A várható mutatók alapján jobb évünk lehet, mint amilyen az idei volt.
Három százalékos gazdasági növekedéssel, 5,5 százalékos inflációval, kiegyensúlyozott fizetési mérleggel, csökkenő, de a tervezettnél magasabb államháztartási hiánnyal, valamint stabil, 380 forint/eurós árfolyammal számol 2024-re Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője összességében 2,8 százalékos növekedést vár 2024-re, amely a szektorok szintjén főleg a szolgáltatások területén jelenthet meg. Szerinte az infláció csökkenésére lehet számítani egészen 2024 áprilisáig. A tavasz közepén már 4,5-5 százalék közé lassulhat a pénzromlás üteme, véli. Nagy kérdés szerinte, hogy folytatódik-e a folyamat akkor is, amikor a belső kereslet elkezd élénkülni. Jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő év második felében már nem látni érdemi dezinflációs folyamatot, így a jövő éve végére is 5 százalék körül maradhat fogyasztói árindex.
A szakértők a Világgazdaságnak fejtették ki elképzeléseiket a 2024-es évről.
A beruházások területén 2023-ban a nagy autóipari és akkumulátorgyártási fejlesztéseken kívül alig látni növekedést, olvasható a cikkben,
2024-ben már érkeznek az uniós pénzek, mérséklődnek a hitelkamatok, így jelentősebb volumenű, beruházás-támogató kedvezményes kamatozású állami hitelprogramokat lehet indítani. Ezzel párhuzamosan a vállalatok beruházási hajlandósága is érdemben javulhat. 2023 első tíz hónapjában a GDP arányos vállalati hitelállomány jelentősen mérséklődött. 2024-ben a vállalati hitelállomány 4-5 százalékos bővülésére számít a vezető elemző. Ami a lakossági fogyasztást illeti: az infláció csökkenése melletti 8-10 százalék körüli nominális bérnövekedés ismét reálbéremelkedést, így pedig bővülő fogyasztást hozhat. Mindazonáltal legkorábban 2024 utolsó negyedévében lehet arra számítani, hogy a 2022 első felében elért háztartási fogyasztási szinthez visszatérjünk, prognosztizálta Török Zoltán.
Az új termelő kapacitások kiépítése és később termelésbe való bekapcsolódása lökést ad majd Magyarország növekedésének. Emellett a belső fogyasztás is a magyar növekedést hajthatja, nyáron meglendülhet a lakossági költekezés, a várható 5 százalék körüli reálbér-emelkedés miatt. Az Európai Uniótól érkező források részleges feloldása elsősorban a beruházásokon keresztül adhat többlet lendületet az országnak, véli ezzel összhangban Németh,
aki szerint összességében 2,8 százalékos növekedést vár 2024-re, amely a szektorok szintjén főleg a szolgáltatások területén jelenthet meg.
Szerinte az infláció csökkenésére lehet számítani egészen 2024 áprilisáig. A tavasz közepén már 4,5-5 százalék közé lassulhat a pénzromlás üteme. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a folyamat akkor is, amikor a belső kereslet elkezd élénkülni. Jelentős kockázatot jelent, hogy a jövő év második felében már nem látni érdemi dezinflációs folyamatot,
így a jövő éve végére is 5 százalék körül maradhat fogyasztói árindex.
A K&H Bank vezető elemzője szerint a költségvetés egyik Achilles sarka jövőre is a belső fogyasztás lehet. A 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél rendkívül ambiciózusnak tűnik a 2023-as bevételek és az államháztartási egyenleg ismeretében. Ráadásul a javuló lakossági jövedelmekről túl sok bőrt próbálunk egyszerre lehúzni. Egyrészt az államadósság finanszírozásába próbálják bevonzani, másrészt a fogyasztás megugrásán keresztül több adóbevétellel is kalkulál az állam, ráadásul a kamatstopot is várhatóan eltörlik július elsejétől. Az állam kamatkiadásai sem fognak érdemben csökkenni 2024-ben. Mindezek fényében 4 százalék körül GDP arányos államháztartási hiányra számít a vezető elemző 2024-ben.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: MTI/Krizsán Csaba
A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
A közvélemény-kutatás szerint a magyarok bizakodóak a jövőt illetően.
Kína problémái is Németországnak fognak fájni.
A nyári EP- és a hétvégi németországi választások után aggódni kezdett a balliberális elit.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
