És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
Már félezer bűnözőt fogott el és gyanúsított meg a rendőrség a Mátrix projekt keretében csak ebben az évben.
Már szinte naponta jelennek meg hírek a rendőrség oldalán a különböző internetes csalásokról, a bűnözők újabb és újabb trükköket vetnek be, hogy megrövidítsék gyanútlan embereket. A hatóság pedig nemrég arra figyelmeztetett, hogy a kiberbűnözők már célba vették a cégeket, egyesületeket, civil és egyházi szervezeteket, sőt, az önkormányzatokat is.
Ezt támasztja alá például annak a békés vármegyei cégtulajdonosnak az esete, akinek számlájáról csaknem 20 millió forintot emeltek le a csalók
A férfit azzal az ijesztő hírrel hívta fel a magát banki ügyintézőnek hazudó bűnöző páros egyik tagja, hogy hogy valaki pénzt akar levenni a cég számlájáról,
így sürgősen zárolni kell azt. Ehhez pedig szükség van az ügyfél közreműködésére. A cégvezető különböző adatokat kértek, miközben a telefonjára mindenféle kódok érkeztek. Később még ugyanezzel a szöveggel újra felhívták a férfit, aki megköszönte a tájékoztatást. Másnap, amikor bement a bankfiókba szembesült vele, hogy számlájáról 18,8 millió forintot utaltak el.
Egy másik esetben ugyancsak banki ügyintézőnek kiadva hívtak fel egy sértettet azzal, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számláján, és ha azt nem ő kezdeményezte, akkor diktálja be a részére SMS-ben érkező megerősítő kódot, hogy az utalást törölhessék. A gyanútlan áldozat a kérésnek eleget tett, így a bűnözők több millió forintot emeltek le a számlájáról.
Olyan is előfordult, hogy az elkövetők egy cég pénzügyi vezetőjét keresnek meg a tulajdonos nevében azzal az utasítással, hogy a vállalkozás számlájáról utaljon el egy összeget egy külföldi bankszámlaszámra. Ennek a trükknek is van már neve, úgy hívják, hogy social engineering típusú csalás, amikor is cégek vezető tisztségviselőinek nevében lépnek fel a bűnözők.
Nem egyszer fordul elő, hogy azzal kerestek meg valakit a csalók, hogy nyert egy játékon. A kiszemelt áldozat az egyik áruházlánc nevében naponta kapott üzeneteket, amelyekben arról tájékoztatták, hogy adatainak megadását követően átveheti a nyereményét. Az érintett szerencsére nem dőlt be, miután gyanús lett neki, hogy olyan játékon nyert, amelyen részt sem vett.
A bűnözők ugyanakkor már attól sem riadnak vissza, hogy a rendőrség nevében próbáljanak pénzt szerezni. Így járt az a férfi is, akinek a telefonjára egy szabálysértési bírság elmaradásról szóló üzenet érkezett, egy linkkel, ahol befizetheti a pénzt. A férfi azonban résen volt és nem kattintott.
Az utóbbi időben nagyon elterjedt az a forma, amely során a futárszogálatásra felfűzve próbálnak meg leszedni pénzt az áldozatok számláiról. Így jártak azok, akik egy online piactéren hirdették meg eladásra szánt termékeit, amelyekre rövid időn belül jelentkezett is vevő. Az eladók mindkét esetben egy, látszólag futárszolgálattól érkező e-mailt kaptak, benne egy linkkel, amely egy, megtévesztésig a cég weboldalára hasonlító oldalra navigált. Itt kiválaszthatták melyik banknál vezetik számlájukat, ahol megadták a felhasználónevüket, jelszavukat. Miután ezt megtették, azzal szembesültek, hogy nagyobb pénzösszeg tűnt el a számlájukról.
Hasonló módszert alkalmaznak a közösségi média adok-veszek felületein, így a Facebook által működtetett Marketplacen, amit szintén elleptek a csalók.
Gyakorlatilag mindenkire rávetik magukat, aki valamilyen terméket akar eladni,
és ha valaki tapasztalatlan vagy először csinál ilyet, az könnyen besétálhat a csapdájukba.
A „Tetszik a termék, megveszem, futárt küldök érte és minden költséget állok” -féle csalás során a bűnözők megint csak lépésről-lépésre húzzák csőbe a gyanútlan eladót, ráadásul az igazi futárszolgálathoz megszólalásig hasonló felület alkalmazásával.
Egy korábbi módszer volt, hogy az eladó meghirdetett termékére jelentkezett egy vevő, aki pár kérdés után jelezte, hogy megvenné az árut és banki átutalással vagy PayPalon keresztül ki is fizeti, és jött a szokásos, "futárt küldök érte” szöveg. A következő lépésben érkezett egy PayPal „befizetést igazoló” screenshot és egy befizetést igazoló emailt, de pénz nem. Persze ilyenkor a csaló elmagyarázza, hogy miért nem realizálódott a tranzakció, és előzékenyen felajánlja, hogy lépésről lépésre végigvezeti az eladót a folyamaton, amelynek persze az a vége, hogy
minden szükséges adatot ellopnak, amire szükségük van a pénzszerzéshez.
Egy-egy eladásnál ráadásul nem is egy, hanem több ilyen csaló is bepróbálkozik egymás után, így ember legyen a talpán, aki elsőre kiszúrja, hogy ki is valódi érdeklődő. A Facebookon mindenesetre már külön csoportok is van csalók profiljainak gyűjtésére vagy arra, hogy a felhasználók tájékoztathassák egymást a különböző módszerekről.
Az egyik ilyen csoportban találtunk rá arra az esetre, amikor azzal az elképesztő sztorival kereste meg valaki meg az egyik felhasználót, hogy „nagyköveti helyért pályázik egy online Facebook doktori programra” és ezért azt kéri a felhasználótól, hogy segítse őt egy szavazattal. Ehhez aztán sms-ben kódot küld, amely a szavazás linkjét küldik el. Innentől nyilván már ugyanaz a séma.
A bűnözői kör nagy része feltehetően valamilyen fordító programot használó külföldi bűnszervezet,
ami korábban könnyen leszűrhető volt a tört magyarsággal megírt üzenetekből és a vevő profiladataiból. Így például, hogy nem magyar nevű, csak nemrég csatlakozott a Facebook-hoz, nincsenek ismerősei, vagy ha vannak, azok álprofilok. Semmilyen adat vagy további kép sincs a profiljaik oldalán. Az is rögtön gyanút kell, hogy keltsen, hogy nem foglalkoznak az árral, nem, vagy keveset kérdezősködnek az áruról, azt is általánosságban, majd közlik, hogy rendben van, akkor meg is vennék azt.
Mostanában azonban már kifinomultabbak váltak, a fordítóprogramok is fejlettebbek, az álprofilok is megtévesztőek lehetnek.
Már a rendőrségnek is feltűnt ez a módszer, ezért külön figyelmeztetést adott ki róla, hangsúlyozva, hogy soha nem kattintsunk az állítólagos vevő által küldött linkekre.
Az ORFK megkeresésünkre azt közölte, hogy az online térben elkövetett jogsértések – ezen belül leginkább a vagyon elleni online csalások száma – az utóbbi öt évben folyamatosan emelkedett. A határokon átnyúló és a világ valamennyi országát érintő kiberbűnözésben megjelentek a jól szervezett bűnözői csoportok.
A rendőrség erre reagálva hozta létre 2023 őszén a 300 fős országos kibernyomozói szervezetet.
A vármegyei rendőr-főkapitányságokon dolgozó kollégák
2023. január 1-től elrendelt ügyekben a hónap végéig 419 gyanúsítottat hallgattak ki és az összehangolt munka eredményeként több szervezett bűnözői csoportot számoltak fel.
Ennek hatására az említett időszakban a regisztrált bűncselekmények számában csökkenést tapasztaltak.
A nyomozók a megelőzés és a hatékonyabb federítés érdekében célzott üzenetekkel igyekszik elérni a társadalom egyes rétegeit.
A Mátrix projekt keretében elért eredményekről a rendőrség honlapján olvashatnak, de az online térben elkövetett csalások megelőzésével kapcsolatban további hasznos információkat, aktualitásokat, tanácsokat lehet találni a KiberPajzs oldalon.
Nyitókép: kiberbűnözés (GettyImages/illusztráció)