Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
A lap szerint a magyar miniszterelnök erőfeszítéseit aláássa európai szövetségeseinek kudarca.
A keresztény értékek védelmére és a bevándorlók távoltartására tett ígéreteivel tavaly megnyert negyedik választását követően Orbán Viktor ujjongva mondott köszönetet a lengyelországi konzervatívok és más külföldi „barátok” támogatásáért – kezdi cikkét a New York Times.
Orbán Viktor reményei, – hogy egy páneurópai mozgalom élére állhat – egyre jobban halványulnak, folytatja a lap
A cikk elsősorban európai szövetségeseinek gyenge választási eredményeit és az ukrajnai háború miatti mély megosztottságot említi a fő okok között. „A legfontosabb, hogy a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt – Orbán Viktor Fidesz pártjának régi partnere az Európai Unióval a kisebbségi jogok, a migránsok, a jogállamiság és más kérdések kapcsán folytatott harcokban – a múlt hónapban elveszítette az általános választásokat” – olvasható az írásban. A cikk szerint ezt követte
Orbán Viktor politikai szövetségeseinek választási kudarcai az elmúlt két évben Európa-szerte,
tavaly nyáron Spanyolországban, valamint Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban.
Olaszországban tavaly egy kemény jobboldali koalíció nyerte meg a választásokat, és Giorgia Meloni lett a miniszterelnök, aki osztja Orbán Viktor nézeteit a kulturális kérdésekről és a nemzeti szuverenitásról. Azóta azonban elfordult Magyarországtól,
mivel az Kreml-barát módon reagált Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára
– írják a cikkben, majd felidézik: a múlt hónapban Orbán Viktor Kínában járt, ahol Vlagyimir V. Putyin elnökkel találkozott. Azt mondta az orosz vezetőnek, hogy Magyarország „soha nem akart konfrontálódni Oroszországgal”, és „mindig is szívesen bővítette a kapcsolatokat”.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán