Óriási potenciált rejt a kertturizmus – a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke a Mandinernek

A honlapjukon szereplő bemutatkozás szerint a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) egy szakmai civil ernyőszervezet, amely részt vesz a történeti és történeti értékű kertek megóvásában, népszerűsítésében, aktív szerepet vállalva a kertörökség kutatására, fenntartható kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezésekben. Mi számít egyáltalán történeti kertnek és hány ilyen van?

Jogszabály szerint 14 történeti kert van ma Magyarországon. Ugyanakkor több, mint 2000 történeti értékű kert van hazánkban, amelyek a műemléki örökség szempontjából nemzeti, sok esetben nemzetközi értékkel is rendelkeznek, ha pedig a Kárpát-medencét nézzük, még több. Azonban a jogszabályi státusz hiánya miatt, lehet, hogy ezek éppen természetvédelmi területként vagy arborétumként védettek, vagy egyáltalán semmilyen védelem nem oltalmazza őket jelenleg. A cél, hogy ezek a kertek jogi védettséget élvezzenek, legyenek kastélykertek, villakertek, dísz- és haszonkertek vagy akár temetőkertek, kolostorkerteket, templomkertek.

Az előző rendszerben a kastélyok és azok kertjeinek állapota is nagyon leromlott. Milyen állapotban vannak most?

A pár évvel ezelőtt elindult kastély és várprogram hatalmas léptékű fejlesztést tett lehetővé, körülbelül 40 helyszín felújításával. Ugyanakkor a kertek felújítása, rendbetétele, legalább annyi pénzt igényelne, de sajnos ahogy egy beruházáson belül emelkednek a kastélyfelújítás költségei, az általában a kertfelújítás rovására megy. Pedig a kastély és villa fogalma az épület és a kert együttesét foglalja magába, tehát az épület és a kert szervesen kapcsolódik egymáshoz. Épített és természeti örökség csak együtt értelmezhető. Az is probléma, hogy a kertek fenntartási költsége nincs betervezve a költségvetésbe, pedig ha elhanyagolják, az újonnan telepített zöld környezet nagyjából két év alatt lepusztul.

 Ezért fontos a nemzeti faiskola program is. Egyrészt megteremteni a hátterét, hogy a magyar termesztők előnyt élvezzenek a beruházásoknál, ne külföldről hozzunk növényeket. Másrészt pedig az őshonos fajták szaporításával a többi között hatékony választ adhatunk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra is.

Két évvel ezelőtt jött létre az MKA. Milyen célokat tűztek ki maguk elé?

A tájépítész szakma egyetemi oktatás szintjén több, mint 100 évre tekint vissza Magyarországon, de a kertörökség, mint téma, nagyon nehezen kap társadalmi ismertséget. Nagyon sok kolléga foglalkozott már korábban is a történeti kertek ápolásával, felmérésével, fejlesztési lehetőségeivel, ugyanakkor nem volt igazán sem a tájépítész szakmának, sem ennek az örökségnek megfelelő jogi, szabályozási háttere és a közéletben sem beszéd tárgya. Ezért döntöttünk úgy 2021-ben, hogy megalapítjuk az MKA-t, mint szakmai civil szervezetet. 

Már összeállítottunk egy olyan stratégiai kötetet, amelyben meghatároztuk, hogy a magyar kertörökség milyen feladatok előtt áll és ezeket hogyan lehet megoldani. A kertörökség egy nagyon fontos része a zöld infrastruktúrának, az ökológiai jelentősége nagy. Egy olyan örökség, amely a jövő számára is rengeteg lehetőséget nyújt. A zöldszakmában tevékenykedő szervezeteket egy asztalhoz ültettük és elindult egy párbeszéd ezeknek a stratégiai pontoknak a mentén.

Ha már hiányolta a megfelelő jogi hátteret, ezen a téren is élnek kezdeményezéssel?

Jelentős szerepet vállaltunk az építésügyi kerettörvény előkészítésében, hogy a szakma által megfogalmazott célkitűzéseket ebben érvényesítsük. A törvényben az is megfogalmazódott, hogy jöjjön létre országos tájépítészi poszt. Neki és az ő szervezetének az lesz a feladata, hogy azokat a prioritásokat, amelyek a magyar táj és a zöld infrastruktúra szempontjából fontosak, minden minisztériumnál érvényesítse.
Nagyon fontos kezdeményezésünk emellett a zöld tanúsítvány bevezetése, a zöld infrastruktúra értékmeghatározása. 

De közterületeknek is szükségük lenne zöld tanúsítványra. Akkor fog radikálisan megváltozni a szemlélet, ha nem csak jogi, hanem gazdasági szempontból is rendeződik ez a kérdés.

Milyen eredményeket értek el az elmúlt két évben?

Annak érdekében, hogy bekapcsoljuk a hazai tájépítészet és kertművészet szereplőit a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe, évente kétszer konferenciát rendezünk neves hazai és külföldi szakemberek részvételével.  A célunk az is, hogy nemzetközi pozíciót kapjon a magyar kertörökség és beintegrálódjunk a nemzetközi szervezetekbe. Már az első évben tagjai lettünk az Európa Tanács egyik szakmai tagozatának, a European Route Of Historic Gardens-nek, ez a tagság pedig lehetővé teszi, hogy magyar kerteket bekapcsoljuk a történeti kertek nemzetközi hálózatába. Elsőként Eszterháza barokk kertegyüttese kapott felvételt, idén Fehérvárcsurgó és Gödöllő kastélykertjei is bekerültek a körbe. 

Emellett már az első évben tagjai lettünk az International National Trust Organization-nak, a leghíresebb és legsikeresebb szervezetnek, amely a történeti kertek sorsával foglalkozik. Emellett pilot-prejectekben is részt veszünk, elkezdtük kialakítana történeti kertek hálózatát, tagsági és minősítési rendszerét, hogyan lehet egyes térségekben létrehozni. Legutóbb Tokaj-Hegyalja térségét mértük fel.

Ha már itt tartunk, pár hónapja a 24.hu-n jelent meg egy cikk, többek között azt is felróva önöknek, hogy mennyi pénzt kaptak erre a kutatásra úgy, hogy lehet, a határidőt sem tudják tartani.

Egy 300 oldalas tanulmányt tettünk le az asztalra, a határidők betartásával, amelynek során több mint 30 helyszínt mértünk fel, minősítettünk és ezek alapján fogalmaztuk meg, hogy a Tokaj-Hegyalján kialakult borturizmushoz hogyan kapcsolható a kertturizmus és milyen stratégiai lépések kellenek a hálózatosítás megteremtéséhez.

Az autóhasználat miatt is támadták önöket.

Csak az említett esetben fél év alatt több mint 30 helyszínt kellett felmérnünk. Mint említettem, mintegy kétezer kertörökségi helyszín van hazánkban, ezeknek csak ha a töredékébe eljutunk, már rengeteg helyszínt jelent. A jelenleginél kétszer ennyire volna szükségünk, hogy mindenhová eljussunk, ahová kell.  Alapítványunk az egyetemmel (MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet) folytatott szoros együttműködésnek köszönhetően támogat diák-kutatási munkákat is, amely a történeti kertek felmérésében jelentős szerepet játszanak.Az ő utaztatásukhoz is hozzájárulunk.

Azt is írták, hogy milliárdos támogatást kapnak, és a bár a kurátorok egy része lemondott a juttatásáról, többiek nem, és így több, mint egy millió forintot vesznek fel havonta. Ebből mi igaz?

Ez egy hazugság. A kurátorok egy része valóban lemondott a juttatásáról, a többiek 450 ezer forint kuratóriumi díjat kapnak és ezért meg is dolgoznak. Még a járulékokkal sem éri el az összeg a felét sem annak, amely az említett cikkben megjelent. Napi szinten benne vannak a munkában annak dacára, hogy nem ez a főállásuk. Emellett kurátoraink több évtizedes elismert tevékenységükkel és kiemelkedő tudásukkal segítik népszerűsíteni a kertörökség ügyét. 

Miközben egyébként óriási károkat okoznak az ilyen lejárató cikkekkel a szakmának, az ügynek és az összefogásnak, amelynek célja, hogy nehéz gazdasági, ökológiai, klímaváltozás okozta kihívásokkal teli helyzetben megoldásokat keressünk a jövő számára.

Visszatérve az alaptémánkra, hogyan áll Magyarország a kertturizmust terén?

A turisztikai ügynökséggel végeztük egy több évig tartó kutatást, amely vizsgálta a külföldi országok tradícióit és a magyar helyzetet is. Hazánkban a kertturizmus hivatalosan nem, csak látens módon létezik, miközben óriási az érdeklődés iránta. 

A lehetőség tehát megvan, például az említett Tokaj-Hegyalján is.Egyik kezdeményezője voltunk a „Zöld kerekasztal” létrehozásának, elkezdtük egy fenntarthatósági modell kidolgozását is, el szeretnénk érni, hogy a kertek fenntartása ne 100 százalékban állami, önkormányzati vagy magánfeladat legyen. Meg kell találni annak a módját, hogy akár a gazdasági élet szereplőit is bevonjuk ebbe vagy egy alapot hozzunk létre erre a célra. De nagyon számítunk az önkéntességre is, ennek jegyében idén megszerveztük az első önkéntes kertörökségi napot Iszkaszentgyörgyön.

Ehhez az munkához képzett szakemberekre is szükség van. Hogyan áll az utánpótlás?

A kertész és tájépítész képzéssel együttműködve egy posztgraduális szakmérnöki képzés elindítását szervezzük februártól, amelynek révén olyan szakembergárdát nevelhetünk ki, amely részt vesz majd a jövőben a történeti értékű kertek fenntartásában, valamint a zöldfelületek ökológiai szemléletű kezelésében, hiszen a kerteket napról napra ápolni kell ahhoz, hogy fennmaradjanak. Ahogyan mi fogalmazni szoktunk, le kell hajolnunk, hogy fölemelkedhessünk!

Nyitókép: a Gödöllői Kastélypark (Fotó: Darabos György/MKA)