Ha „fideszesről” van szó, bármi megengedett és bármi lehetséges

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád

„És akkor lássuk végre, mit is rapel Puzsér, mi az, ami teljesen rendben van, mivel nem lépi át a műfaj határait? Figyelem, történelmi pillanat következik, ilyet még nem olvastak ebben a lapban, de hát, ha nem tudjuk soha, kik vannak odaát, becsapjuk magunkat, mert mindig azt fogjuk hinni, hogy mégis csak honfitársak, érző lények, akikhez valamilyen módon közünk van, közünk lehet. Óriási tévedés!

Mutatom is, miért. S persze nagy a kísértés, hogy idetegyem a teljes puzséri szöveget, gondosan le is írtam már, sorról-sorra, aztán úgy döntöttem, mégsem.

De vannak bizonyos részletek, amelyek említésre méltóak, éppen azért – mint mondtam–, hogy tudjuk, kik ezek ott, a másik oldalon.

Íme:

»(...) Menni lopni, vajdafaszt szopni nem kell túl nagy agy,

A Hamvast te a szádra veszed? Nulla vagy!

Faszszopó...

Szélhámos üzletkötő, de csak egy hülye köcsög,

Az ilyet fogni kell, a faszra tolni fel.

(...)

A fejét rúgod, a seggét nyalod,

Ez nem a húgod, hanem a vajda.

(...)

Laci imádja, ha a vajda mikrofasszal farba rakja,

Kularögök közt jut be egy még magasabb szardarabba.

(...)

És szíven találtál, mert kövér vagyok.

Bizony a zsírpárnáim, azok ölég nagyok,

Mer’ ahányszor az anyukáddal közösültem,

Süteményt sütött nekem.

A faszomban ült egy közös ügyben,

Meg kellett fürösztenem,

Te meg szopd a vajda faszát, te büdös celeb,

Neked ez örömünnep!

Nem kellett volna fejbe rúgni,

Nem kéne most a seggét nyalni.

Már nem könyörül meg, a NER így örököl meg,

Amint a megafonos Hazaffyak köcsögölnek!«

Nos, akkor »műelemezzünk« egy kicsit.

Nézzük először ezt a »vajdát«. Talán nem szorul magyarázatra, hogy itt Orbán Viktorról van szó, akinek híve és szavazója Dopeman, aki ezt többször hangoztatta. Tehát Orbán a vajda. Nézzük, mit mond a vajdáról az etimológiai szótár:

»– tartományi fejedelem, vezér: Havasalföld vajdája; a végvári harcok idején kapitánynak megfelelő rang: Hadnagyokat, vajdákat előhívatá (Zrínyi);

nagyobb cigánycsoport vezetője’: cigányvajda. Származéka: vajdaság.

Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, vojvoda, orosz vojevoda (hadvezér, főparancsnok, fejedelem); ezek tkp. ‘had-vezető’ jelentésűek. Talán az óoroszból vettük át, a korai alakok erre vallanak. A két nyílt szótagos tendencia kétszeres hatása és a nyíltabbá válás formálta ki a magyar szót: vojevoda ⇨ vojvoda ⇨ vojda ⇨ vajda.«

Továbbá ezt találjuk még:

»A kora középkortól szláv, főként bolgár előkelők, fejedelmek, később a moldvai és havasalföldi fejedelmek címe.

Országos méltóság (országnagy) a középkori Magyarországon (erdélyi vajda).

A határőrvidéken és az Északkeleti-Kárpátok szerb, ruszin, vlach közigazgatási bírói-katonai egységeinek, a krajnák elöljárója.

Közép- és újkori lengyel tisztségviselő. A lengyel állam megalakulása előtt választott, majd örökletes tisztség. Az állam létrejötte után a vajda (wojewoda; comes palatinus) országos méltóság lett, a királyt helyettesítette a hadvezéri és bíráskodási feladatokban. A feudális széttagoltság korától (12. század) a részállamokban területi tisztségviselő. Az állami egység helyreállítása után (14. század) a hercegségek helyén vajdaságok alakultak ki, ahol a vajda a helyi nemesség érdekeit képviselte. A lengyel nemesi köztársaság korában (16-18. század) a vajdaságok esetenként teljes függetlenséget élveztek, így a lengyel állam felbomlásáig jelentős szerepük volt a központi hatalom hanyatlásában. 1918-tól nagyobb közigazgatási terület (vajdaság) vezetője.

A cigányvajda a cigányok csoportjának vezetője.

A szerb királyi hadseregben a tábornagyi rang elnevezése (vojvoda).

Vajda, keresztnév«

Természetesen hihetjük azt, hogy Puzsér Erdély fejedelmeként vagy lengyel elöljáróként nevezi meg a magyar miniszterelnököt, de ha ezt gondoljuk, vagy nem itt élünk, vagy teljesen hülyék vagyunk. Ugyanis a mai magyar nyelvben és közbeszédben a vajda egyet jelent: a cigányok vezetőjét. S Orbán cigányozásának nagy hagyománya van odaát, a haladó, európai másik oldalon. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy Puzsér – a műfaj kereteit nem átlépve – éppen lecigányozta a miniszterelnököt, s hogy ezt követően miket bír írni-mondani-rapelni ezen »cigány« és Dopeman »szexuális viszonyáról«, az végképp önmagáért beszél.

Amúgy a homoerotikus tartalom hangsúlyos szerepet kap a »műben«, nincs kizárva, hogy Puzsér legtitkosabb, legféltettebb, legszebb álmait és vágyait énekelte meg nekünk, úgy is, mint »köcsögölés«.

A másik szál, amely figyelmet érdemel, a testvérrel, illetve az édesanyával folytatott szexuális aktus. Mert ez is előkerül, egyfelöl Dopeman húgára tett ocsmány utalásként, másfelől a Dopeman édesanyjával folytatott puzséri szexuális aktus hangsúlyos megjelenítésével.

A magyar – de talán a világ összes – kultúrkörében ez a legsúlyosabb, legelviselhetetlenebb sértések közé tartozik. Már a »kurva anyád« is vért kíván, de az, hogy valakinek a lehető legtrágárabb módon ecseteled, mit is csináltál az anyjával, nos, az már animális,

Természetesen nem átlépve a műfaj sajátosságait – vagyis a brancs véleménye egyértelmű: ez bizony nekik belefér.

Érdemes ilyenkor elvégezni fejben az ellenpróbát, vagyis elképzelni, mi történne fordított esetben, mi lenne a brancs reakciója arra, ha egy kormánypárti valaki cigányozná, buzizná, köcsögözné ebben a stílusban valamelyik ellenzéki politikust vagy akármelyik közszereplőt, illetve írná meg ebben a stílusban, hogy mit csinált mondjuk Gyurcsány Ferenc, Nagy Ervin vagy Carson Coma anyjával és húgával.

De ha »fideszesről« van szó, bármi megengedett és bármi lehetséges, mármint a brancs értékítélete szerint. (Érdemes ezen a ponton elvégezni azt az ellenpróbát is, hogy mondjuk egy kormánypárti politikus vagy közszereplő felesége mondta volna el mindazt a férjéről, amit Varga Judit mondott el a volt férjéről. Ugye tudják pontosan, abból mi lenne...)

Mindezek után szinte csodálatra méltó, ahogy Dopeman reagált Puzsérra:

»Az anyám egy 70 éves asszony, apámhoz feleségül ment, hűséges volt hozzá. Azért sem lehet köztetek semmi, mert nem vagy az esete. Te faszszopó buzi, anyám 32. éve neveli az orvosi műhiba miatt halmozottan fogyatékkal élő húgomat, akit 22 agyműtéten menedzselt át.

Őt vetted a mocskos mangalica pofádra! Közöttünk a játéknak vége van, buzika!«

Ez így korrekt.

S persze csodálatos, magyaros felező tizenkettesekben értekezhetnénk arról is, hogy a kancigány Puzsér hogyan az anyját, de minek? Most és itt csak azért rágtuk át magunkat ezen a Puzsér nevű végterméken, hogy egyszer s mindenkorra megjegyezzük: nincs, mert nem lehet alku, ha majd úgy alakul...”