Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) Yoram Hazony filozófussal, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetőjével folytatott pódiumbeszélgetésén a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencián (NatCon) Brüsszelben a rendezvény második napján, 2024. április 17-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
***
Mint ahogyan a Mandineren korábban megírtuk, nemzetközi botrányt okozott, amikor kedden a belga rendőrség blokád alá vonta a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) helyszínét. Többórás tárgyalás után végül a belga bíróság megsemmisítette a rendezvény leállításáról szóló végzést, ami szerdán folytatódhatott. Az aznap délelőtti pódiumbeszélgetésen a magyar kormányfőt Yoram Hazony izraeli–amerikai filozófus kérdezte, ők ketten már régről ismerik egymást.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egy intoleráns, neomarxista ideológia előretörését látjuk, amely arra törekszik, hogy megakadályozza a konzervatív eszmék hirdetését” – vallja Yoram Hazony. Interjúnk a NatCon konferenciáról!
Mától bárki megnézheti a teljes, közel egyórás beszélgetést, amelyben a filozófus és a magyar miniszterelnök számos, ma Európában és a világon egyaránt problémás kérdést érintett. Hazony a felütésben elmondta, hogy a nemzeti konzervatív mozgalomnak korábban nem volt vezetője, most Magyarország vállalta e téren ezt a szerepet. Orbán Viktor erre kifejtette, a ténylegesvezetéshez megfelelő méretű ország kell, amire Olasz- vagy Franciaország lenne alkalmas.
„Fontos, hogy harcoljunk a szabadságért, és ez aktívabbá tesz minket”
– mondta a magyar miniszterelnök.
Hozzátette, utalva a közeledő EP-választások céljára is, hogy Nyugaton mindennapos és egyre erősebb az elnyomás, ezért ha szükséges, a rossz vezetést le kell cserélni.
Ezután az európai zöldpolitika bukásáról beszélt, hiszen „ a gazdák bajban vannak”. Emellett súlyos probléma még a migráció megoldatlansága és az európai versenyképesség romlása.
Orbán Viktor a populizmus gyakran felé irányuló vádját határozottan visszautasította, mondván, amit ígért, mindig betartotta. A kommunizmus végéről is beszélt, amit élete legjobb időszakának tart. Ma pedig, és ezt jelzik a konferencián történtek is, ugyanaz a fő kérdés: Elnyomás vagy szabadság?
„A szabadság veszélyben van Brüsszelben, ami testközelből láthattunk. Harcolnunk kell a szabadságért, akik szeretik a szabadságot, azoknak egyesülniük kell!” – fogalmazott.
A migrációról szólva az európai civilizáció keresztény gyökereit említette, és azt, hogy akik tömegesen ide akarnak jönni, azok egy másik, az iszlám civilizációból érkeznek.
Ami ugyanúgy értékes,
de „két civilizáció keverésének sosincs jó vége”.
„Mint nagyapa érdekel a kérdés, milyen ország lesz Magyarország 2100-ban, milyen civilizáció lesz Európában. Keresztény civilizációban élni a legjobb. Miért adnánk fel?”– kérdezte, illetve azt is mondta, a nemzeteknek joga van dönteni a migrációról, s arról, hogy kivel akarnak együtt létezni.
A kereszténységről szintén szó esett, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor nem titkolta a problémákat, például, hogy csökken a vallásosok száma Magyarországon, az egyház pedig kevésbé erős. Az állam sokat tehet a kulturális örökség fenntartásáért, de „nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy egy vallást kövessenek. Ezért próbáljuk támogatni a családokat, hogy meggyőzzük a fiatalokat, a család jó dolog. Lassan nő is a gyerekvállalási kedv Magyarországon.”
Yoram Hazonynak arra a kérdésére, mi a véleménye arról, hogy sokan Putyin legközelebbi szövetségesének tartják, Orbán Viktor úgy felelt, „a szövetség nagyon erős kifejezés. Egyszerű a geopolitikai stratégiánk: nem akarunk közös határt Oroszországgal. Tiszteljük Ukrajna szuverenitását, nemzetközi jogait. Putyin megszállása ellene van a nemzetközi jogoknak, de Ukrajna ma csak egy protektorátusa a Nyugatnak” – foglalta össze a helyzetet.
Hozzátette, Oroszországgal való jó gazdasági kapcsolatainkat nem szeretnénk feladni, pláne mert ez nem amagyraok háborúja, hanem a Nyugaté, ami „a sajátjának tekinti, de meghalni nem akar érte”.
„Be kellene látni, hogy Ukrajna nem tud győzni a harcmezőn”
– summázta.
Izraelre kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta, mivel 200 ezer magyar származási zsidó él Izraelben, ez már nem csak geopolitikai kérdés a számunkra. Netanjahút nagyszerű vezetőnek tartja, akinek Istentől jövő bölcsességet kívánt a helyzet megoldásához.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
