A várható mutatók alapján jobb évünk lehet, mint amilyen az idei volt.
Három százalékos gazdasági növekedéssel, 5,5 százalékos inflációval, kiegyensúlyozott fizetési mérleggel, csökkenő, de a tervezettnél magasabb államháztartási hiánnyal, valamint stabil, 380 forint/eurós árfolyammal számol 2024-re Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője összességében 2,8 százalékos növekedést vár 2024-re, amely a szektorok szintjén főleg a szolgáltatások területén jelenthet meg. Szerinte az infláció csökkenésére lehet számítani egészen 2024 áprilisáig. A tavasz közepén már 4,5-5 százalék közé lassulhat a pénzromlás üteme, véli. Nagy kérdés szerinte, hogy folytatódik-e a folyamat akkor is, amikor a belső kereslet elkezd élénkülni. Jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő év második felében már nem látni érdemi dezinflációs folyamatot, így a jövő éve végére is 5 százalék körül maradhat fogyasztói árindex.
A szakértők a Világgazdaságnak fejtették ki elképzeléseiket a 2024-es évről.
A beruházások területén 2023-ban a nagy autóipari és akkumulátorgyártási fejlesztéseken kívül alig látni növekedést, olvasható a cikkben,
2024-ben már érkeznek az uniós pénzek, mérséklődnek a hitelkamatok, így jelentősebb volumenű, beruházás-támogató kedvezményes kamatozású állami hitelprogramokat lehet indítani. Ezzel párhuzamosan a vállalatok beruházási hajlandósága is érdemben javulhat. 2023 első tíz hónapjában a GDP arányos vállalati hitelállomány jelentősen mérséklődött. 2024-ben a vállalati hitelállomány 4-5 százalékos bővülésére számít a vezető elemző. Ami a lakossági fogyasztást illeti: az infláció csökkenése melletti 8-10 százalék körüli nominális bérnövekedés ismét reálbéremelkedést, így pedig bővülő fogyasztást hozhat. Mindazonáltal legkorábban 2024 utolsó negyedévében lehet arra számítani, hogy a 2022 első felében elért háztartási fogyasztási szinthez visszatérjünk, prognosztizálta Török Zoltán.
Az új termelő kapacitások kiépítése és később termelésbe való bekapcsolódása lökést ad majd Magyarország növekedésének. Emellett a belső fogyasztás is a magyar növekedést hajthatja, nyáron meglendülhet a lakossági költekezés, a várható 5 százalék körüli reálbér-emelkedés miatt. Az Európai Uniótól érkező források részleges feloldása elsősorban a beruházásokon keresztül adhat többlet lendületet az országnak, véli ezzel összhangban Németh,
aki szerint összességében 2,8 százalékos növekedést vár 2024-re, amely a szektorok szintjén főleg a szolgáltatások területén jelenthet meg.
Szerinte az infláció csökkenésére lehet számítani egészen 2024 áprilisáig. A tavasz közepén már 4,5-5 százalék közé lassulhat a pénzromlás üteme. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a folyamat akkor is, amikor a belső kereslet elkezd élénkülni. Jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő év második felében már nem látni érdemi dezinflációs folyamatot,
így a jövő éve végére is 5 százalék körül maradhat fogyasztói árindex.
A K&H Bank vezető elemzője szerint a költségvetés egyik Achilles sarka jövőre is a belső fogyasztás lehet. A 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél rendkívül ambiciózusnak tűnik a 2023-as bevételek és az államháztartási egyenleg ismeretében. Ráadásul a javuló lakossági jövedelmekről túl sok bőrt próbálunk egyszerre lehúzni. Egyrészt az államadósság finanszírozásába próbálják bevonzani, másrészt a fogyasztás megugrásán keresztül több adóbevétellel is kalkulál az állam, ráadásul a kamatstopot is várhatóan eltörlik július elsejétől. Az állam kamatkiadásai sem fognak érdemben csökkenni 2024-ben. Mindezek fényében 4 százalék körül GDP arányos államháztartási hiányra számít a vezető elemző 2024-ben.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: MTI/Krizsán Csaba
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Szeptember elsejével indítja a kormány az új Otthon start programot, amelynek célja a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítése.
A most közöltnél nagyobb csökkenést csak a koronavírus idején regisztráltak a gyárak.
Korántsem arról van szó, hogy a magyaroknak nincs mit elfogyasztaniuk. Sőt!
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
