg az oktatásról beszélek, meg a szociális ellátórendszerekről beszélek, tehát, amik nem közvetlenül a gazdaság” – fogalmazott a közgazdász.
A közgazdásznak a műsorvezető Veiszer Alinda a Chikánhoz kötödő Rajk Szakkollégium felvételi kérdéseiből is feltett néhányat. Az egyik ilyen volt, hogy Chikán Attila felveszi-e március 15-én a kokárdát. A közgazdász határozott válasza erre az volt: „az idén nem vettem fel”. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem, a közgazdász úgy fogalmazott: „jó pár évvel ezelőttig egyértelműen és kötelezően” felvette, azonban szerinte azóta „ez egy politikai szimbólumot kezdett el jelenteni”, ami „zavarja”.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem veszem föl, de nem az a szívem van mögötte, ami volt korábban, amikor tényleg egy nemzeti... Én nagyon szeretem ezt az országot” – mondta.
Egy igen egyértelmű nemzeti érzelem volt mögötte (a kokárda felvétele mögött – a szerk.). Most aki fölveszi, az nyilván egyúttal valamilyen módon bekerül a politikába. Fölvetted? Miért vetted?”
– magyarázta. Érdekesség, hogy Veiszer Alinda szembesítésére, miszerint ez a Rajk Szakkollégium felvételijében szereplő kérdés is, Chickán Attila már azzal érvelt, hogy „hát persze! Ez a felvételinek egy nagyon fontos sajátossága”. Mert a közgazdász szerint ők a felvételiben „attitűdre kíváncsiak, hogy az illető hogy gondolkodik a világról, milyen a világlátása”.
Kérdés, hogy milyen világlátás az, ha valaki nem veszi fel a kokárdát? Hiszen Chikán szavai szerint, amíg ő szívesen fölvette, addig „egyértelmű nemzeti érzelem volt mögötte” – szerk.
A kokárda kapcsán egyébként a '80-as évek is szóba került az interjúban, amelynek kapcsán kérdésre válaszolva a közgazdász elmondta, hogy annak idején ő a Rajk Szakkollégium miatt lépett be az MSZMP-be, hogy a kollégiumot tudja képviselni. Ugyanis mint rámutatott: „sose alakult ki egy olyan rendszer Magyarországon, amely a szakkolégiumokat, először csak a Rajkot, aztán az összes többit is pénzügyileg támogatta volna.”
Érdekesség, hogy amikor ennek kapcsán Veiszer Alinda műsorvezető (mintegy kifakadva – a szerk.) szóba hozta, hogy létrejött a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely a Rajkkal ellentétben kap állami támogatást, Chikán Attila úgy fogalmazott, szerinte „az MCC a mi fogalmaink szerint nem szakkollégium, ilyen szempontból nincs értelme ebbe a gondolkodási körbe bevonni”.
Nem sokkal ezután azonban furcsa megkülönböztetést tett. Mint fogalmazott szerinte „van egy elitista, meg van egy plebejus intézményrendszer”.
A közgazdász utóbbi kijelentése kapcsán érdekesség, hogy a Mathias Corvinus Collegium weboldalán elérhető információk szerint a kollégium képzései az elit intézményekével ellentétben díjmentesek, ellenben számos ösztöndíjprogramjuk (tanulmányi, roma tehetségeknek szóló, határon túli, stb. van) – a szerk.
Az interjú végén személyesebb kérdésekről is szó esett, például Chikán Attila futóeredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a közgazdász például elmesélte azt is, volt olyan időszaka, amikor „200 km fölött futottam, hetente”, ám amikor a „Rajk bejött, az volt a választóvonal”.
Összehasonlításként: a közgazdász által említett táv heti 5 maraton lefutásának felelne meg, amely akár Guinness-rekorder is lehetne – a szerk.
A teljes interjút havi díjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Max Otte, aki 2006-ban megjósolta a gazdasági válságot, kritikusnak látja Németország jelenlegi gazdasági helyzetét. Ráadásul szerinte az országot vezető Friedrich Merz kancellárt egyáltalán nem érdekli, mik a német emberek érdekei.
A baloldali közgazdász szerint a jelenlegi kedvezményeket ki kellene venni az adórendszerből.
Vége a stabilizáció korszakának, a kormányzat szintet lép.
A drámai adatok a magyar exportkilátásokat is beárnyékolják.
A miniszterelnök évzáró interjújában elmondta, mi Magyarország legnagyobb versenyelőnye.
Milyen évet zárt a magyar gazdaság és milyenek a kilátások 2026-ra? Többek között erről kérdeztük Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert év végi interjúnkban.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
