Javaslatot tesz a Munkástanácsok Országos Szövetsége a munka törvénykönyv módosítására annak érdekében, hogy az élethosszig tartó tanulást, mint alanyi jogot lehetővé tegye a hazai munkajogi szabályozás. Mutatjuk a részleteket.
A munka törvénykönyvének módosítását javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy a hazai munkajog érdemben támogassa az élethosszig tartó tanulást, vagyis a munkaviszony melletti képzést – jelentette be Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.
A korrekcióra azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag nem ad alanyi jogon járó lehetőséget a tanulmányi szabadságra, ezáltal nem segíti elő, hogy a munkavállalók képezhessék magukat.
Szabó Imre Szilárd felidézte, hogy a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a fenntartható gazdaságra és a környezetbarát technológiákra való átállás új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, különösen a munkavállalókat. Ezekhez a kihívásokhoz pedig az új kompetenciák elsajátításával lehet alkalmazkodni, vagyis egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a folyamatos fejlődés ahhoz, hogy az alkalmazottak versenyképesek maradjanak, tudásszintjük alkalmazkodjon a folyamatosan változó és növekvő elvárásokhoz. Az ügyvezető alelnök kiemelte:
össztársadalmi érdek tehát, hogy minél többen vegyenek részt az oktatásban és képzésben, munkaviszony mellett is.
„A hatályos munka törvénykönyv azt feltételezi, hogy a mindenkori munkaerőpiaci viszonyok között nincs szükség annak jogszabályi ösztönzésére, hogy az alkalmazottak a munkavállalás mellett is tanulmányokat is folytassanak. Ez alól egyetlen kivétel az általános iskolai tanulmányok folytatása, vagyis csak a legalapvetőbb képességek elsajátítását támogatja ma a magyar munkajog” – ismertette Szabó Imre Szilárd. Kiemelte:
ma a versenyszférában az élethosszon át tartó képzéshez való jog gyakorlása, valamint az ennek sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen fizetett, tanulmányi szabadság lehetősége kizárólag a munkáltatóval kötött megállapodáson múlik. Ez azt jelenti, ha a munkáltató nem járul hozzá, hogy részt vállaljon a foglalkoztatott tudásának bővítésében, akkor az érintett csak saját fizetett – vagy fizetés nélküli – szabadsága terhére tud képzésben részt venni.
A közszférában jobb a helyet, a kormányzati igazgatási szerveknél már barátságosabb a szabályozás, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a nemzetközi gyakorlat is számos jó példával szolgál.
Szabó Imre Szilárd kiemelte, a szakszervezeti javaslat egy win-win helyzetet teremthet, megteremtve a munkavállalók képzéshez való jogának hatékonyabb érvényesítését.
A három szereplő, vagyis a munkavállaló, a munkáltató és az állam együttműködésére lenne szükség a költségek megosztásában. Ennek egyik módja, hogy a tanulmányi szabadság idejére járó távolléti díjat vagy alapbért és az azt terhelő munkáltatói közterhet a központi költségvetés, a munkáltató és a munkavállaló arányosan állja.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arra figyelmeztetett, képzettségi szinttől függetlenül minden munkavállónak támogatásra van szüksége ahhoz, hogy bővítse tudását. Ezáltal javuljanak a munkakörülmények, az alkalmazottak előre léphessenek és magasabb fizetésben részesülhessenek. Szintén nélkülözhetetlen, hogy könnyebben képezhessék magukat azok is, akik életpályát, karriert akarnak váltani. Az elnök kiemelte:
egy XXI. századi munkavállaló számára kiemelten fontos, hogy lehetősége legyen folyamatosan képeznie magát és ehhez a munkajogi szabályozás is megfelelő segítséget kell, hogy nyújtson. A munka törvénykönyv javasolt módosítása nem jelentene elviselhetetlen terhet a munkáltatóknak, ugyanakkor egy olyan érdemi előrelépést jelentene, amely rengeteg munkavállalót ösztönözne arra, hogy gyarapítsa kompetenciáit.
– fogalmazott Palkovics Imre. Emlékeztetett: a munka törvénykönyvének 2012-es hatályba lépésekor a munkaerőpiac alapvetően más volt. Ma már a harmadik országokból rendelkezésére áll a tömeges alacsony képzettségű munkaerő az idevonatkozó új szabályozás alapján.
A meglévő hazai, szűk munkaerőállomány minőségi képzettségének emelését nemzeti stratégiai célnak tekintjük, amit javaslatunk segíthet megvalósítani. Azt szeretnénk, ha már tavasszal lehetőség lenne a munka törvénykönyvének módosítására, ugyanakkor az is fontos, hogy egy ilyen módosítás az összes szereplő egyetértésével fogadjon el az Országgyűlés. Ezért a következő időszakban a javaslatról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében is tárgyalunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig már jelezte, hogy nyitott az egyeztetésekre – tette hozzá a Munkástanácsok elnöke.
Az uniós átlagnál is jobb mutatókat mondhat magáénak Magyarország, ami az átalakított oktatási rendszernek is köszönhető – emelte ki Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Ezek közé tartozik például a felsőoktatásban végzettek kimagasló elhelyezkedési aránya, a lemorzsolódás csökkentése vagy a duális képzési helyek számának növeléséért tett intézkedések. Az európai uniós jelentések is kiemelik, hogy az oktatásban részt vevő 25–64 éves felnőttek részvételi aránya 2022-ben elérte a 7,9 százalékot, ami a legmagasabb az elmúlt tíz évben.
Az EU kedvezőnek értékelte azt is, hogy a kormány új jogszabályi rendelkezéseket vezetett be az online tanulásra vonatkozó szabványokról és az akkreditációs szabályokról, valamint megkönnyítette a munkáltatóknak, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését.
Ebbe a sorba illeszkedhetne egy olyan javaslat, amely a munkavállalók helyzetét könnyítené meg, akár oly módon, amit a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata is tartalmaz.
Nyitókép: Getty Images
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Íratlan szabálynak számított, hogy egyik politikai erő sem áll elő egyoldalúan ilyen indítvánnyal, hiszen a nyilvánosság előtt rendkívül nehéz racionális érvekkel megvédeni a parlamenti díjazásokat.
Számos állami vezető fizetése a képviselői alapilletményhez kötött, így a módosítás a közszféra széles körét érintené.
Alaposan utánajártak a műsorvezető bevételeinek.
A politikusi fizetések csökkentése nettó populizmus és demogógia. Éppen ezért jól eladható, és népszerűtlen ellene érvelni.
A kinevezések Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára történtek.
Márki-Zay Péter keményen kiosztotta a miniszterelnököt, amiért a polgármesterek fizetését is csökkentené a kormány.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
