Jó hír a munkavállalóknak: kedvezően változhat a munka törvénykönyve

2024. január 18. 10:33

Javaslatot tesz a Munkástanácsok Országos Szövetsége a munka törvénykönyv módosítására annak érdekében, hogy az élethosszig tartó tanulást, mint alanyi jogot lehetővé tegye a hazai munkajogi szabályozás. Mutatjuk a részleteket.

2024. január 18. 10:33
Senior woman at home
Nagy Kristóf

A munka törvénykönyvének módosítását javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy a hazai munkajog érdemben támogassa az élethosszig tartó tanulást, vagyis a munkaviszony melletti képzést – jelentette be Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.

A korrekcióra azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag nem ad alanyi jogon járó lehetőséget a tanulmányi szabadságra, ezáltal nem segíti elő, hogy a munkavállalók képezhessék magukat.

Szabó Imre Szilárd felidézte, hogy a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a fenntartható gazdaságra és a környezetbarát technológiákra való átállás új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, különösen a munkavállalókat. Ezekhez a kihívásokhoz pedig az új kompetenciák elsajátításával lehet alkalmazkodni, vagyis egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a folyamatos fejlődés ahhoz, hogy az alkalmazottak versenyképesek maradjanak, tudásszintjük alkalmazkodjon a folyamatosan változó és növekvő elvárásokhoz. Az ügyvezető alelnök kiemelte: 

össztársadalmi érdek tehát, hogy minél többen vegyenek részt az oktatásban és képzésben, munkaviszony mellett is.

Elavult a munka törvénykönyve

„A hatályos munka törvénykönyv azt feltételezi, hogy a mindenkori munkaerőpiaci viszonyok között nincs szükség annak jogszabályi ösztönzésére, hogy az alkalmazottak a munkavállalás mellett is tanulmányokat is folytassanak. Ez alól egyetlen kivétel az általános iskolai tanulmányok folytatása, vagyis csak a legalapvetőbb képességek elsajátítását támogatja ma a magyar munkajog” – ismertette Szabó Imre Szilárd. Kiemelte: 

ma a versenyszférában az élethosszon át tartó képzéshez való jog gyakorlása, valamint az ennek sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen fizetett, tanulmányi szabadság lehetősége kizárólag a munkáltatóval kötött megállapodáson múlik. Ez azt jelenti, ha a munkáltató nem járul hozzá, hogy részt vállaljon a foglalkoztatott tudásának bővítésében, akkor az érintett csak saját fizetett – vagy fizetés nélküli – szabadsága terhére tud képzésben részt venni.

A közszférában jobb a helyet, a kormányzati igazgatási szerveknél már barátságosabb a szabályozás, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a nemzetközi gyakorlat is számos jó példával szolgál.

A munkavállaló és a munkáltató érdeke egy irányba mutat

Szabó Imre Szilárd kiemelte, a szakszervezeti javaslat egy win-win helyzetet teremthet, megteremtve a munkavállalók képzéshez való jogának hatékonyabb érvényesítését.

A Munkástanácsok javaslata a munka törvénykönyv módosítására

  • járjon négyévente legalább 15– vagy évente 2-3 – nap tanulmányi szabadság, vagy munkaidő-kedvezmény alanyi jogon a munkavállalónak, amennyiben igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, amely fejleszti a kompetenciáit.
  • A tanulmányi szabadság igénybevételéről a munkavállaló dönthessen, beleértve, hogy évente veszi igénybe, vagy négy év alatt összegyűjti a 15 napot. Vagyis a nem kivett tanulmányi szabadság akkor se vesszen el, ha az adott évben a foglalkoztatott nem vesz részt semmilyen képzésben.
  • Kiemelten fontos, hogy a munka törvénykönyve tartalmazza az élethosszon át tartó tanulás pénzbeli támogatását is.

A három szereplő, vagyis a munkavállaló, a munkáltató és az állam együttműködésére lenne szükség a költségek megosztásában. Ennek egyik módja, hogy a tanulmányi szabadság idejére járó távolléti díjat vagy alapbért és az azt terhelő munkáltatói közterhet a központi költségvetés, a munkáltató és a munkavállaló arányosan állja.

Kifizetődő lenne a tanulmányok támogatása

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arra figyelmeztetett, képzettségi szinttől függetlenül minden munkavállónak támogatásra van szüksége ahhoz, hogy bővítse tudását. Ezáltal javuljanak a munkakörülmények, az alkalmazottak előre léphessenek és magasabb fizetésben részesülhessenek. Szintén nélkülözhetetlen, hogy könnyebben képezhessék magukat azok is, akik életpályát, karriert akarnak váltani. Az elnök kiemelte: 

egy XXI. századi munkavállaló számára kiemelten fontos, hogy lehetősége legyen folyamatosan képeznie magát és ehhez a munkajogi szabályozás is megfelelő segítséget kell, hogy nyújtson. A munka törvénykönyv javasolt módosítása nem jelentene elviselhetetlen terhet a munkáltatóknak, ugyanakkor egy olyan érdemi előrelépést jelentene, amely rengeteg munkavállalót ösztönözne arra, hogy gyarapítsa kompetenciáit.

– fogalmazott Palkovics Imre. Emlékeztetett: a munka törvénykönyvének 2012-es hatályba lépésekor a munkaerőpiac alapvetően más volt. Ma már a harmadik országokból rendelkezésére áll a tömeges alacsony képzettségű munkaerő az idevonatkozó új szabályozás alapján.

A meglévő hazai, szűk munkaerőállomány minőségi képzettségének emelését nemzeti stratégiai célnak tekintjük, amit javaslatunk segíthet megvalósítani. Azt szeretnénk, ha már tavasszal lehetőség lenne a munka törvénykönyvének módosítására, ugyanakkor az is fontos, hogy egy ilyen módosítás az összes szereplő egyetértésével fogadjon el az Országgyűlés. Ezért a következő időszakban a javaslatról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében is tárgyalunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig már jelezte, hogy nyitott az egyeztetésekre – tette hozzá a Munkástanácsok elnöke.

Az Európai Unió elismeri a hazai erőfeszítéseket

Az uniós átlagnál is jobb mutatókat mondhat magáénak Magyarország, ami az átalakított oktatási rendszernek is köszönhető – emelte ki Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Ezek közé tartozik például a felsőoktatásban végzettek kimagasló elhelyezkedési aránya, a lemorzsolódás csökkentése vagy a duális képzési helyek számának növeléséért tett intézkedések. Az európai uniós jelentések is kiemelik, hogy az oktatásban részt vevő 25–64 éves felnőttek részvételi aránya 2022-ben elérte a 7,9 százalékot, ami a legmagasabb az elmúlt tíz évben.

Az EU kedvezőnek értékelte azt is, hogy a kormány új jogszabályi rendelkezéseket vezetett be az online tanulásra vonatkozó szabványokról és az akkreditációs szabályokról, valamint megkönnyítette a munkáltatóknak, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését.

Ebbe a sorba illeszkedhetne egy olyan javaslat, amely a munkavállalók helyzetét könnyítené meg, akár oly módon, amit a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata is tartalmaz.

Nyitókép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Massimiliano Prospero dArco
2024. január 18. 10:49
neoliberális vadkapitalista zsidesz, ugyanaz, mint a dk
Massimiliano Prospero dArco
2024. január 18. 10:49
pláne, hogy egy kormányrendelet teljes diszpozitivitásba lökte a munkaszerződéseket 2020-ban
Massimiliano Prospero dArco
2024. január 18. 10:47
a fidesz vadkapitalista a munkajogban, így kell hozzáálni minden törvényváltozáshoz
Novicsok-5
2024. január 18. 10:38 Szerkesztve
Ettől függetlenül ugyanúgy életkor szerint diszkriminálni fogják az embereket. 40 felett a kutyának sem kellesz, hisz kötelezően lassúvá és hülyévé válik az ember. A faszt nem érdekli mit tudsz és mire vagy képes. Aztán emelik a nyugdíjkorhatárt, miközben el vagy ásva a korod miatt. Nagy átbaszás az egész. Méghogy élethosszig tartó tanulás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik