Vészjósló adatokat közölt az európai határvédelmi szervezet, szakértőt kérdeztünk róla

Fokozódik az Európára nehezedő migrációs nyomás. Több mint másfélszer annyi illegális bevándorló választotta a nyugat-afrikai útvonalat tavaly a 2022-ben mért adatokhoz képest – derült ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentéséből. 

A Közel-Keleten és az afrikai országokban is súlyos a helyzet – háborúktól és fegyveres összetűzésektől hangosak a mindennapok, ami újabb migránstömegeket indíthat el Európa irányába. Az Európai Unió azonban továbbra sem az illegális bevándorlás megfékezésére helyezi a hangsúlyt: 

– írja a jelentés kapcsán a Magyar Nemzet.

A vészjósló jelentés kapcsán lapunk megkereste Horváth Józsefet, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértőjét, aki elmondta: arra kell felkészülni, hogy az idei évben a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a Száhel-övezetben jelentkező válságtünetek miatt még többen gondolják majd azt, hogy mivel nem látják biztosítva a megélhetésüket és a családjuk fenntartását, így inkább útnak indulnak és Európában próbálnak szerencsét. 

„Ezt sajnálatos módon csak felerősíti – és mintegy katalizátorként hat – az Európai Unió legutóbbi határozata a migrációval kapcsolatosan. Biztos vagyok abban, hogy a tegnapi döntés – miszerint a tagállamok legyenek szolidárisak az érkezőkkel – úgy csapódik majd le a válságövezetekben élők számára, hogy ez egy felhívás keringőre. 

– fogalmazott az uniós paktum kapcsán a szakértő.

A Frontex adatai szerint Szíriából, a nyugat-afrikai Guineából, valamint Afganisztánból érkeztek a legtöbben – a összes migráns mintegy 37 százalékát tették ki. Szíriában már több mint tíz éve polgárháború dúl, és a nemzetközi politikában is vita van arról, mennyire biztonságos az ország. 

A hazatérőket nem fogadják tárt karokkal

Az ENSZ a napokban arról adott hírt, hogy az arab országba hazatérő menekültek gyakran súlyos jogsértések áldozataivá válnak: többeket bebörtönöztek, bántalmaztak és megkínoztak, ám a hazatérők számoltak be vagyonelkobzásról, szexuális erőszakról, emberrablásról, és olyanok is vannak, akik minden nyom nélkül eltűntek. Nyugat-Afrikában szintén rossz a biztonsági helyzet, a térség országaiban jó ideje tartó instabilitás uralkodik, és a puccsok is gyakoriak. 

Afganisztánban a tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat, amelyet követően rengetegen elhagyták az országot. Múlt héten közel 1600 afgán menekültet utasítottak ki Iránból és Pakisztánból.

Erről is kérdeztük Horváth Józsefet, aki rávilágított, ez sajnos egy valós helyzet: nyilvánvaló, hogy akik visszatérnek hazájukba, azokat nem minden esetben fogadják tárt karokkal. 

amely alapvetően megint csak arról szól, hogy érzelmileg revolverezzék az Európai Unió politikusait a tekintetben, hogy ne szigorítsanak a kiutasítási rendszeren, sőt, hagyjanak föl vele, mondván, hogy akiket kiutasítanak, azokra súlyos retorziók várnak hazatértükkor”.

Multikulti helyett zárt társadalmak

Horváth József úgy véli, hogy  az Unió alapdogmája az, hogy Európa akkor lesz szép és boldog, ha egy sokszínű multikulturális társadalom lesz. 

„Magyarán, ha Európa gyökereit elvágják – azaz megsemmisítik azokat a kulturális, vallási, etikai alapértékeket, amelyek több ezer éve Európát azzá tették, ami –, akkor ennek a szétverése és átalakítása nyomán létrehozhatnak egy új kultúrát. Csakhogy ez alapvetően nem egy multikulturális világot fog eredményezni, 

Apró lépésenként átveszik az irányítást – akár már politikailag is, úgy, hogy politikai pártokat hoznak létre” – magyarázza a szakértő.

Érdekesség, hogy bár az utóbbi években rendszerint nőtt a hazánkat is érintő nyugat-balkáni útvonal forgalma, tavaly 31 százalékos csökkenést tapasztalt a Frontex, az illegális határsértők száma százezer alatt maradt. Az útvonal továbbra is a második legforgalmasabbnak számít.

„Legalábbis azon a területen, amit most úgy emlegetünk, hogy a Magyarország felé irányuló forgalom. Ugyanis a magyarországi erős határőrizet miatt mindez átstrukturálódott Bosznia Hercegovina, Horvátország és Szlovénia irányába” – árnyalja a képet Horváth József.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője szerint Európa ugyan gyenge és folyamatosan gyengül, 

„Ha megnézzük azt, hogy a Római Birodalom annak idején képes volt tengeri határzárat létesíteni, akkor a mostani olasz haditengerészet, a francia haditengerészet, vagy a spanyolok is képesek lennének erre, a szárazföldön pedig pont Magyarország bizonyította be azt, hogy egy határzár milyen hatékonyan képes működni. Itt a politikai szándék és a bátorság nincs meg hozzá. Ez a fő probléma” – szögezi le.

Szerbia lépéseket tett

A határ menti területek gyakran hangosak voltak lövöldözésektől, migránsbandák egymás közti leszámolásaitól, Szerbia azonban abban bízik, ha rendet tesz a térségben, közelebb jut az uniós tagsághoz. Egyrészről Belgrád tavaly megszüntette azt a lehetőséget, hogy tunéziai, indiai, pakisztáni és marokkói állampolgárok egy repülőjegy megvásárlásával a szerb fővárosba utazhassanak, továbbá a szerb–magyar határon is egyre nagyobb biztonsági erőket vetettek be.

Horváth Józsefet ennek kapcsán is kérdeztük. A biztonságpolitikai szakember szerint Szerbia – látva a török példát, akiket évtizedek óta hitegettek az Unióba való csatlakozás felgyorsításával –  egyre kevésbé hisz abban, hogy esélye lenne belátható időn belül csatlakozni az EU-hoz. 

„Mindemellett azonban Szerbia vezetése stabil többséget tud maga mögött, ezért merte meglépni azt, hogy ilyen radikális lépéseket tegyen.

És ebben a szerb állampolgárok döntő része felsorakozik a kormány mögött” – világít rá a szakértő.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán