Alföldi Róbert beleszállt Vidnyánszky Attilába: „Ez férfias? Ez tökös? Ez egyenes? Ez magyar? Ez gerinces?”

A Blikk arról ír, hogy Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója elítéli Vidnyánszky Attila magatartását a teátrumban történt novemberi baleset miatt: ekkor Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia súlyosan megsérültek, métereket zuhantak a díszletben. 

 és biztosan nem így kezelte volna a helyzetet.

„Én ennyire naiv vagyok. Azt hittem, komolyan gondolja, hogy lemond. Nem hittem, hogy ez előre át lett gondolva, ki lett találva: lemond, és akkor jön mindenki, hogy jaj, maradj, utána ő közli, hogy nem tudnak nélkülem működni, feláldozom magam, visszajövök. Ez férfias? Ez tökös? Ez egyenes? Ez magyar? Ez gerinces?” – kérdezi.

Hozzáteszi: ahhoz, hogy egy díszlet színpadra kerülhessen, többlépcsős ellenőrzésen kell átmennie. „Elfogadják a tervet, miután a rendező megmutatja a művészeti, műszaki és gazdasági vezetésnek, hogy mit szeretne csinálni. Megvitatják, hogy erre van-e pénz, idő, illetve műszakilag kivitelezhető-e. Ha ezt szakemberek is átnézik, elkezdik a gyártást. Amikor a díszlet elkészül, majd bekerül a színpadra, jön az átvétele. Ilyenkor a rendezőnek, műszaki vezetőnek, színpadmesternek és egy munkavédelmi felelősnek kell elfogadnia. Ha mindez megtörténik, alá kell írni egy dokumentumot, amelyen 

Alföldi úgy tudja, ez a végső aláírás nem történt meg a Rómeó és Júlia díszletének esetében.

„Mi mindannyian, akik ott dolgoztunk, azt hittük, a műszaki vezetővel fogják elvitetni a balhét” – mondta Alföldi, aki tudni véli, hogy a műszaki vezető nem írta alá ezt a papírt. Hozzáteszi:

 Arra azt feleltem, hogy jól van, akkor ne így legyen. Nálam ilyen súlyos baleset nem fordult volna elő, legfeljebb kisebb.”

A színész-rendező szerint felháborító, hogy a történtek után a két színész eddig egy fillért sem kapott. Kiderült, mondja, hogy azzal a színésszel, akinél nagyon nagy kérdés, hogy miként tudja majd bármikor is mozgatni a kezét, még nem beszéltek és nem kaptak még egy fillért sem. Azt pedig nem tudom, hogy a kislány (Szász Júlia – A szerk.) lesz-e valaha olyan lelkiállapotban, hogy bármikor is vissza tudjon térni a színpadra. 

Hangsúlyozza: „Bocsánat! Történt ott valós vizsgálat? Kezdjük azzal, hogy 

 és ki tudja, ezek a szerencsétlen kollégák mennyi pénzt kapnak majd.”

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán