Milyen szerepet töltenek be ma a történelmi családok a magyar társadalomban? Milyen ma a nők helyzete idehaza? Miért fontos megszólítani a 21. század új generációját? Többek között ezekről kérdeztük Batthyány-Schmidt Margitot, a Magyar Női Unió és a a Magyar Batthyány Alapítvány elnökét. Interjúnk.
Batthyány-Schmidt Margit két civil szervezetet vezet és számos nemzetközinek az elnökségi tagja. Míg a Magyar Női Unió idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, amely hídszerepet tölt be a döntéshozók, az érdekérvényesítők és a vidéki nők között, addig a Magyar Batthyány Alapítvány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tovább örökítse a történelmi család szellemi örökségét. Interjúnk.
***
Milyen szerepet töltenek be ma a történelmi családok a magyar társadalomban?
Csak a saját családunk nevében tudok nyilatkozni. Férjem révén a mi távoli rokoni kapcsolatban állunk gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökkel. Élnek még a világban Batthyány Lajos leszármazottai, de ők is női ágon kötődnek ehhez a famíliához. Mi a családunk a hercegi ághoz tartozik: a férjem, Ádám boldog Batthyány-Strattmann László unokája, a gyermekeim a herceg dédunokái.
Természetesen tartjuk a kapcsolatot más történelmi családok ma élő tagjaival, mondhatom, sokukhoz baráti szálak is fűznek bennünket.
A történelmi családok kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek mindegyike egykoron is cselekvő családok voltak: kórházat vagy iskolát alapítottak, templomot emeltek, jelentős szerepet vállaltak a tudomány és művészet támogatásában, iparosítottak, fejlesztették a mezőgazdaságot. Ezek közül szinte mindegyik köthető valamilyen formában a Batthyány családhoz is. Ami a jelent illeti, társadalmi szerepvállalásunkkal élen járunk és példát mutatunk a jelenkornak.
Több civil szervezetet működtetünk, díjat alapítottunk, képzést tartunk, mentorálunk és igyekszünk nyitni a fiatal generáció felé is.
Mindezeket a tradinnováció jegyében tesszük, amely fogalmat le is védettem. Az idei évben a társadalmi béke megteremtésének fontosságát hirdettük, ezt folytatjuk jövőre is, 2024-ben. Arra is büszkék vagyunk, hogy minden évben díjakkal ismerjük a kiemelkedő szakemberek munkáját. Idén Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, az MTA volt elnöke kapta a gróf Batthyány Lajos-díjat. A mártír miniszterelnök feleségéről elnevezett gróf Zichy Antónia-díjat pedig Tordai Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő vehette át.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elismeréseket olyan jelöltek kaphatják, akik társadalmi, gazdasági, politikai kihívásokra praktikus és pragmatikus, a lehetőségekkel és szükségszerűségekkel arányos választ adnak jelenkorunkban.
Van a magyar történelmi családokat összefogó szervezet?
Igen, létezik egy Magyar Történelmi Családok Egyesülete, amely összetartja ezeket a nagy múltú famíliákat. Az egyesület által szervezett szakmai programok jó alkalmat teremtenek arra, hogy rendszeres időközönként találkozzunk, eszmét cseréljünk. A Magyar Batthyány Alapítványnak is van velük együttműködési megállapodása – de még ennél is fontosabbak a rokoni kapcsolatok, hiszen például kevesen tudják, hogy a Batthyány és a Zichy család között nagyon szoros, unokatestvéri a rokonsági szint.
Említette, nyitnak a fiatal generáció tagjai felé. Miért tartja fontosnak megszólítani a 21. század új generációját?
A történelmi múlt, elmúlt. Az a feladatunk, hogy a ránk hagyott szellemi örökséget megőrizzük, ápoljuk és tovább örökítsük.
Ehhez azonban olyan fiatalokra van szükség a történelmi családokban, akik átérzik a súlyát ennek a felelősségnek. A családunkban ilyen Batthyány Boldizsár fiam, aki a Batthyány Lajos Alapítvánnyal közösen megalapította a Fiatalok Batthyány Körét. Büszke vagyok rá, hogy ilyen fiatalon, mindösszesen 24 évesen, felismerte ennek a társadalmi felelősségvállalásnak a jelentőségét. Az általa vezetett civil szervezet küldetése a fiatal generáció tagjainak elérése, megszólítása, az őket érdeklő témák köré tematikus rendezvények szervezése. Nagyon sikeresek, büszke vagyok rá!
Ezt is ajánljuk a témában
Nemrég ünnepelték a „szegények orvosaként” ismertté vált Batthyány-Strattmann László herceg boldoggá avatásának 20. évfordulóját. Hitvesénél ez a folyamar jelenleg is tart. Batthyány Boldizsárt, a herceg dédunokáját családjának örökségéről, társadalmi szerepvállalásukról és a Fiatalok Batthyány köréről is kérdeztük. Interjúnk!
A Magyar Női Uniónak is az elnöke. Mit képvisel ez a civil szervezet, amely idén jubilált?
A Magyar Női Unió idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Így már elmondható, hogy az egy évtizeddel ezelőtt megfogalmazott
öt alapértékünk is jubilált, úgymint istenhit, család, nemzet, anyaföld és közösség.
Sajnos a körülöttünk dúló háború miatt ma már a biztonságot is meg kell említenem, amit már hatodik alapértékként tartok számon. Büszke vagyok az elért eredményeinkre, az egyik legsikeresebb női szervezet vagyunk nemcsak itthon, de európai szinten is. Az elmúlt évek alatt számos nemzetközi szervezettel építettünk ki magas szintű kapcsolatot, mint például az ENSZ-szervezeteivel, az ECOSHOT-tal, az UNESCO-val vagy épp a FAO-val. Mindezek mellett több európai intézetnél is jelen vagyunk szakértőként. Folyamatosan pályázunk, képzéseket tartunk, mentorálunk, fontos társadalmi kérdéseket teszünk föl. Járjuk a vidéket, támogatjuk a vidéken élő nők karrierépítését, a határon túli magyarokhoz kulturális értékeket viszünk: színdarabot mutatunk be, konferenciát szervezünk számunkra.
Hogy értékeli a nők helyzetét napjainkban idehaza?
A női kvóta intézményét nem támogatom.
Ne azért nyerjen el egy nő egy pozíciót, mert erre dedikált kvóta van.
A kiválóság döntsön minden esetben, vagyis a legfelkészültebb nyerje el az adott állást, nemtől kortól függetlenül. Lehet, hogy ez idealisztikus, de az én világképembe ez fér bele. Tény ugyanakkor, hogy a férfiaknak még manapság is könnyebb sikeressé válniuk, ugyanakkor azt sem szabad hagyni, a túlzott versengésben és az egyenjogúságért vívott harcban elvesszenek olyan értékek, amelyek kifejezetten a nőkre jellemzők. A női értékek megbecsüléséért való kiállás korántsem újkeletű . Csakhogy visszautaljak a történelmi családok társadalmi szerepvállalására, Zichy Antónia, Zichy Pálné és Damjanich János özvegye már 1862-ben megalapították a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületét, amely azt a célt tűzte ki zászlajára, hogy segíti a forradalom és szabadságharc árváit és özvegyeit, továbbá elősegíti a nemzeti értékek átültetését a korabeli köztudatba. Ennek több mint 160 éve.
Ami viszont a jelent illeti, civil szervezetünk most december elején tartott egy konferenciát, amely a nők diplomáciában betöltött szerepével és a soft powerrel foglalkozott.
Ezt az eseményt a Magyar Női Unió, a Batthyány Lajos Alapítvánnyal és a Magyar ENSZ Társasággal közösen szervezte meg, amelyre a meghívást rangos vendégek fogadták el: Tamara Liluashvili georgiai, Karima Kabbaj marokkói, Trine Skymoen norvégiai és Gülsen Karanis törökországi nagykövetasszonyok beszélgettek Bogyay Katalinnal, a Magyar ENSZ Társaság elnökével. A kötetlen hangulatú panelbeszélgetésen a Budapesten állomásozó nagykövetasszonyok saját karrierútjukról és a nők szerepéről vallottak a diplomácia sokak által férfiasnak gondolt világában. Tanulságos párbeszéd volt, remélem jövőre is meg tudjuk szervezni.
A soft power, magyarul puha erő fogalma az 1990-es évek elején jelent meg a nemzetközi politikai gondolkodásban. Megalkotója Joseph Nye amerikai professzor volt. „A puha hatalom azon képesség, hogy kényszer vagy kifizetések helyett inkább a vonzódás kialakításával érjük el céljainkat. Amikor rábírsz másokat arra, hogy azt akarják, amit magad is akarsz, nem kell annyit költened jutalmakra és büntetésekre annak érdekében, hogy mások irányodba elmozduljanak. A kemény hatalom egy ország katonai és gazdasági erejéből fakadó kényszerítő ereje. A puha hatalom egy ország kultúrája, politikai eszméi és stratégiáiból fakadó vonzó mivolta” – foglalta össze Nye professzor e fogalom lényegét.
Mik a jövő évi tervek?
A Magyar Batthyány Alapítványnál mozgalmasan alakul a 2024-es esztendő, mivel folytatódnak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójához kapcsolódó rendezvények, melyeket a Görgey Körrel, a Magyar Történelmi Társulattal, a Nemzeti Örökség Intézetével és a pákozdi Katonai Emlékparkkal közösen valósítunk meg. Márciusban egy pályázatot hirdetünk Batthyány Lajos életútjával kapcsolatban középiskolásoknak és egyetemistáknak. A Tony című színdarabbal és a Szabadságharc mécsesei című kiállítással pedig átlépjük az országhatárt. Jövőre már ötödik alkalommal adjuk át a gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia díjakat, ami szintén mérföldkő lesz az életünkben. Terveink közt szerepel, hogy nagyobb fókuszt helyezzünk boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak, az orvosok hercegének és feleségének, Coreth Maria Theresia munkásságának bemutatására is. Folytatódni fognak a Fiatalok Batthyány Köre tematikus rendezvényei is, míg a Magyar Női Unió tovább fogja szélesíteni nemzetközi kapcsolatrendszerét, mind az Európai Unióban, mind a tengeren túlon. 2024-ben csatlakozunk az ENSZ Családok éve rendezvényeihez is, és igyekszünk a magyar családtámogatási rendszer jó példáit minél szélesebb körben megismertetni, bemutatni.
Nyitó- és belső képek: Ficsor Márton/Mandiner
Július végéig lehet jelöléseket küldeni a Magyar Batthyány Alapítvány gróf Batthyány Lajos- és gróf Zichy Antónia-díjaira. Az Alapítvány idén a történelem iránt érdeklődő fiatalokat is megszólítja: tőlük filmes és esszépályázatokat várnak.
A kitelepítettek között főként menedékkérő családok és azok gyerekei vannak.
A Momentum politikusa szerint „érdekes dolog, hogy mikor hogyan használjuk a civileket” a politikában.
Az ENSZ már korábban bírálta az Európai Uniót.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
