A lakók szerint állandó a balesetveszély az épületben, és a kivitelező úgy építette meg több elemét a háznak, hogy az nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg az örökségvédelmi előírásoknak.
Esik az eső, mínusz két fok van, délután fél 5 körül jár az idő, már besötétedett, amikor belépek a terézvárosi Jókai utca 1. épületébe. Ez az a 128 éves ház, amelynek 2022 júniusában leomlott a negyedik emelet felett lévő, átépítés alatt álló attikafala, főpárkánya, ezekkel együtt az erkélyek korlátjai, a díszítőelemek. Egy súlyos, valamint három könnyű sérültje volt a balesetnek, emellett hatalmas az anyagi kár. A fiatal balett-táncos azóta sem épült fel, a lakók pedig háborúznak a beruházóval, kivitelezővel, emiatt áldatlan állapotok uralkodnak ott.
Ezt is ajánljuk a témában
A tetőteret még a kétezres években adta el az önkormányzat egy befektetőnek. A jelenlegi tulajdonos, beruházó a Hotelnet Kft., a kivitelező a Pillér-Lakás Kft., de egyikük sem hajlandó nyilatkozni.
A ház kívülről fel van állványozva, alig lehetett megtalálni a bejáratot. Az egyébként jó állapotú épületben már a folyosón nagy a kosz, az udvar pedig fel van túrva, úgy néz ki, mintha éppen bomba robbant volna. Három munkás hatalmas csövek mellett ácsorog, valamit szöszmötölnek, közben jön egy bérlő, hogy ömlik be a víz a pincébe, ahol fittneszterem működik.
A közös képviselő, Bujtás Irén – aki lakástulajdonosként életvitelszerűen itt lakik – kísér körben a házban és árad belőle a panasz, a helyzet megértéséhez azonban tudni kell az előzményeket is. Az gyakori a fővárosban, hogy befektetők megvásárolják a régi házak tetőterét a társasházaktól,
emeletet építenek rá, lakásokat alakítanak ki és ezeket iszonyatosan drágán értékesítik,
de közben az ingatlan egyéb részeit is felújítják, ami jó az ott lakóknak is.
De itt, a Jókai utca 1-ben – amely az UNESCO világörökségi részén, az Andrássy út védőövezetéhez tartozik, és helyi védettséget élvez – a padlástér sohasem volt az osztatlan közös tulajdon része, azt már az 1993-as alapító okiratukban is önálló albetétként jelölték meg, amely az önkormányzaté volt. A kerület 2003-ban eladta a tetőteret, majd több tranzakció történt, az egyik vevő 2009-ben alapmegerősítést végzett, ezért szétverték a hatalmas, sok célra használható, száraz pincerekeszeket, most áll benne a víz, a lebontott téglákat azóta sem szállították el.
2015-ben a Hotelnet Kft és a Studio Beaux Arts Kft. tulajdonába került a tetőtér (2022 óta egyébként egyedül a Hotelneté), s ez a cég kezdte meg projektet, amelynek a végső célja 15 luxuslakás kialakítása. 2017-ben adta be a cég az építési engedély iránti kérelmét, akkor ezt az önkormányzat településképi okokra hivatkozva elutasította. Ezután átdolgozták a terveket, így egy évvel később az önkormányzat polgármesteri hivatala – amikor még rendelkezett építési hatósági jogkörrel – megadta az építési engedélyt, de feltételként kötelezővé tette a belső és külső homlokzatok, a lépcsőházak, kapualj, függőfolyosók (amelyet egyébként a társasház 2015-ben rendbe tett) felújítását, törekedve a korabeli állapot kialakítására.
A társasház közgyűlése 2021 októberében döntött arról, hogy átadja a beruházónak a munkaterületet, hogy az megkezdhesse a kivitelezést. De kikötötte, hogy a kivitelezésnek az építési engedély, illetve az annak részévé tett építészeti-műszaki leírás szerint kell megtörténni.
A társasház szerint
a beruházó, a Hotelnet Kft., valamint a kivitelező, a Pillér-Lakás Kft. azonban a kezdetektől fogva úgy gondolta, rájuk nézve ezek a dokumentumok nem kötelezőek.
Már a lift ügyében is komoly viták alakultak ki, a társasház ugyanis kérte, hogy a beruházó építsen egy második felvonót is a jelenlegi mellé, hiszen 15 új lakás miatt több lesz a lakó a házban, ráadásul a régi lift helyén kialakítandó liftnek kisebb lesz az alapterülete a belső gépház miatt. Végül elérte a társasház, hogy megépüljön a második lift, de a régi elbontásához már azelőtt hozzáfogtak a kivitelezők, hogy az új udvari felvonónak meglett volna a használatbavételi engedélye. A bontást végül a kihívott rendőrök akadályozták meg, de később tíz napig így is felvonó nélkül maradt a ház, holott idős emberek, kisgyermekesek élnek a 3., 4. emeleten.
Másodikként egy szép, panorámalift illett volna a házba, de ezt a magas költségek miatt a beruházó nem vállalta, így hosszas viták, alkuk eredményeként egy olyan felvonót kapott a ház, amely semmilyen szempontból sem passzol az épülethez a külső burkolat anyaga miatt, de még a benapozottságot is negatívan befolyásolja. A régi lift csaknem kilenc négyzetméteres alapterületű gépházul szolgáló területét pedig a kivitelező beépítette az egyik lakásba, de a helyére beépített új szerkezetet azóta sem adták át.
A falomlást megelőzően pár héttel, május 25-én a tetőtérben tűz keletkezett,
amely azonban szerencsére nem okozott komolyabb problémát, gyorsan eloltották, gyakorlatilag kár sem keletkezett, mivel az egyébként is lebontandó tetőszerkezetet érintette. Viszont az oltás következtében a víz több lakásba befolyt, de még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy miután a tetőt, előtetőt lebontották, nem gondoskodtak védelemről, így az esőzések miatt a lakások beáztak. Gyakran áll a víz a folyosókon, s persze be is folyik a lakásokba, ahogy ez ott jártunkkor is történt.
Az igazán tragikus helyzet persze a 2022. június 27-i katasztrófa után alakult ki, amikor leomlott a Jókai utcai attikafal és főpárkány. Emiatt nagymértékben károsodott az épület homlokzata és több lakása, amelyeknek használhatatlanok, életveszélyesek lettek az erkélyei. A kormányhivatal ugyan kötelezte a kivitelezőt a statikai vizsgálatok elvégzésére, de az ennek csak részben tett eleget.
A társasház szerint a kivitelezőnek kellene megvizsgáltatni az omlásban érintett erkélyek tartószerkezeteit, hogy nem sérültek-e meg, s neki kellene a megsérült homlokzatot is rendbe hozni. S bár a kivitelező javítgatta az erkélyeket, de erről nem kaptak dokumentumokat a lakók, így fogalmuk sincs, milyen munkákat végeztek el, mennyire megbízhatók ezek az épületelemek. Egy dolog biztos, az erkélyek használhatatlanok továbbra is, holott több mint 18 hónap telt már el a baleset óta.
S amit kijavított a kivitelező, azzal is komoly problémák vannak.
A Jókai utcai homlokzat egy darabját – a látszólag elkészült, a Jókai u. 3. szám alatti ház felőli részét – az önkormányzat településképi osztályának tavaly novemberi és decemberi helyszíni szemléje alapján el kell bontani nem megfelelő anyaghasználat miatt. Az eredeti főpárkány méretétől is eltértek, és a felületképzések sem a jóváhagyott módon történtek.
2023. június 26-án, a tetőomlás egyéves évfordulóján az önkormányzat kötelezési eljárást indított a Hotelnet Kft-vel szemben, amelyben felhívta a szabálytalan állapot megszüntetésére, az omlás előtti állapot, eredetivel megegyező anyagokkal való helyreállítására, emellett kiszabott ötmillió forintos bírságot is, amelyet a Hotelnet Kft. megfellebbezett. A terézvárosi képviselő-testülete azonban a fellebbezést elutasította és helybenhagyta az előző döntését.
A beruházó azonban költségtakarékossági megfontolásokból továbbra is az olcsóbb megoldásokat részesíti előnyben. Azt közölte a társasházzal, hogy amennyiben a lakók ragaszkodnak az eredeti anyagokhoz, szálljanak be az építkezésbe 25 millió forinttal, egyébként a korlátelemeket betonnal és műkővel pótolják.
De legalább ekkora probléma, hogy az építkezés során megváltoztak a társasház méretei, amit pedig az építési engedély nem tenne lehetővé. Egy-másfél méterrel növekedett a gerincmagasság, a szabálytalanul kialakított teraszok miatt csökkent, több helyen meg is szűnt a benapozottság. Ráadásul az építési engedélyben nem szereplő teraszok kialakítása megfosztja a jelenlegi tulajdonosokat attól a lehetőségtől, hogy
a fűtési rendszerük átalakítása során a hőszivattyúk, a klíma kültéri egységei kikerülhessenek a tető belső felületére.
Az új lakások gépészeti, víz-, csatorna-, valamint a hőszivattyúk vezetékeit pedig a 4. emelet belső homlokzatának felső részén vezetik el, s ez ellen hiába tiltakoznak a lakók.
Módosították a kupolát is, beépítettek hét ablakot, holott ezt nem engedte meg a tervtanács. S meghosszabbították a kéményeket rozsdamentes csővel, amire szintén nem volt engedélyük, így a tetőt borzasztóan elcsúfították. Ráadásul nincs olyan szakvélemény, hogy ezek a kéménybélelések megfelelőek-e, a gázberendezések szabályszerűen működnek-e, holott már régen megkezdődött a fűtési szezon. Tehát a kivitelező pontosan úgy építette meg több elemét a háznak, amelyek miatt a 2017-ben beadott építési engedély-kérelmét elutasította a hatóság, mert nem illeszkedett a településképbe, nem felelt meg az örökségvédelmi előírásoknak.
A társasház mindezek miatt több ízben is kérte a kormányhivatal segítségét. Helyszíni szemlét ugyan tartott a hatóság 2023. augusztus 10-én, de a döntéséről mind a mai napig nem kapott értesítést a társasház, pedig gyors döntést ígértek. Így a kivitelező zavartalanul folytatja a munkákat, talán arra számítva, hogy majd fennmaradási engedélyt kap.
A 4. emelet tizenkét lakásának tulajdonosai különösen megszenvedik a munkálatokat, miután minden esőzés alkalmával beáznak a lakások,
a mennyezet, a falak megrepedtek, parketták átnedvesedtek – ezek a problémák néhány 1., 2., 3. emeleti lakásban is jelentkeztek –, a világítótestekből folyó víz miatt pedig áramkimaradások voltak. 2022. október 27-én a kormányhivatal erről is helyszíni szemlét tartott, de az intézkedésről azóta sem kapott határozatot a közös képviselő.
2023 márciusában ugyan a kivitelező elkezdte a lakások helyreállítását, de néhány ismét beázott és újra megrepedtek a falak. S ha dolgoznak is a károsodott lakásokban, a kivitelező nem vállalja a kiköltözés, a visszaköltözéshez szükséges takarítás, a berendezések tisztításának költségeit, elvárja az ott lakóktól, hogy egyik helyiségből a másikba pakoljanak át, nem veszi figyelembe, hogy vannak allergiás, asztmás, eltérő munkabeosztásban lévő lakók. Az ablakok, ajtók is folyamatosan áznak az érintett szinteken, de ezek helyreállítását el sem kezdték.
A kivitelező a munka- és balesetvédelmi szabályokat sem tartja be maradéktalanul, ezzel veszélybe sodorják az ott élőket – állítja Bujtás Irén. A folyosókon gyakran szögek, deszkák, szerszámok, üveg-, fém- és vakolatdarabok nehezítik a közlekedést – minderről az ott jártunkkor is meggyőződtünk –, időnként pedig az utcára esnek le ezek a tárgyak. A járókelők is értesítették már erről az önkormányzatot, az azonban hatáskör hiányában áttette az ügyeket a munkavédelmi felügyelőséghez.
Idén augusztusban például a nehéz állványzat két darabja esett le az 5. emeletről a főlépcsőház földszintjére, három héttel később egy nagy darab műanyag hullámlemez zuhant élével a 2. emeleti erkélyre. A hegesztésekből, forrasztásokból izzó fémdarabok pattognak le az udvarra, a függőfolyosóra, a keletkező szikrák sokszor gyúlékony anyagokra esnek.
A homlokzaton, tetőn dolgozók a cigarettacsikkeket az erkélyekre dobálják, attól tartanak az ott élők, hogy újból tűz üthet ki.
A társasháznak egyéb gondjai is vannak a Hotelnet Kft-vel, többek között az, hogy több mint ötmillió forinttal tartozik nekik, az összeg egy része a meg nem fizetett közös költség, másik a közgyűlésen a beruházó által – az átadási határidő csúszás miatt – átvállalt a társasházi műszaki ellenőri díj. Több mint hárommillió forintra már fizetési meghagyást nyújtottak be, de nem rendezte az adósságát a cég, így per lett az ügyből.
A lakók azt is sérelmezik, hogy a beruházó/kivitelező a velük kötött megállapodásokat több esetben felrúgta, a közgyűlési határozataikat nem fogadja el, mondván rá ez nem vonatkozik, holott 2022 nyarától a Pillér-Lakás Kft., a kivitelező a Hotelnet Kft. tagja, amely pedig a tetőtéri albetét tulajdonosa is.
A kivitelező az udvart sitt- és anyagtárolásra használja, hogy spórolni tudjon a közterület-foglalás díján, de ezért nem ad ellentételezést a háznak. A megállapodások felrúgása miatt a közös képviselő elzárta a vízvezetéket – korábban a társasház szívességből biztosította a vizet, ilyen kötelezettsége ugyanis nem volt –, erre a munkások két ízben is feltörték a társasház pincéjének az ajtaját, önhatalmúlag megnyitották a vízcsapot, ebből szintén rendőrségi feljelentés lett.
A társasház ilyen és ehhez hasonló eszközökkel a végsőkig felveszi a kesztyűt a kivitelezővel. A közös képviselő azt mondja, nem hagyják magukat, nem törődnek bele, hogy miközben luxusingatlanok készülnek a társasházban, a beruházó nagy bevételre tesz szert – 2,3- 2,5 millió forintos négyzetméteráron árulják az lakásokat, már nyolc el is kelt –, addig a régiek értéke csökken, a lakók életminősége romlik. Bujtás Irén egyébként értesítette a luxusingatlanok tulajdonosait arról, hogy nekik is érdekük lenne rendezni a társasház helyzetét, hiszen az ő tulajdonukat is hátrányosan érinti az épületet ért károk, de egyikük sem reagált.
Ezt a kárt egyébként nehéz megbecsülni, de jóval százmillió forint felett van, ha beleszámoljuk a társasházon kívüli egyéni károkat, a házban és a környéken található üzletek bevételkiesését is. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. a társasháznak és az egyéni anyagi károsultaknak nem volt hajlandó fizetni, ebben az esetben is arra hivatkozott, hogy meg kell várni, amíg a bíróság megállapítja a felelősséget. (A személyi sérültek, illetve az utcán parkoló autók tulajdonosai azonban kaptak jóvátételt a kivitelező felelősségbiztosítójától.) Az persze nagy kérdés, mikor zárulnak le az ügyben a hatósági vizsgálatok.
A beruházó és a kivitelező ügyvezetője az idén júliusban megtartott közgyűlésen arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy
a rendőrség szerint nem az ő felelősségüket állapítják meg, hanem a tervezőét és a statikusét,
de a társasház képviselői joggal vetették fel, hogy ez utóbbiak is a projekthez tartoznak, tehát nem bújhatnak ki a fizetés alól.
***
Időközben elindult a társasház új lakásainak használatbavételi engedélyezési eljárása. A társasház szerint úgy kezdődött meg ez a folyamat, hogy nem történt meg a kivitelezés során keletkezett károk helyreállítása, továbbra sem biztosított a régi lakások rendeltetésszerű használata.
A beruházó, kivitelező véleményét a következő cikkünkben közöljük!
Szemtanúk beszéltek arról, hogy az épület darabjai egyik pillanatról a másikra omlottak le, ezt erősíti meg a felvétel is.
Az épületből tizenhat lakót menekítettek ki.
A szakértő szerint az energiahatékonyság növeléséhez nem elegendő pusztán a megfelelő szigetelés.
Tóth Nikolett erősen bízik benne, hogy egyszer újra tud majd járni.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Reméli, hogy tényleg befolyásos lesz, „tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – árulja el a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
