A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint Veres Pál miskolci polgármester saját személyével tudja bizonyítani, hogy nem politikai diszkrimináció alapján működnek az alapítványi egyetemek.
Bár eddig is jó együttműködés jellemezte az önkormányzati világot és a területi államigazgatást, ezt a jövőben még fokozottabbá kell tenni – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Miskolcon, országjárásának Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei állomásán.
Hozzátette, a megnyíló és az országba érkező európai uniós forrásoknak a területfejlesztési politika szolgálatába állításával a két területileg legfontosabb szereplőnek, a vármegyei önkormányzatnak és a kormányhivataloknak „tökéletesen kell együttműködniük”. Navracsics Tibor azt mondta, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében eddig is kiváló volt az együttműködés a két szereplő között, az eddigi eredményeket áttekintve
a régió a „legnagyszerűbb fejlődést felmutatni tudó vármegyék közé tartozik”.
A miniszter megjegyezte, ez nemcsak a kormány döntéseinek, hanem annak is köszönhető, hogy a vármegyei közgyűlésnek „nagyon tudatos” a fejlesztéspolitikája, amely részben a helyi közösségek megerősítésén, részben pedig a vármegye mint területi egység egészének a fejlesztésén alapul. Navracsics Tibor elmondta, az alapítványi egyetemek hallgatóinak és kutatóinak az Erasmus és a Horizont Európa oktatási-mobilitási és kutatási programokból való kizárása miatt arra kérte Miskolc polgármesterét: a Miskolci Egyetem kuratóriumi bizottságának tagjaként „brüsszeli kapcsolatai révén mutasson rá és bizonyítsa be, hogy nem politikai diszkrimináció alapján működnek az alapítványi egyetemek”. „Párton kívüli polgármesterként tagja az egyetem kuratóriumának,
saját személyével tudja bizonyítani, hogy itt tudománypolitikai kérdésekről és nem pedig pártpolitikai kérdésekről van szó”
– fűzte hozzá a miniszter.
A sajtótájékoztatón Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke ismertette, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben Magyarország ipari teljesítményének 9,8 százalékát Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye adta, ez az arány mintegy 2 százalékkal több az előző évinél. Elmondta, a múlt év végéig az előző fejlesztési időszakot figyelembe véve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak (TOP) köszönhetően 133 milliárd forintból fejleszthettek a vármegyében. A TOP Plusz esetében a fejlesztésre fordítható összeg a 2021-2027-es fejlesztési időszakra több mint 150 milliárd forint – tette hozzá.
Alakszai Zoltán főispán az eseményen arról beszélt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalban
évente 2,2 millió hatósági ügyben dönt a mintegy 2600 kormánytisztviselő.
Ezek a számok önmagukban is mutatják azt a nagyságrendet, amelyet a kormányhivatal és a területi közigazgatás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében képvisel – tette hozzá. A főispán hangsúlyozta, a kormányhivatal meg fog felelni Navracsics Tibor idei elvárásának, amely szerint ki kell teljesíteni az együttműködéseket területi szinten a közjó szolgálatában.
(MTI)
Nyitókép: Képernyőfotó
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Van tartalék a közösségben, de még nem dőlt el, hogy az új hangok és vélemények tudnak-e érvényesülni – véli a volt miniszter. Maradhat-e Orbán Viktor hosszú távon a Fidesz elnöke? Mi lesz a migrációs paktummal és Sulyok Tamással? Lesznek-e előrehozott önkormányzati választások? Ezekről is kérdezte Kacsoh Dániel a politikust.
A volt miniszter szerint hiteles szereplőkre, valamint hiteles kommunikációra van szükség.
A forradalmi – mai nevén „rendszerváltó” – elitnek is színre lépnek a Robespierre-jei, Saint-Just-jei, Marat-i, Dantonjai. Más néven: Leninjei, Sztálinjai, Trockijai, Buharinjai.
A politikus szerint a volt miniszterelnök a későbbiek során újra népszerűvé válhat.
„Hollandiával sok közös ügyünk van Európában.”
A felszíni politikai csatározásokat egyre inkább felülírják a mélyben zajló globális gazdasági játszmák.
Ezért gonosz, valójában keresztényellenes szemforgatás azon szörnyülködni, hogy a »NER« »túlszerette« a keresztény vallási közösségeket.
