A Fidesz a politikatudományi elvekre is rácáfolt – elemző a Mandinernek

Versenytársai mind csak egy-egy társadalmi réteg politikai képviseletével próbálkoznak inkább kevesebb, mint több sikerrel és országos lefedettségük is messze elmarad a Fideszétől. Az MSZP országos hálózata elporladt, utódpártjai pedig nem tudtak helyette saját, országos lefedettségű szervezetet építeni” – mondta a nagyobbik kormánypárt helyzetét értékelve a Mandinernek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.

Az elemző a szombati Fidesz-kongresszus kapcsán kifejtette: több mint 35 évvel ezelőtt létrejött mai kormánypárt hosszú utat járt be. 

Így jutott el a Fidesz fennállásnak 10. évfordulójára az első kormányalakításhoz, fűzte hozzá.

„A következő évtizedben a kormányzás, majd a 2002-es választási vereség feldolgozása, a polgári körök beolvasztásával a jelentős taglétszám-, az első nemzeti konzultációval a további szavazótábor-bővülés, a választókerületi elnökökre épülő szervezeti struktúrával pedig a lehető leghatékonyabb szervezet kialakítása volt napirenden” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, emlékeztetve, hogy ekkor, éppen 20 évvel ezelőtt lett újra Orbán Viktor a párt elnöke.

Mint fogalmazott, a modern politika perszonalizációs trendjeinek megfelelően a Fidesz is az „Orbán Viktor miniszterelnökségét támogató” politikai közösséggé fejlődött, amely a 2006-os, újbóli választási vereséget is túlélte.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint külföldön elsősorban a Fidesz-jelenség megértetése okozhat nehézséget a kormánypártnak. Európa-szerte megszűntek az elmúlt évtizedben a pártrendszerben domináns pozícióban lévő kormánypártok, de az egypárti kormánytöbbségre sincs már sehol máshol példa az Európai Unióban.

„Az utolsó bástyák, a svéd szociáldemokrácia és a bajor keresztényszociális unió is nagyjából egy évtizede vesztette el a társadalmi többség bizalmát” – hívta fel a figyelmet Mráz. 

Ebben a helyzetben az elemző szerint meglehetősen nehéz a Fidesznek európai partnereivel megértetnie a sikerreceptjét, és megtalálnia a megfelelő szövetségeseket.

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja: ha nem alakul át jövőre a teljes európai pártrendszer, a legvalószínűbb forgatókönyvnek az európai konzervatívokkal való együttműködés, illetve az együttműködés formájának megtalálása tűnik. „Belföldön elsősorban a gazdasági nehézségek, a szankciós infláció s az európai gazdasági környezet kedvezőtlen helyzete, okozhat nehézséget a Fidesznek. 

 – hangsúlyozta az elemző.

A kongresszus kapcsán megjegyezte: a kétévente tartott kongresszus stratégiai irányok kijelölésére alkalmas. 2025 őszéig tartó időszakba a nemzeti konzultáció, egy európai és egy önkormányzati választás, az uniós soros elnökség, illetve a kormányzati ciklus második fele is beleesik. Egyetlen politológus sem tudja megmondani előre, miről fog beszélni egy politikus, de észszerű lenne, ha a következő két év irányairól, hangsúlyos témáiról, s várható konfliktusairól szólna, mondta a Nézőpont Intézet vezetője, jelezve: a migráció, a genderpropaganda és a háború témái is napirendre kerülhetnek.

Mivel az EP-választás kampánya már szeptember óta zajlik, a Fidesz Brüsszelt a hatalmával való visszaéléssel vádolja, Dobrev Klára pedig ismét az Európai Egyesült Államok programjáról álmodozik, valószínű, hogy az európai parlamenti választás is kiemelt témája lesz a kongresszusnak.

A miniszterelnök-pártelnök már régóta beszél arról, hogy „Brüsszelben változás kell”, amelyhez fontos lesz a magyar kormánypárt immár szokásos ötven százalék fölötti eredménye, eredményes szövetségkeresése, és egy „új Brüsszelről” szóló elképzelésének vázolása – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel. 

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a párt eredményváró rendezvényén. (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)