Elárulni a szövetségeseket súlyos bűn. És az országot kiárusítani?

„Magyarország Európai Unión belüli pozícióit mi sem mutatja jobban, mint hogy a nagy nyugati fővárosokban ma már csak fásultan tekintenek Orbán Viktor és Putyin keddi kínai találkozójára. Elmaradnak a nagy tiltakozások, kérdőre vonások. Tudomásul vették, kész, ennyi. Persze, a külföldi lapok beszámoltak az eseményről, elvégre mégis hírértékű, hogy az EU legnagyobb stratégiai-politikai ellenfelévé vált ország vezetőjével folytatott tárgyalást egy uniós tagállam vezetője, de már kommentárok is alig születtek erről. Ennyire elkönyvelték azt, hogy a magyar kormány az orosz elnök szekerét tolja. 

Azé a Putyinét, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az ukrán gyermekek tömeges Oroszországba deportálása miatt. A meglepetés már inkább az lenne, ha a magyar kormányfő fontosabbnak tartotta volna az Európai Unió keddi rendkívüli, a Közel-Keletről szóló csúcstalálkozóját. Az orosz elnökkel folytatott találkozó még a magyar kormányfő nagy európai populista-szuverenista barátai körében is megütközést kelthet. Egyrészt azért, mert nagy részük már nem Putyin-párti, másrészt mert ha e tábor önjelölt ideológiai agytrösztje folyvást a szuverenitásról beszél és pártjának megannyi politikusa az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítja, hogyan fordulhat elő az, hogy ez az uniós forradalmár ugyanazt a nyelvezetet használja, mint az orosz elnök? 

Miközben az előző EU-csúcson Orbán csak egy rövid kézfogásra méltatta Zelenszkij ukrán elnököt, az agresszorral személyesen tárgyalt. Csodálkozunk azon, hogy Brüsszel nagyon tart a jövő év második felében esedékes soros uniós elnökségünktől?

Elárulni a szövetségeseket súlyos bűn. És az országot kiárusítani?”

***

Nyitókép: Grigory SYSOYEV / POOL / AFP