A lakók szerint állandó a balesetveszély az épületben, és a kivitelező úgy építette meg több elemét a háznak, hogy az nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg az örökségvédelmi előírásoknak.
Esik az eső, mínusz két fok van, délután fél 5 körül jár az idő, már besötétedett, amikor belépek a terézvárosi Jókai utca 1. épületébe. Ez az a 128 éves ház, amelynek 2022 júniusában leomlott a negyedik emelet felett lévő, átépítés alatt álló attikafala, főpárkánya, ezekkel együtt az erkélyek korlátjai, a díszítőelemek. Egy súlyos, valamint három könnyű sérültje volt a balesetnek, emellett hatalmas az anyagi kár. A fiatal balett-táncos azóta sem épült fel, a lakók pedig háborúznak a beruházóval, kivitelezővel, emiatt áldatlan állapotok uralkodnak ott.
Ezt is ajánljuk a témában
A tetőteret még a kétezres években adta el az önkormányzat egy befektetőnek. A jelenlegi tulajdonos, beruházó a Hotelnet Kft., a kivitelező a Pillér-Lakás Kft., de egyikük sem hajlandó nyilatkozni.
A ház kívülről fel van állványozva, alig lehetett megtalálni a bejáratot. Az egyébként jó állapotú épületben már a folyosón nagy a kosz, az udvar pedig fel van túrva, úgy néz ki, mintha éppen bomba robbant volna. Három munkás hatalmas csövek mellett ácsorog, valamit szöszmötölnek, közben jön egy bérlő, hogy ömlik be a víz a pincébe, ahol fittneszterem működik.
A közös képviselő, Bujtás Irén – aki lakástulajdonosként életvitelszerűen itt lakik – kísér körben a házban és árad belőle a panasz, a helyzet megértéséhez azonban tudni kell az előzményeket is. Az gyakori a fővárosban, hogy befektetők megvásárolják a régi házak tetőterét a társasházaktól,
emeletet építenek rá, lakásokat alakítanak ki és ezeket iszonyatosan drágán értékesítik,
de közben az ingatlan egyéb részeit is felújítják, ami jó az ott lakóknak is.
De itt, a Jókai utca 1-ben – amely az UNESCO világörökségi részén, az Andrássy út védőövezetéhez tartozik, és helyi védettséget élvez – a padlástér sohasem volt az osztatlan közös tulajdon része, azt már az 1993-as alapító okiratukban is önálló albetétként jelölték meg, amely az önkormányzaté volt. A kerület 2003-ban eladta a tetőteret, majd több tranzakció történt, az egyik vevő 2009-ben alapmegerősítést végzett, ezért szétverték a hatalmas, sok célra használható, száraz pincerekeszeket, most áll benne a víz, a lebontott téglákat azóta sem szállították el.
2015-ben a Hotelnet Kft és a Studio Beaux Arts Kft. tulajdonába került a tetőtér (2022 óta egyébként egyedül a Hotelneté), s ez a cég kezdte meg projektet, amelynek a végső célja 15 luxuslakás kialakítása. 2017-ben adta be a cég az építési engedély iránti kérelmét, akkor ezt az önkormányzat településképi okokra hivatkozva elutasította. Ezután átdolgozták a terveket, így egy évvel később az önkormányzat polgármesteri hivatala – amikor még rendelkezett építési hatósági jogkörrel – megadta az építési engedélyt, de feltételként kötelezővé tette a belső és külső homlokzatok, a lépcsőházak, kapualj, függőfolyosók (amelyet egyébként a társasház 2015-ben rendbe tett) felújítását, törekedve a korabeli állapot kialakítására.
A társasház közgyűlése 2021 októberében döntött arról, hogy átadja a beruházónak a munkaterületet, hogy az megkezdhesse a kivitelezést. De kikötötte, hogy a kivitelezésnek az építési engedély, illetve az annak részévé tett építészeti-műszaki leírás szerint kell megtörténni.
A társasház szerint
a beruházó, a Hotelnet Kft., valamint a kivitelező, a Pillér-Lakás Kft. azonban a kezdetektől fogva úgy gondolta, rájuk nézve ezek a dokumentumok nem kötelezőek.
Már a lift ügyében is komoly viták alakultak ki, a társasház ugyanis kérte, hogy a beruházó építsen egy második felvonót is a jelenlegi mellé, hiszen 15 új lakás miatt több lesz a lakó a házban, ráadásul a régi lift helyén kialakítandó liftnek kisebb lesz az alapterülete a belső gépház miatt. Végül elérte a társasház, hogy megépüljön a második lift, de a régi elbontásához már azelőtt hozzáfogtak a kivitelezők, hogy az új udvari felvonónak meglett volna a használatbavételi engedélye. A bontást végül a kihívott rendőrök akadályozták meg, de később tíz napig így is felvonó nélkül maradt a ház, holott idős emberek, kisgyermekesek élnek a 3., 4. emeleten.
Másodikként egy szép, panorámalift illett volna a házba, de ezt a magas költségek miatt a beruházó nem vállalta, így hosszas viták, alkuk eredményeként egy olyan felvonót kapott a ház, amely semmilyen szempontból sem passzol az épülethez a külső burkolat anyaga miatt, de még a benapozottságot is negatívan befolyásolja. A régi lift csaknem kilenc négyzetméteres alapterületű gépházul szolgáló területét pedig a kivitelező beépítette az egyik lakásba, de a helyére beépített új szerkezetet azóta sem adták át.
A falomlást megelőzően pár héttel, május 25-én a tetőtérben tűz keletkezett,
amely azonban szerencsére nem okozott komolyabb problémát, gyorsan eloltották, gyakorlatilag kár sem keletkezett, mivel az egyébként is lebontandó tetőszerkezetet érintette. Viszont az oltás következtében a víz több lakásba befolyt, de még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy miután a tetőt, előtetőt lebontották, nem gondoskodtak védelemről, így az esőzések miatt a lakások beáztak. Gyakran áll a víz a folyosókon, s persze be is folyik a lakásokba, ahogy ez ott jártunkkor is történt.
Az igazán tragikus helyzet persze a 2022. június 27-i katasztrófa után alakult ki, amikor leomlott a Jókai utcai attikafal és főpárkány. Emiatt nagymértékben károsodott az épület homlokzata és több lakása, amelyeknek használhatatlanok, életveszélyesek lettek az erkélyei. A kormányhivatal ugyan kötelezte a kivitelezőt a statikai vizsgálatok elvégzésére, de az ennek csak részben tett eleget.
A társasház szerint a kivitelezőnek kellene megvizsgáltatni az omlásban érintett erkélyek tartószerkezeteit, hogy nem sérültek-e meg, s neki kellene a megsérült homlokzatot is rendbe hozni. S bár a kivitelező javítgatta az erkélyeket, de erről nem kaptak dokumentumokat a lakók, így fogalmuk sincs, milyen munkákat végeztek el, mennyire megbízhatók ezek az épületelemek. Egy dolog biztos, az erkélyek használhatatlanok továbbra is, holott több mint 18 hónap telt már el a baleset óta.
S amit kijavított a kivitelező, azzal is komoly problémák vannak.
A Jókai utcai homlokzat egy darabját – a látszólag elkészült, a Jókai u. 3. szám alatti ház felőli részét – az önkormányzat településképi osztályának tavaly novemberi és decemberi helyszíni szemléje alapján el kell bontani nem megfelelő anyaghasználat miatt. Az eredeti főpárkány méretétől is eltértek, és a felületképzések sem a jóváhagyott módon történtek.
2023. június 26-án, a tetőomlás egyéves évfordulóján az önkormányzat kötelezési eljárást indított a Hotelnet Kft-vel szemben, amelyben felhívta a szabálytalan állapot megszüntetésére, az omlás előtti állapot, eredetivel megegyező anyagokkal való helyreállítására, emellett kiszabott ötmillió forintos bírságot is, amelyet a Hotelnet Kft. megfellebbezett. A terézvárosi képviselő-testülete azonban a fellebbezést elutasította és helybenhagyta az előző döntését.
A beruházó azonban költségtakarékossági megfontolásokból továbbra is az olcsóbb megoldásokat részesíti előnyben. Azt közölte a társasházzal, hogy amennyiben a lakók ragaszkodnak az eredeti anyagokhoz, szálljanak be az építkezésbe 25 millió forinttal, egyébként a korlátelemeket betonnal és műkővel pótolják.
De legalább ekkora probléma, hogy az építkezés során megváltoztak a társasház méretei, amit pedig az építési engedély nem tenne lehetővé. Egy-másfél méterrel növekedett a gerincmagasság, a szabálytalanul kialakított teraszok miatt csökkent, több helyen meg is szűnt a benapozottság. Ráadásul az építési engedélyben nem szereplő teraszok kialakítása megfosztja a jelenlegi tulajdonosokat attól a lehetőségtől, hogy
a fűtési rendszerük átalakítása során a hőszivattyúk, a klíma kültéri egységei kikerülhessenek a tető belső felületére.
Az új lakások gépészeti, víz-, csatorna-, valamint a hőszivattyúk vezetékeit pedig a 4. emelet belső homlokzatának felső részén vezetik el, s ez ellen hiába tiltakoznak a lakók.
Módosították a kupolát is, beépítettek hét ablakot, holott ezt nem engedte meg a tervtanács. S meghosszabbították a kéményeket rozsdamentes csővel, amire szintén nem volt engedélyük, így a tetőt borzasztóan elcsúfították. Ráadásul nincs olyan szakvélemény, hogy ezek a kéménybélelések megfelelőek-e, a gázberendezések szabályszerűen működnek-e, holott már régen megkezdődött a fűtési szezon. Tehát a kivitelező pontosan úgy építette meg több elemét a háznak, amelyek miatt a 2017-ben beadott építési engedély-kérelmét elutasította a hatóság, mert nem illeszkedett a településképbe, nem felelt meg az örökségvédelmi előírásoknak.
A társasház mindezek miatt több ízben is kérte a kormányhivatal segítségét. Helyszíni szemlét ugyan tartott a hatóság 2023. augusztus 10-én, de a döntéséről mind a mai napig nem kapott értesítést a társasház, pedig gyors döntést ígértek. Így a kivitelező zavartalanul folytatja a munkákat, talán arra számítva, hogy majd fennmaradási engedélyt kap.
A 4. emelet tizenkét lakásának tulajdonosai különösen megszenvedik a munkálatokat, miután minden esőzés alkalmával beáznak a lakások,
a mennyezet, a falak megrepedtek, parketták átnedvesedtek – ezek a problémák néhány 1., 2., 3. emeleti lakásban is jelentkeztek –, a világítótestekből folyó víz miatt pedig áramkimaradások voltak. 2022. október 27-én a kormányhivatal erről is helyszíni szemlét tartott, de az intézkedésről azóta sem kapott határozatot a közös képviselő.
2023 márciusában ugyan a kivitelező elkezdte a lakások helyreállítását, de néhány ismét beázott és újra megrepedtek a falak. S ha dolgoznak is a károsodott lakásokban, a kivitelező nem vállalja a kiköltözés, a visszaköltözéshez szükséges takarítás, a berendezések tisztításának költségeit, elvárja az ott lakóktól, hogy egyik helyiségből a másikba pakoljanak át, nem veszi figyelembe, hogy vannak allergiás, asztmás, eltérő munkabeosztásban lévő lakók. Az ablakok, ajtók is folyamatosan áznak az érintett szinteken, de ezek helyreállítását el sem kezdték.
A kivitelező a munka- és balesetvédelmi szabályokat sem tartja be maradéktalanul, ezzel veszélybe sodorják az ott élőket – állítja Bujtás Irén. A folyosókon gyakran szögek, deszkák, szerszámok, üveg-, fém- és vakolatdarabok nehezítik a közlekedést – minderről az ott jártunkkor is meggyőződtünk –, időnként pedig az utcára esnek le ezek a tárgyak. A járókelők is értesítették már erről az önkormányzatot, az azonban hatáskör hiányában áttette az ügyeket a munkavédelmi felügyelőséghez.
Idén augusztusban például a nehéz állványzat két darabja esett le az 5. emeletről a főlépcsőház földszintjére, három héttel később egy nagy darab műanyag hullámlemez zuhant élével a 2. emeleti erkélyre. A hegesztésekből, forrasztásokból izzó fémdarabok pattognak le az udvarra, a függőfolyosóra, a keletkező szikrák sokszor gyúlékony anyagokra esnek.
A homlokzaton, tetőn dolgozók a cigarettacsikkeket az erkélyekre dobálják, attól tartanak az ott élők, hogy újból tűz üthet ki.
A társasháznak egyéb gondjai is vannak a Hotelnet Kft-vel, többek között az, hogy több mint ötmillió forinttal tartozik nekik, az összeg egy része a meg nem fizetett közös költség, másik a közgyűlésen a beruházó által – az átadási határidő csúszás miatt – átvállalt a társasházi műszaki ellenőri díj. Több mint hárommillió forintra már fizetési meghagyást nyújtottak be, de nem rendezte az adósságát a cég, így per lett az ügyből.
A lakók azt is sérelmezik, hogy a beruházó/kivitelező a velük kötött megállapodásokat több esetben felrúgta, a közgyűlési határozataikat nem fogadja el, mondván rá ez nem vonatkozik, holott 2022 nyarától a Pillér-Lakás Kft., a kivitelező a Hotelnet Kft. tagja, amely pedig a tetőtéri albetét tulajdonosa is.
A kivitelező az udvart sitt- és anyagtárolásra használja, hogy spórolni tudjon a közterület-foglalás díján, de ezért nem ad ellentételezést a háznak. A megállapodások felrúgása miatt a közös képviselő elzárta a vízvezetéket – korábban a társasház szívességből biztosította a vizet, ilyen kötelezettsége ugyanis nem volt –, erre a munkások két ízben is feltörték a társasház pincéjének az ajtaját, önhatalmúlag megnyitották a vízcsapot, ebből szintén rendőrségi feljelentés lett.
A társasház ilyen és ehhez hasonló eszközökkel a végsőkig felveszi a kesztyűt a kivitelezővel. A közös képviselő azt mondja, nem hagyják magukat, nem törődnek bele, hogy miközben luxusingatlanok készülnek a társasházban, a beruházó nagy bevételre tesz szert – 2,3- 2,5 millió forintos négyzetméteráron árulják az lakásokat, már nyolc el is kelt –, addig a régiek értéke csökken, a lakók életminősége romlik. Bujtás Irén egyébként értesítette a luxusingatlanok tulajdonosait arról, hogy nekik is érdekük lenne rendezni a társasház helyzetét, hiszen az ő tulajdonukat is hátrányosan érinti az épületet ért károk, de egyikük sem reagált.
Ezt a kárt egyébként nehéz megbecsülni, de jóval százmillió forint felett van, ha beleszámoljuk a társasházon kívüli egyéni károkat, a házban és a környéken található üzletek bevételkiesését is. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. a társasháznak és az egyéni anyagi károsultaknak nem volt hajlandó fizetni, ebben az esetben is arra hivatkozott, hogy meg kell várni, amíg a bíróság megállapítja a felelősséget. (A személyi sérültek, illetve az utcán parkoló autók tulajdonosai azonban kaptak jóvátételt a kivitelező felelősségbiztosítójától.) Az persze nagy kérdés, mikor zárulnak le az ügyben a hatósági vizsgálatok.
A beruházó és a kivitelező ügyvezetője az idén júliusban megtartott közgyűlésen arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy
a rendőrség szerint nem az ő felelősségüket állapítják meg, hanem a tervezőét és a statikusét,
de a társasház képviselői joggal vetették fel, hogy ez utóbbiak is a projekthez tartoznak, tehát nem bújhatnak ki a fizetés alól.
***
Időközben elindult a társasház új lakásainak használatbavételi engedélyezési eljárása. A társasház szerint úgy kezdődött meg ez a folyamat, hogy nem történt meg a kivitelezés során keletkezett károk helyreállítása, továbbra sem biztosított a régi lakások rendeltetésszerű használata.
A beruházó, kivitelező véleményét a következő cikkünkben közöljük!
Szemtanúk beszéltek arról, hogy az épület darabjai egyik pillanatról a másikra omlottak le, ezt erősíti meg a felvétel is.
Az épületből tizenhat lakót menekítettek ki.
A szakértő szerint az energiahatékonyság növeléséhez nem elegendő pusztán a megfelelő szigetelés.
Tóth Nikolett erősen bízik benne, hogy egyszer újra tud majd járni.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
